Felejtsük el a nagypapát és szövetkezzünk! – a magyar agrárium jövője + FOTÓK
2013. január 8., kedd
Nem lehet sikeres a családi gazdálkodás az agráriumban, ha nem lesz áttörés a szövetkezési hajlam tekintetébe, el kell felejteni, hogy a nagypapát 50 évvel ezelőtt beverték a TSZ-be – többek között erről is beszélt Szegeden a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.
V. Németh Zsolt
Szegeden szólt arról, hogy a családi gazdálkodásokat állítja a kormány a vidékfejlesztési stratégia központjába. Programok készülnek vagy már elkészültek ezen a területen, amelyek az ivóvízzel, a szennyvízzel, a hulladékgazdálkodással, a nemzeti lovas programokkal, az erdőprogrammal, a halgazdálkodással, a kézműves és népfőiskolai tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat szabályozzák - hangsúlyozta az államtitkár a megyei mérnöki kamara konferenciáján a Vedres István szakközépiskolában.
Családi gazdálkodók a vidékfejlesztési stratégia középpontjában
Az agrártámogatások célja az EU-ban, hogy tudatosítsa az adófizetőkkel: az agráriumnak többletfeladata van. Nem csupán az, hogy egészséges és jó minőségű élelmiszerrel lássa el az országot, hanem ezzel teljesen egyenrangú feladata közé tartozik az is, hogy a termelés révén megőrizze földjeink, vizeink minőségét, a kultúrtájat, a közösségeket benne az emberrel. Mivel ezekhez a többletfeladatokhoz pénzt kell társítani, ezért vannak a támogatások, szögezte le V. Németh Zsolt. Nem véletlen tehát, hogy a kormány a családi gazdálkodásokat állítja a vidékfejlesztési stratégia középpontjába. Egyrészt ettől a szektortól várja az egészséges, jó minőségű élelmiszert, de a legnagyobb foglalkoztatást is. Azt szeretnék ösztönözni, hogy a monokultúrás gazdálkodást felváltsa a tájgazdálkodás és a magasan feldolgozott termékeknek a rendszere. Ha ma végigmegyünk az országon, többnyire 4 növényt látunk: kukoricát, búzát, napraforgót és repcét, figyelmeztetett az államtitkár, holott Ausztria példája mutatja, igenis létezik másfajta mezőgazdaság, amely sokszínű és alkalmasabb arra, hogy fenntartsa a vidéket, megőrizze annak karakterét, ugyanakkor magasabb foglalkoztatási szintet is jelentsen.
A termőföld a nemzet közös öröksége
A föld-és birtokpolitikának is ezt a vidéket megtartó gondolatot kell szolgálnia. Az EU elvárja tőlünk, hogy programjaink prioritásai közé beillesszük a versenyképességet, az innovációt, a tudástranszfert, az energiahatékonyságot, a szegénység elleni küzdelmet, amelynek szerves része és kötelező eleme a szegregáció elleni fellépés is. Olyan testre szabott, helyi programokat kell megterveznünk, megfogalmaznunk, hangsúlyozta az államtitkár, amelyek mérhetőek, mert csak akkor remélhetünk támogatást. Magyarország Alaptörvénye is rögzíti a természeti erőforrások között a termőföld, az erdők és a vízkészlet természeti és kulturális értékeit. Ezek a nemzet közös örökségét képezik, ezért megóvásuk mindannyiunk kötelessége. Nem meglepő tehát, hogy kétharmados védelmet kaptak. Az államtitkár arról is beszélt, hogy egész Európában földéhség uralkodik, ezért a termőföldet hatványozottan védenünk kell. Nem véletlenül tekintenek Magyarországra, mint szabad prédára a földmoratórium 2014. április 30-án esedékes feloldása után. Erre az időre alaposan fel kell készülnünk. Óvatosan kell bánnunk a termőföld kivonással, Szlovákia példája ékesen bizonyítja, ők ezzel fizették meg a hihetetlen gazdasági növekedés árát. A parlament előtt álló mezőgazdasági és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényről V. Németh Zsolt elmondta, mivel a termőföld nem szaporítható, ebből következően monopolizálható, ezért volt szükség különleges szabályok megalkotására.
Csekély a szövetkezésre való hajlam
Az egyéni gazdaságok száma 2000-ben 959 ezer volt, ami 2010-re 567 ezerre csökkent. A 2011. évre vonatkozó regisztrációs adatok alapján 432 ezer gazdaságról beszélhetünk, társas gazdálkodás ebből 13 705, egyéni gazdálkodás pedig 418 ezer. Az átlagos birtokméret az egyéneknél alig több mint 30 hektár, a gazdasági társaságoknál 359 ezer. A jogszabály célja, hogy a föld a helyben lakó földművelő gazdák használatába, tulajdonába kerüljön, továbbá hogy kiszűrje a bel- és külföldi spekulánsokat. Az életvitelszerűen gazdálkodó számára szeretne földet biztosítani, ami mindenképpen korszakos változásnak számít. Ebből kifolyólag a törvény jelentősen leszűkíti a potenciális földvásárlók körét. A földforgalomhoz, adásvételhez egy, állam által létrehozott szervezet engedélye, hozzájárulása szükséges, ugyanakkor legalább ilyen fontos a zsebszerződések visszaszorítása is. A törvény nagyságrendeket is meghatároz a földtulajdonlás tekintetében: őstermelőknek 50, egyéni vállalkozóknak 300, a családi gazdálkodásoknak 500 és a társas vállalkozásoknak 1200 hektárt. A kormány célja, hogy a középgazdaságot erősítse, az 500 hektáros nagyságrendet, továbbá helyreállítsa a növénytermesztés és állattenyésztés megbomlott egyensúlyát. Nálunk jelenleg egyharmad-kétharmad az arány az állattenyésztés kárára. Hollandiában ez az arány fordított, míg Európában fele-fele. Ez igaz a családi gazdálkodásokra is. Egy ponton nem tapasztalható áttörés, figyelmeztetett V. Németh Zsolt: ez a szövetkezésre való hajlam. A rendszerváltozás után 23 évvel most már végképp el kellene felejteni azt az érvelést, hogy azért nem szövetkezünk, mert a nagypapát 50 évvel ezelőtt beverték a TSZ-be. Enélkül nem lehet sikeres maga a családi vállalkozás sem, fejezte be az államtitkár.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.