Rogán: a 12 pont a 2010 óta tartó kormányzás iránytűje

A Fidesz frakcióvezetője szerint az 1848-as forradalmi követelések listája, a márciusi 12 pont "a polgári Magyarország alapköve", és a 2010 óta tartó nemzeti, polgári kormányzás iránytűje is.

Rogán Antal

a budapesti Szent István téren tartott V. kerületi ünnepi megemlékezésen szombaton arról beszélt, hogy március 15-e békében az összetartozás és a nemzeti szabadság napja, elnyomatás idején - a Bach-korszakban éppúgy, mint a "kommunista diktatúra legsötétebb éveiben" - pedig megmutatja az irányt, amerre fordulni kell. Belváros-Lipótváros korábbi polgármestere ünnepi beszédében hangoztatta: "ugyanúgy, ahogy a 12 pont nélkül nincs magyar szabadság, úgy 1848 nélkül nincs 1956, nincs 1989, és nincs 2010". Megfogalmazása szerint március 15-e nemcsak a szabadság, hanem a nemzet függetlenségének ünnepe is. "A haza, a nemzet és az egyes emberek szabadsága egymást feltételezik, és egymást erősítik" - mondta. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője szerint "2010 előtt sem az ország, sem a nemzet nem volt szabad" abban az értelemben, ahogy az 1848-as 12 pontban megfogalmazták. Azért nem - fejtette ki -, mert a bankok szinte mind külföldi kézben voltak, a legfontosabb közszolgáltatások multinacionális vállalatok kezében voltak. "Nemzetközi pénzügyi körök fogságában szenvedett a nemzet, devizahitelekkel tömték tele a magyar családokat, eladósították az országot", és a kormány nem dönthetett gazdasági kérdésekben például az IMF vagy Brüsszel megkérdezése nélkül - mondta. Szavai szerint 2010, "az igazi szabad választások éve" nagy fordulópont volt, mert bár előtte a 12 pontból "jóformán semmi nem volt érvényben", az elmúlt évek kemény munkájának, a magyar nemzet és az emberek kemény kiállásának köszönhetően, jelenleg Magyarország "erős, magabiztos, nyugatias ország". Rogán Antal szerint a 2010-es választások eredményének és az elmúlt évek kormányzásának köszönhetően Magyarország nincs kényszerpályán, a magyarok számára újra megadatott a legnagyobb kincs, a választás szabadsága. "Teljesült 1848 márciusának üzenete, megvan a magyar szabadság, és szabad a haza" - mondta. A megemlékezésen Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere arról emlékezett meg, hogy a Belváros volt az 1848. március 15-i események kiindulópontja. A híres kávézóról elnevezett Pilvax köz, a Szabadság térre futó Aulich, Vécsey, Kiss Ernő, Perczel Mór utca, az ismeretlen honvédnak emléket állító Honvéd utca mind arra emlékeztet, hogy mekkora egy összetartó közösség ereje, mert "ez a közösség érte el '48 után a változásokat". A kerület vezetője azt mondta: büszke rá, hogy a Belváros jelenlegi közössége is "legalább olyan erős, összetartó, mint a 167 évvel ezelőtti volt".