A foglalkoztatásban sokkal rosszabb lehet a valóság a statisztikánál

A foglalkoztatásban a valóság sokkal rosszabb lehet a statisztika által vázoltnál a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése szerint; amelyben úgy vélik, a teljes népességre vetített foglalkoztatási arány felülbecsli a Magyarországon dolgozók számát.

A GKI csütörtöki közleményében kifejti, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakossági felmérése nem tesz különbséget abban, hogy mely országban történik a jövedelemszerzés, vagyis a foglalkoztatottak számának emelkedése akár a külföldi idénymunkát végzőkből is adódhat. Másrészt, ha igaz, hogy a munkaképes korú népesség 6,5 százaléka külföldön dolgozik - többségük feltehetőleg családjával együtt -, akkor ők teljes mértékben kimaradnak a lakossági statisztikákból. A GKI szerint a mostanában napvilágot látott adatok, amelyek szerint félmillió dolgozhat külföldön, "komoly kérdéseket vet fel a lakossági megkérdezéssel zajló adatok megbízhatóságáról".

Matolcsy György

nemzetgazdasági miniszter a héten beszélt arról, hogy jelenleg "félmillió kitűnő magyar munkavállaló" dolgozik külföldön. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI érdeklődésére azt közölte, hogy Matolcsy György nagykövetségektől kapott becsült adatokra hivatkozott, amelyek alapján körülbelül 300 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában (nagyrészt Londonban), mintegy 100 ezer munkavállaló Németországban (jellemzően Berlinben, Bajorországban és Baden-Würtenbergben), körülbelül 50 ezren Ausztriában és 50 ezren az unió többi országában. A GKI csütörtöki elemzésében kifejti: Magyarországon kétféle hivatalos statisztika van a foglalkoztatás mérésére. Az egyik a lakosság megkérdezésén, a másik a vállalatok, intézmények adatszolgáltatásán alapul. A két adat éveken keresztül nagyjából együtt ingadozott, majd 2011 elejétől trendjében is elvált egymástól. 2012 őszén a vállalati adatok alapján 2,7 millió foglalkoztatott dolgozott Magyarországon, ezzel szemben a lakossági adatok alapján 3,95 millió főt foglalkoztattak. A lakosság körében végzett felmérés, a munkaerő-felmérés, a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15–74 éves emberek gazdasági aktivitásáról nyújt információt, és a mintavétel háztartásokra vonatkozik, tehát az egy háztartásban élő összes munkavégzési korú személy adatát begyűjti a KSH. Az intézményi statisztika 2006 óta a teljes nemzetgazdaságra - a mikro vállalkozásokra is - vonatkozik, a statisztikai adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalkozások adatainak pótlása a rendelkezésre álló adóadatokból különböző becslési módszerek alkalmazásával történik. A lakosság körében végzett felmérésben természetesen a Magyarországon élők tudnak részt venni. A külföldön dolgozók adatai csak akkor kerülhetnek be a felmérésbe, ha a háztartás egy része Magyarországon él. Ha azonban az egész háztartás külföldre költözik, akkor válaszaik nem kerülhetnek be. Szintén kimaradnak azok, akik szándékosan titkolják el külföldi munkájukat. Vagyis a külföldön dolgozókat nem tudják megkérdezni, de a mintavételt követő kivetítésbe őket is beleszámolják. "Így a teljes népességre vetített foglalkoztatási arány felülbecsli a Magyarországon dolgozók számát" - jegyzik meg. Hozzáteszik: ez a felülbecslés az elvándorlással egyre erősebb lesz, ez látható a két statisztika eltérésén is - hangsúlyozza a gazdaságkutató.