Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Közmeghallgatás: Alsóvároson lakatosüzem lesz, nem atomerőmű + FOTÓK

Közmeghallgatás: Alsóvároson lakatosüzem lesz, nem atomerőmű + FOTÓK

2014. december 4., csütörtök
Közmeghallgatás: Alsóvároson lakatosüzem lesz, nem atomerőmű + FOTÓK
huvos_gyimesi_lakforum17_gs

Legnagyobbrészt alsóvárosiak képviseltették magukat a szerda délután rendezett közmeghallgatáson, akik a Szentmihályteleki utca végére tervezett lakatosüzem építése ellen emelték fel hangjukat. A lakosok a zaj és a megnövekedett forgalom miatt is a város más pontján szeretnék látni a gyárat, Nagy Sándor alpolgármester szerint azonban az ügy nem az önkormányzat hatásköre. Szóba került a nyilvános vécék hiánya, illetve a város és a Tisza közötti "rossz kapcsolat" is.

Bár a szerdai közmeghallgatás fő napirendi pontja az ivóvízminőség-javító program ismertetése volt, elsősorban az alsóvárosra tervezett lakatosüzem okozott indulatos vitát a városházán összegyűlt emberek körében. A városrészből több lakos is érkezett, hogy kifejezze aggályait a várható zaj és a már most tapasztalt, megnövekedett teherforgalom miatt. Emellett a nyilvános illemhelyek hiányára, a rosszul működő parkolási rendszerre, a Tisza partjának kihasználatlanságára és az autópályán Szeged centrumát jelző tábla hiányára is felhívták a figyelmet. A felszólalók közül többen sérelmezték, hogy három éve nem jön írásos válasz kérdéseikre az önkormányzattól, úgy érzik hát, hogy az év egyetlen közmeghallgatásán felvetett problémák sem többek pusztába kiáltott szónál.

A „Szeged-Algyő” Ivóvízminőség-javító projektet Csanádi Zoltán, a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be. Mint mondta, öt vízműtelep technológiai fejlesztése zajlik, illetve a két település 684 kilométeres vízvezetékét is teljesen megtisztítják majd - ennek nagyjából a felét, 350 kilométernyit sikerült eddig megcsinálni. Algyő vízellátását egy újabb vezeték is biztosítja majd, melyet jövő nyárra fejezhetnek be. A néhány perces ismertetőt követően - egy úr hibabejelentését leszámítva, aki a rossz vízminőségre panaszkodott - nem is esett több szó az ivóvízminőség-javító programról.

200 millió Alsóváros nyugalmáért

Annál több, és hevesebb indulatokat váltott azonban ki az alsóvárosra tervezett lakatosüzem. Ahogy korábban is megírtuk, a százhúsz fős üzem építését a Szentmihályteleki utca szomszédságába tervezik, amely az ott lakók szerint a helyiek nyugalmát megzavaró állandó zajjal, megnövekedett teherforgalommal, valamint az ingatlanok elértéktelenedésével jár majd. Emellett féltik a közelben lévő tavat is, amely szeged egyik nagy vízbázisának számít. Győző-Molnár István helyi lakos kiemelte, Alsóváros Szeged kertvárosi, nyugodt övezete, ahol semmi keresnivalója nincs egy ehhez hasonló nagyságú és arculatú üzemnek. "A maga 4800 négyzetméterével akár gyárnak is lehetne nevezni, amely ráadásul 20-30 méterre a lakóházaktól épül majd fel" - tette hozzá. A lakos szerint az önkormányzatnak a beruházót is segítve kellene egy olyan lehetőséget biztosítani, amely mindenkinek megfelelő. "Rengeteg kihasználatlan hely van akár egy ipari parkban, akár a Szövetkezeti útnál, ahol senkit nem zavarna. Esetleg az önkormányzat is vásárolhatna egy ingatlant a beruházónak, harmincháromezer négyzetméterről van szó, melyből durván húszezret építenének be, ez az alsóvárosi ingatlanárak tekintetében 200 millióban forintosítható. Ennyi kellene a lakók nyugalmáért" - vázolt egy lehetőséget Győző-Molnár István. A gyárat 2015 áprilisáig kellene felépíteni, amely már most komoly forgalomnövekedést generált a helyiek véleménye szerint. Szabó Anikó alsóvárosi lakos szerint ezt nem csak az ott élők, de az úthálózat is megsínyli, az üzemhez ugyanis nem vezet szervizút, csak egy vékony földút, melyet a több tonnás teherautók már most buckásra dolgoztak. A vállalkozó ugyan ígéretet tett, hogy a helyi tüzépet felvásárolja és azon keresztül utat vezet, de garanciát erre nem kaptak. Sz. Fehér Éva, Szeged város főépítésze is jelen volt, aki szerint már legalább 1999 óta ipari területnek számít az érintett rész, a lakók nyugalmát azonban zajfogó fal építésével, illetve erdősáv ültetésével biztosíthatják.

Nincs atomerőmű, nincs vizsgálat

Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester szerint az ügyben építési hatósági eljárás folyik, amely nem tartozik az önkormányzat hatáskörébe, így érdemben nem tudnak cselekedni ez ügyben. Kiemelte továbbá: az érvényes építési szabályzat módosítása alsó hangon egy év, ami a folyamatban lévő eljárásokat már nem befolyásolja. Azt javasolta, hogy a sérelmezők ügyfélként kapcsolódjanak be az eljárásba, majd forduljanak a környezetvédelmi hatósághoz, illetve a terület tulajdonosával keressenek közös megoldást. Olyan terület pedig nincs jelenleg az önkormányzat tulajdonában, amelyet cserére tudna felajánlani - tette hozzá. A zajszintet Nagy Sándor szerint meg kell mérni, majd az eredménnyel a hatósághoz fordulni. "Amennyiben nem olyan beruházásról van szó, mint például egy atomerőmű, amelynek már előzőleg tudvalevő környezeti hatásai lehetnek, úgy nem kell ez ügyben előzetes vizsgálatot sem végezni" - hangsúlyozta. Az úthálózat kapcsán pedig a Városüzemeltetési iroda vizsgálódását kérte az alpolgármester.

Három éve nincs válasz a kérdésekre

Dovalovszki András azt sérelmezte, hogy az önkormányzat három éve nem küld a feltett kérdésekről írásban választ, ami azt tükrözi, hogy az itt elhangzott felvetéseket egyáltalán nem veszik komolyan. Szerinte vicces, élcelődő megjegyzésekkel nem lehet kiütni a jogos és számtalan ember életét érintő problémákat, főleg annak tudatában, hogy a közmeghallgatás keretein belül mindezt évente csak egyszer tehetik meg. Nagy Sándor kiemelte: a válaszadásra a helyszínen szóban, illetve 15 napon belül írásban kell válaszolni, melyet az erre igényt tartók felé meg is fognak tenni. Szentistványi István szerint nem csupán az aggályos, hogy évente a kötelezően meghatározott egyetlen közmeghallgatást tartják meg, de ráadásul azt is abban a délután 16 órás időpontban, amely a munkaidejük végéhez érő képviselőknek éppen kényelmes, a munkahelyükön végző, külvárosban élő lakosoknak azonban még nem megfelelő. Az LMP-s önkormányzati képviselő szerint évente minimum kétszer meg kellene hirdetni olyan általános közmeghallatást is, melynek során a szegediek valós problémáikkal kereshetnék fel a képviselőket. Az itt elhangzott kérdésekre adott válaszokat pedig többek között a város honlapján is publikálni lehetne a nyilvánosság felé - magyarázta a képviselő. Szerinte a lakosok ügyének a nyilvánosság az egyetlen fegyvere, melyet a házasságkötő terembe száműzött meghallgatás csak részben biztosíthat, de legalább évente egyszer illene tisztességes válasszal szolgálni az itt felmerült kérdésekre. Emellett elsősorban a jobboldali képviselőket hiányolta, akiknek a közgyűlésekhez hasonlóan ez alkalommal is jelen kellett volna lenniük. Egyébként az alpolgármesterek jelen voltak, Botka László azonban nem vett részt a rendezvényen.

Terítéken a Szeviép-ügy és a rakpart

Ugyan a háromórásra nyúlt közmeghallgatás többször vissza-visszatért a lakatosüzem kérdésére, az egybegyűltek több más témát is felvetettek. A szegedi bringás életben mozgó Csüllög Imre szerint a várost elválasztja a Tiszától a Huszár Mátyás rakpart állandó forgalma, így azt családok és kikapcsolódni vágyó közösségek helyett egy szemétdombot maga mögött hagyó szubkultúra foglalta el. Az itt élő családok és a turisták számára is új szórakozási lehetőséget jelentene a Tisza partja úgy, ha a hétvégén lezárnák a rakpartot a forgalom elől. Szabó Anikó szerint az alsóvárosiak egyetlen tiszai kapcsolatát jelentő Máglya sort is belepi a szemét, így nem szívesen járnak arra az emberek. A Szeviép-ügyben a károsult alvállalkozók egy csoportját képviselő Szabó Bálint is kihasználta a 15 napos válaszadási kötelezettséget, és a cégcsoporttal kapcsolatos szerződések, dokumentációk másolatát kérvényezte. Szalai Balázs "hibabejelentette" az Egyetem utca végén lévő zöldövezet rossz közvilágítását, illetve azt, hogy a tömegközlekedés információs paneljében a 2-es villamos és a 10-es troli nyomvonala nem szerepel. Előkerült a nyilvános vécék hiánya is, a politikai és civil oldalról is felszínen tartott ügyet Szalontai Csaba emelte ki. Ezen illemhelyeknek nem csak ingyenesnek, de nonstop nyitva is kell lennie a felszólaló szerint, aki emellett a rossz szegedi parkolási rendszerre is panaszkodott, illetve hiányolta a város mellett futó autópályán a Szeged centruma felé mutató táblát.
BejegyzésSzegedma Hírportál által
közmeghallgatás lakatosüzem Szeged Alsóváros Nagy Sándor önkormányzat

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo