Határon átnyúló területi együttműködés közös problémáink megoldására

Az önkormányzatok által 2009-ben létrehozott BTC EGTC (Banat-Triplex Európai Területi Együttműködési Csoportosulás) sajtónyilvánosság mellett Szerbiában, Kikindán tartotta éves taggyűlését 2014. december 5-én. A formális döntéseken túl a tanácskozás fő témája a határ menti együttműködések Szerbiához való közeledése: EGTC-k Szerbia „kapujában”.

Bár már 6 éve alapították, mégis sokak számára ismeretlen a hármashatár-térségben 74 települést összefogó BTC EGTC jelentése és munkája. A Bánát területét felölelő, mórahalmi székhellyel rendelkező területi együttműködés romániai és magyarországi tagokat, illetve – a szerb EGTC törvény hiányában – szerbiai megfigyelő önkormányzatokat fog össze. Együttműködésük célja az elmúlt évtizedekben perifériára szorult határtérségek dinamizálása, versenyképességének növelése. Így a BTC EGTC elsősorban az agrárinnováció, a megújuló energiaforrások kiaknázása, az infrastruktúra, valamint az oktatás-képzés területein kíván fejlesztési stratégiákat kidolgozni és – elsősorban uniós forrásokra történő pályázatokkal megvalósítani. Az együttműködés nagy előnye, hogy jogi és tapasztalati hátteret biztosít a tagönkormányzatoknak Európai Uniós projektek lebonyolításában. Ahogyan Nógrádi Zoltán, a csoportosulás elnöke elmondta, ez a magyar kormány által támogatott együttműködés egy olyan eszköz közös problémáink megoldására, mely nélkülözhetetlen segítséget nyújt az EU-s források sikeres felhasználásában a határ mindkét oldalán. Az EGTC jelenlegi elsődleges célkitűzése, hogy szerbiai települések is teljes jogú tagságot szerezhessenek, s látható pozitív változások érjék Vajdaságot az Uniós csatlakozást megelőző években. A szerb kormány várhatóan fél éven belül dönt arról a törvényről, mely lehetővé tenné, hogy országuk települései is csatlakozhassanak a határ menti együttműködéshez – mondta el

Varga László

, a Szerbiai Parlament Európai Integrációs Bizottságának elnökhelyettese. Majd hozzátette, a Vajdasági emberek periférikus helyzetének ellensúlyázásaként leginkább a közlekedés fejlesztésére lenne szükség; illetve az EGTC tagság felkészülést is biztosítana az Uniós csatlakozáshoz, hiszen az a politikus szerint még legalább 5 évig eltarthat.

A területi csoportosulás elnöke elmondta, Brüsszelben óriási az érdeklődés az ilyen együttműködések iránt, ugyanis a határon átívelő, egyszerre két országban megvalósuló projekteknek csak egy EGTC tud megfelelő jogi hátteret biztosítani. Nógrádi Zoltán ezt alátámasztva elmondta, hogy Szerbiából 8 település jelezte csatlakozási szándékát, s már csak a törvényi szabályozásra várnak. A felvétel után az új tagönkormányzatok segítséget kérhetnek határon átnyúló projektek menedzselésében és pályázati partnerek felkutatásában. A jövőben a legfőbb együttműködési pont a 3 ország között a mezőgazdaságon belül a fokozódó vízhiány csökkentése, illetve a fűszerpaprika lesz - mely az egész térségben jellemzően termesztett növény. Emellett infrastrukturális és megújuló energiát hasznosító beruházásokra fektetnek hangsúlyt, ezt is a Bánát adottságaira alapozva. A harmadik irány pedig egy igen különleges, és Európában egyedi adottságból fakad: a térségben 23 etnikum él együtt, így ezt a multikulturális közeget kihasználva számos lehetőséget tudnak kihasználni a települések. Ilyen a mórahalmi Szerb-Magyar Kulturális Központ létrehozása, mely már az engedélyeztetések szakaszában van.