Varga Mihály: 3 százalék feletti növekedés lehet idén

Az idén 3 százalék körüli, de inkább 3 százalék feletti növekedés lehet - hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán sajtótájékoztatón a Parlamentben.

Kiemelte: a magyar gazdaság két éve növekedési pályán van. A miniszter elmondta, hogy az első negyedévben a kormány várakozásainak megfelelően alakult a növekedés. Közölte azt is, hogy a gazdaság növekedése folytatódik, szemmel látható, hogy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb növekedési pályára került az elmúlt negyedévekben. Pozitív trend, tartós, fenntartható gazdasági növekedés van Magyarországon - tette hozzá.

Varga Mihály

kitért arra, hogy a külső egyensúly az első negyedévben 500 millió euróval kedvezőbb, mint az előző év első negyedévében volt, miközben a belső egyensúly is kedvező szinten maradt. A tavalyi 2,6 százalékos államháztartási hiány után az idei évben 2,4 százalékkal számol a kormány - fűzte hozzá. Nem hitelből nő a magyar gazdaság, belső és külső egyensúllyal rendelkező, tartós növekedés látható - fogalmazott. Hangsúlyozta, a foglalkoztatás bővülésével jár együtt a gazdaság növekedése, az első negyedévben 80 ezerrel többen dolgoznak az előző év azonos időszakához képest, ami nem a közfoglalkoztatásnak köszönhető. Annak mértéke lényegében nem változott, a bővülés a versenyszférában történik - mondta. A húzóágazatok közül az ipar 8,0 százalékos és az építőipar 9,2 százalékos első negyedévi teljesítményét emelte ki, a piaci szolgáltatások közül pedig a turizmus több mint 10 százalékos és a kiskereskedelem 6,7 százalékos bővülését. A szolgáltatói szektorban is erőteljes a növekedés - húzta alá. A beruházások és a fogyasztás jelenti a növekedés hátterét, és a bizalom erősödése is ott van - összegezte. Szavai szerint, ha az emberek, a lakosság, a háztartások, és a vállalkozások nem bíznak abban, hogy a helyzetük kedvezően változik a következő hónapokban, akkor a belső kereslet élénkülése sem lehet tartós. Közölte, a kormány számol kockázati tényezőkkel is. Ezek már az elmúlt hónapokban is fennálltak: ide sorolta az orosz-ukrán konfliktus gazdasági hatását, és a görög adósságválságot. Hozzátette ugyanakkor, hogy az olajár esése az első negyedévben jelentősen javította a külkereskedelmi mérleget, és a belföldi felhasználás is élénkült. Így a korábbinál sokkal több pozitív kockázattal számolnak, hasonlóan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság legutóbb kiadott jelentéseihez - mondta.