Lázár: a bíróságoknak fogalmuk sincs a magyar valóságról

A bíróságoknak fogalmuk sincs a magyar valóságról, és nem igazságot, hanem jogot szolgáltatnak - jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Csongrád megyei Földeákon.

A politikus arra reagált újságíróknak, hogy

csütörtökön a bátmonostori hármas gyilkosság ügyében, és az Alkotmánybírósághoz fordul, kérve, foglaljon állást: a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ellentétes-e az emberi jogok európai egyezményének embertelen büntetést tiltó rendelkezésével. A magyar társadalom elsöprő többsége a legsúlyosabb bűncselekmények esetében a halálbüntetés visszaállítását támogatná - hangsúlyozta. Hozzátette: sajnálja, hogy erre nincs lehetőség, mert gyermekek és idősek sérelmére elkövetett emberölések esetében maga is ezt tartaná igazságosnak. Ezt a bíróságok nem hajlandók tudomásul venni, ami mutatja, hogy a magyar valósággal, a társadalom életviszonyaival köszönő viszonyban sincs a jogszolgáltatás - mondta

Lázár János

. A 2008-ban és 2009-ben történt bátmonostori hármas gyilkosság ügyében első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék az elsőrendű vádlottra társtettesként, előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekmények miatt szabott ki életfogytig tartó fegyházbüntetés, kimondva, a férfi nem bocsátható feltételes szabadságra. A másodfokú eljárásban a férfi védője,

Gellér Balázs

az eljárás felfüggesztését kérte, azzal az indokkal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró rendelkezés nemzetközi szerződésbe, a Magyarország által is ratifikált emberi jogok európai egyezményébe ütközik. Az ügyvéd az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy nagy-britanniai (Vinter és társai - Egyesült Királyság) ügyben hozott döntésére hivatkozott. A táblabíróság

Mezőlaki Erik

vezette tanácsa alaposnak ítélte a védői indítvány. A bíró az indoklásban kifejtette, hogy az emberi jogok európai egyezményének 3. cikke tiltja a kínzás, megalázó bánásmód és embertelen büntetés alkalmazását. Az egyezmény kihirdetésével e tilalom a magyar jog részévé vált. Az EJEB ítélete pedig az egyezményben részes államok mindegyikére kiterjedő hatállyal kimondta, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró büntetés az emberi jogok európai egyezményébe ütközik.