Nem tárt fel visszásságot az egészségügyi béremeléseknél az ombudsman

Átfogó vizsgálata során nem tárt fel visszásságot az egészségügyi ágazat béremelésének végrehajtásában Szabó Máté ombudsman, de jelentésében több javaslatot is megfogalmazott az érdeksérelmek megelőzésére - tájékoztatta az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala kedden az MTI-t.

Mint kifejtették:

Szabó Máté

alapjogi biztoshoz 2012 őszétől tömegesen érkeztek panaszok az egészségügyi dolgozóktól, akik fogászként, asszisztensként vagy védőnőként jogsértőnek, méltánytalannak tartották, hogy kimaradtak a 2012-ben végrehajtott ágazati bérrendezésből. A beadványok száma és a jogi szabályozás bizonytalansága miatt az ombudsman átfogó vizsgálatot indított, amelynek során tájékoztatást kért Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkártól. Az államtitkár válaszában ismertette, hogy a béremelés valóban részleges volt, az elsődleges prioritás a szakellátásában dolgozó, az elvándorlási krízissel érintett szakterületek orvosainak és dolgozóinak bérrendezése volt. Hozzátette, hogy az alapellátásban, például a házi orvosi vagy a fogászati praxisban dolgozók esetében részben piaci sajátosságok folytán eleve korlátozott a lehetőség a közvetlen béremelésre, az alapellátásban ezért a finanszírozási díjat emelték meg. A biztos jelentésében ugyanakkor rámutatott arra, hogy a törvényben szabályozott hatásköre miatt nem vizsgálhatta az ágazaton belül tapasztalható bérfeszültséget, nem értékelhette a bérrendezés mögött kirajzolódó szakpolitikai célokat sem. Az ombudsman kiemelte továbbá, hogy a bérrendezés feltételrendszerének meg kell felelnie a jogállamiság elvének, világosan és egyértelműen meg kell jelölni a jogosultak körét és a béremelés végrehajtását. Szabó Máté megállapította, hogy önmagában problémás, ha a jogosultsági feltételek meghatározása mellett a jogalkotó még egy külön listát is rögzít a béremelésre jogosult szolgáltatókról, mivel magában hordozza a hiba lehetőségét, hogy abból egyes szolgáltatók kimaradjanak - és ilyenre korábban volt is példa. A jogalkotónak lehetősége van arra, hogy a részben piaci viszonyok között működő alapellátás területén bizonyos szintű béremelést garantáljon, úgy, mint idén az alapellátásban dolgozó védőnők esetében - emlékeztetett az ombudsman. Szabó Máté alapjogi biztos megjegyezte, hogy egy komplex bérrendezés végrehajtása sokakat érint, így nagy jelentősége van a világos, az érintettek számára nem félreérthető kommunikációnak, amely "nem növeli a tényleges intézkedésen túlmutató várakozásaikat". Mint a közleményben kiemelték: az ombudsman már több korábbi jelentésében jelezte a jogalkotónak: "a munkavégzés társadalmi értékéhez képest méltatlan az egészségügyi dolgozók bérezése, a jövedelem sok esetben nincs arányban az elvégzett munka mértékével, a dolgozókra háruló felelősséggel". A jelentés mindemellett arra is kitért, hogy "senkinek nincs alanyi joga a vele azonos végzettségű, tartalmilag azonos munkát végzőkkel azonos jövedelemre, az egyenlő méltóságból nem következik az alacsonyabb szintű jövedelmek közelítése ehhez a szinthez". Az ombudsman kiemelte továbbá, hogy az egészségügyi infrastruktúra kialakítása és működtetése során az állam nagy szabadságot élvez, azt a kormányzat szakpolitikai prioritásainak, illetve az aktuális teherbíró képességének megfelelően alakíthatja.