Tíz hitelintézetet 72 millió forintra bírságolt az MNB

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) 71,75 millió forint bírságot szabott ki 10 pénzügyi szervezetre, amelyek jogszerűtlenül emelték meg a fogyasztókat terhelő díjakat és költségeket. A legmagasabb, 47,5 millió forintos büntetést az AXA magyarországi fióktelepe kapta - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn az MTI-vel.

A jegybanki közlemény szerint a Széchenyi István Hitelszövetkezet, a BNP PARIBAS Magyarországi Fióktelepe, a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt., a Szentesi Hitelszövetkezet, a Commerzbank Zrt., a Magyar Vidék Hitelszövetkezet, a Tiszántúli Első Hitelszövetkezet, az EvoBank Zrt. és a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. egyenként 1,5 és 5,5 millió forint közötti bírságot kapott. Ugyanakkor 10 másik intézmény esetében a vizsgált időszakban vagy nem történt díjemelés, vagy annak végrehajtása megfelelt a jogszabályoknak. Ez a 10 intézmény a Magyar Cetelem Bank Zrt., a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt., a Porsche Bank Hungaria Zrt., a Sberbank Magyarország Zrt., a Banif Plus Bank Zrt., a KDB Bank Európa Zrt., a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt., az UniCredit Bank Hungary Zrt., a Somogy Takarékszövetkezet és a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet. Az MNB emlékeztet arra, hogy a jogszerűtlen módosítások miatt 35 pénzügyi szervezetre összesen közel 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki 2014 márciusában. Az akkori bírsággal érintett piaci szereplők eddig közel 3,12 milliárd forint jogsértően elvont díjat fizettek vissza mintegy nyolcszázezer magyarországi fogyasztónak. A jegybank az elmúlt időszakban - korábbi bejelentésének megfelelően - újabb pénzügyi szervezeteknél folytatott le fogyasztóvédelmi vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy az érintett piaci szereplők 2012. január 1-je és 2014. április 25-e között a jogszabályokkal összhangban változtattak-e egyoldalúan konstrukcióik díjain, jutalékain vagy költségein. A frissen feltárt jogsértésekkel kapcsolatban az MNB kifejti: egyes esetekben hiányzott a díjmódosításra lehetőséget adó, meghirdetett ok-lista a szerződésben, üzletszabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben. Előfordult, hogy a kedvezőtlen szerződésmódosítást annak hatályba lépése előtt kevesebb mint 2 hónappal hirdették meg, illetve a kedvezőtlen szerződésmódosítás hatályba lépése előtt 2 hónappal nem tájékoztatták a fogyasztókat ingyenes felmondási jogukról. A jogsértések között volt, hogy a hitelintézetek elmulasztották közölni az ügyfelekkel a díjmódosítás okát, az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás új díjfajta bevezetésével történt, vagy a korábbi "díjmentes, ingyenes, 0 forintos" tranzakciót tettek fizetővé, ami szintén új díj bevezetését jelenti, valamint megváltoztatták a díjszámítás módját. Az MNB a 10 megbírságolt pénzügyi szervezet közül 9 szolgáltatót kötelezett a jogsértően elvont díjtöbblet fogyasztóknak történő visszafizetésére. Egy esetben nem kötelezte az MNB visszafizetésre a szolgáltatót, mivel a vizsgálat időtartama alatt már igazoltan teljesítette a visszafizetést. Az egységes elvek szerint meghatározott bírságösszegeknél a jegybank ezúttal is figyelembe vette a jogsértés súlyát, fogyasztókra gyakorolt hatását, gyakoriságát, a jogsértő díjak és tranzakciók számát, illetve az azokkal sújtott fogyasztói kör nagyságát is. A korábbi időszakhoz képest a több esetben alacsonyabb bírságtételek oka, hogy a jogsértések kisebb intézményekhez köthetők, amelyek részben inkább vállalati bankolással foglalkoznak, így egyenként kevesebb fogyasztót érintettek, akiktől kisebb mértékű díjat is vontak el jogszerűtlenül - olvasható a közleményben.