Elfogadta a brit alsóház az EU-tagsági népszavazásról szóló törvényjavaslatot

Elfogadta a brit parlament alsóháza második olvasatban pénteken azt az egyéni képviselői indítványt, amely törvényben tenné kötelezővé a brit EU-tagságról tartandó népszavazás kiírását.

A referendumot nem támogató munkáspárti és liberális demokrata képviselők tartózkodtak a szavazáson, az indítványt így ellenszavazat nélkül fogadták el. A pénteki alsóházi jóváhagyás mindazonáltal még korántsem jelenti, hogy a kezdeményezésből törvény lesz, a beterjesztésnek ugyanis ezután meg kell járnia a felső kamarát, a Lordok Házát is, amely visszadobhatja a tervezetet. Az előző hasonló törvényjavaslat is elakadt a felsőházban az idei év elején.

David Cameron

miniszterelnök tavaly jelentette be, hogy a brit választók 2017-ben népszavazáson dönthetnek Nagy-Britannia EU-tagságának sorsáról, de ennek feltétele az, hogy a Konzervatív Párt a jövő májusban esedékes választások után is kormányon maradjon, mivel a másik két nagy párt nem támogatja az elképzelést. A Konzervatív Párt jelenleg a Liberális Demokratákkal koalícióban kormányoz, ám a liberálisok a Munkáspárttal együtt elvetik a brit EU-tagságról szóló népszavazást, és a tory frakciónak egyedül nincs meg az abszolút többsége a tervezet végleges elfogadtatásához. A konzervatív frakció egyre népesebb EU-szkeptikus tábora azonban törvényben kívánja rögzíteni a referendum kiírásának kötelmét a következő kormány számára, arra az esetre is, ha az alig több mint fél év múlva esedékes parlamenti választásokon a konzervatívok kikerülnének a hatalomból. Ezt a szándékot kívánta nyomatékosítani a péntek este megszavazott indítvány beterjesztője, Bob Neill konzervatív képviselő is. A kezdeményezést támogatta a vitában felszólaló

Philip Hammond

külügyminiszter. Hammond kijelentette: az Európai Unió az utóbbi évtizedekben az egykori közös piacból "önmagát szuperállamnak tartó" képződménnyé alakult át. Hozzátette: az EU-nak mindenképpen reformokba kell kezdenie, ha szükséges, az uniós szerződések módosítása árán is, "akár tetszik ez Brüsszelnek, akár nem". London mindenekelőtt az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás szabályainak jelentős szigorítását követeli. Cameron az utóbbi hetekben több fórumon is kijelentette, hogy a brit kormány megítélése szerint nem lehet korlátlan jognak tekinteni az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlást. A brit miniszterelnök szerint meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a régi tagállamok csak akkor engedhessenek be munkavállalókat az EU-hoz újonnan csatlakozó országokból, ha azok gazdasági fejlettsége az övékéhez hasonló szintet ér el. A brit sajtóban e héten megjelent értesülések szerint London azt is el akarja érni, hogy ha az uniós társállamokból érkezők száma túllép egy meghatározott szintet, akkor le lehessen állítani a bevándorlást.