Orbán: Magyarország kiáll a véleménynyilvánítás szabadságának európai eszméje mellett

Magyarország kiáll a véleménynyilvánítás szabadságának európai eszméje mellett, maga akar dönteni arról, akar-e bevándorlókat - jelentette ki kedden az Európai Parlament strasbrougi plenáris ülésén a magyarországi helyzetről tartott vitában Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő leszögezte: Magyarország semmilyen megállapodást nem írt alá, amely megkötné, hogy miről lehet beszélni, miről lehet konzultációt tartani, és miről nem, ilyen passzusa az uniós csatlakozási szerződésnek sincs, ezért Magyarország a szerződés megsértésének tekintené, ha valaki megpróbálna beleszólni abba, hogy a magyarok miről nyilváníthatnak véleményt. "Mi, magyarok magunk akarunk dönteni arról, hogy akarunk-e bevándorlókat" - hangoztatta a miniszterelnök, kifejtve, hogy különbséget kell tenni az unión belüli szabad mozgás, a kívülről érkező bevándorlás, és ezen belül is a menekültek és a bevándorlók között.

Orbán Viktor

rámutatott, hogy Magyarország az üldözötteket mindig is befogadta, de azt nem akarja, hogy a bevándorlók célországa legyen. "Magyarországon mi nem tudunk a bevándorlóknak munkát adni" - mondta a kormányfő, aki szerint a bizottság migrációt kezelni hivatott javaslata "abszurd, közel áll ahhoz, amit őrültségnek nevezhetünk". Orbán Viktor szerint a migráció kezelésének kérdését tagállami hatáskörbe kellene visszaadni, s őrültség az a javaslat, amely a menekültek beengedését, és kvóták szerinti szétosztását vetíti előre. Orbán Viktor úgy vélte, hogy a kvóták csak felbátorítják az embercsempészeket. A vitán szintén előkerülő halálbüntetés témájáról a kormányfő közölte, hogy nem szeretne visszatérni a középkorba, amikor bizonyos témákról nem lehetett beszélni. "A halálbüntetésről beszélni kell" - szögezte le Orbán Viktor, hozzátéve, hogy mindenki véleménye csak egy európai polgár véleménye, "nem szentség, nem dogma".

Frans Timmermans

, az Európai Bizottság első alelnöke világossá tette, hogy a halálbüntetés eltörlése előfeltétel, mind az Európa Tanácsba, mind az Európai Unióba való felvételhez, visszaállítása uniós sértené az unió alapelveit, s így a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását eredményezné. A vita végén a holland politikus Orbán Viktor szavaira is reagált, miszerint a bizottság terve nem tartalmaz olyan javaslatot, amely tágra nyitná a kapukat, s befogadná a gazdasági bevándorlókat, a kvótarendszer pedig csak a súlyos válság miatt, és csak korlátozott számú menekültre vonatkozna. "Arra kérem a magyar kormányt, hogy ne karikírozza a bizottság javaslatait" - mondta Timmermans.

Manfred Weber

néppárti frakcióvezető úgy vélekedett, hogy az állampolgárok megkérdezése jó dolog, de a magyar bevándorlási konzultációs kérdőív szóhasználata rossz és elfogadhatatlan, ugyanakkor a kormányzat joggal vet fel a bevándorlással kapcsolatban kérdéseket. A bajor politikus szerint a halálbüntetés eltörlése civilizációs vívmány, ezért újbóli bevezetéséről minden beszéd kártékony. Weber felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország a 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel jelenleg Európa élvonalában van.

Gianni Pittella

szociáldemokrata francióvezető kijelentette, hogy szerinte kijelentéseivel Orbán Viktor túl messzire ment. Az olasz politikus szerint a valódi gond nem a demokrácia elleni támadás, hanem a kiüresítése, ami teret enged a szélsőségeseknek.

Timothy Kirkhope

, az Európai Konzervatívok és Reformerek Képviselőcsoport brit vezérszónoka szerint Európa polgárai nem azt akarják, hogy az alapjogok kérdése a politikai zsákmányszerzésnek essen áldozatul. A holland liberális

Sophie In 't Veld

a migráció kérdésével összefüggésben igazolva látta annak szükségességét, hogy minden uniós tagállamban ellenőrizni kellene a demokrácia állapotát. A politikus szerint lehet vitázni a halálbüntetésről, de rövid lesz; annak nincs helye sem Európában, sem máshol a világon. A zöldek társelnöke,

Rebecca Harms

elmondta: nem akart hinni a fülének, mikor a halálbüntetésről hallott, mert ez az uniós tagság felmondását jelentené. A nemzeti konzultáció pedig szerinte nem járul hozzá a probléma megoldásához, csak hecceli az embereket. A függetlenek részéről

Balczó Zoltán

, a Jobbik képviselője mintegy értetlenségének adott hangot, mondván: semmi olyanról nem tud, ami ezt a vitát indokolná.

Niedermüller Péter

(DK) arról beszélt, hogy a miniszterelnök érzéketlen, embertelen, idegengyűlülő képet fest Magyarországról, a kormány pedig szélsőjobboldali szavazatokra vadászik.

Szájer József

(Fidesz) süketek párbeszédéhez hasonlította a vitát, rámutatva: Magyarország kultúrája különböző a volt gyarmattartók kultúrájától, s az elmúlt időszakban nem kellett számottevő migrációval megküzdenie.

Sógor Csaba

, az RMDSZ képviselője emlékeztetett, hogy a szabad vitakultúra hagyományát sem szabad veszni hagyni.

Ujhelyi István

szocialista politikus saját bevallása szerint a nemzeti konzultáció kérdőíveit tépte szét az ülésteremben. A zöld frakció soraiban ülő

Jávor Benedek

PM-s EP-képviselő szerint a miniszterelnök egyre inkább hasonul a Jobbikhoz, ráadásul ez a stratégia csődöt mondott, mert hozzászoktatta a választókat a Jobbik mondanivalójához, így maga kövezte ki a hozzájuk vezető utat. Orbán Viktor a vita végén kijelentette: álláspontja az, hogy a liberális gazdasági és társadalmi szervezési elvek csődöt mondtak, ez okozta a válságot. Továbbá közölte, hogy Magyarországnak 2012-ig nem volt problémája, mert a saját szabályai szerint fel tudta tartóztatni a migrációs nyomást, ám az EU kikényszerítette a szabályok megváltoztatását. A miniszterelnök szerint azonban ez "nem vált be".