Lázár: be kell fejeznünk a félbehagyott rendszerváltozást

Lázár János szerint be kell fejeznünk a félbehagyott, elsikkasztott rendszerváltozást, és erre készek és képesek is vagyunk. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár ezt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Örökség Intézete október 23-ai megemlékezésén mondta hétfőn, Budapesten.

Az államtitkár az 1956-os műegyetemi emlékműnél arról beszélt, vannak helyek, amelyek minden magyarnak sokat jelentenek, összefüggnek a mai szabadsággal, a közös tudás részei és nemzedékről nemzedékre hagyományozódnak. Azt mondta, a közös emlékezet köti össze a magyart a magyarral, és az 1956-os forradalom és szabadságharc történetét sem lehet elbeszélni a Műegyetem, a magyar diákság nélkül.

Lázár János

hangsúlyozta, a forradalom hatvanadik évfordulójához közeledve még erkölcsi, jogi és politikai értelemben is sok tennivaló van, hogy a megemlékezés méltó és hű legyen Magyarország legnemesebb történelmi hagyományaihoz. "Feledtetnünk kell az ötvenedik évforduló gyalázatát és szégyenét, és mindenekelőtt helyre kell tolnunk a kizökkent időt, be kell fejeznünk a félbehagyott, elsikkasztott rendszerváltozást, és erre készek és képesek is vagyunk" - jelentette ki. Az államtitkár szólt arról, hogy

Biszku Béla

, az 1956 utáni megtorlások egyik kitervelője, irányítója, fő felelőse hosszú évek után bíróság elé áll. Csaknem fél évtized telt el azóta, hogy "Biszku a kiemelt nyugdíj kínálta rózsadombi békéből újra a nyilvánosság elé lépett és büszkén közölte országgal-világgal, hogy nem bánt meg semmit, nem kér bocsánatot semmiért, Nagy Imre pedig állítása szerint megérdemelte a sorsát" - mondta. Lázár János hangsúlyozta, Biszku többször is elismételt szavait hatalmas felháborodás követte, az "össznemzeti megdöbbenésben, szégyenben, megalázottságban és dühben, amit milliók éreztek akkor, benne volt a magyar rendszerváltás egészének tökéletlensége, befejezetlensége és sikertelensége". Mint mondta, a bűnösök büntetlensége nem csupán jogi, a legsúlyosabb erkölcsi kérdés is. "Ahol a rossz elkerülheti a büntetést, a jó pedig vesztese a szabadságnak, ott minden a feje tetejére áll, elértéktelenedik, akár a fedezet nélküli pénz" - fogalmazott, hozzátéve, hogy "Biszku és a Biszku-félék nürnbergi perének 1990-ben meg kellett volna történnie". Szerinte ha most nem, akkor már sohasem szolgáltatnak igazságot. Biszku nem a főbűnös, nem egyedüli felelős, de a sztálinista magyar diktatúra utolsó élő vezetője és mint ilyen, szimbólum. Biszku pere egy megbocsáthatatlanul kései igazságtétel a kommunizmus áldozatainak és a bűnöseivel szemben, egy "hálátlan Magyarország bocsánatkérése a teljes rendszerváltozás elmaradásáért". A megemlékezésen

Boross Péter

, volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke arról beszélt, hogy a magára ébredő nemzetnek tudnia kell, hogy "kóros és káros gondolatok is közlekednek az éterben". Hangsúlyozta, hogy vigyázni kell mindig, mert két terrorkorszak bizonyította be, hogy mire képes az a szellemiség, amely nem ismeri Zrínyi parancsát, hogy "Ne bántsd a magyart!". A volt kormányfő szerint az 1945 és 1956 között elítéltek, kivégzettek, szenvedők üzenete az, hogy az ő áldozatukkal lett teljes a október 23-ai nemzeti érzelem- és indulatkitörés. Boross Péter megemlékezett a megtorlás áldozatairól is, akik szenvedői voltak a "második iszonyatos terrorhullámnak, amelyet egy jól megnevezhető szellemi irányzat művelt hazánkkal és a magyarsággal".