Hallgatói szerződéseket égettek Budapesten (FRISSÜL)

Tovább zajlik a felsőoktatási átalakítás körüli polémia, miközben hallgatói szerződéseket égettek a diákok a Széll Kálmán téren péntek este.

19.40: Hallgatói szerződések mintapéldányait égették el a Széll Kálmán téren

Hallgatói szerződések mintapéldányait égette el a budapesti Széll Kálmán téren pénteken mintegy 100-150 diák az MTI helyszínen lévő tudósítója szerint. A rendezvényen a Hallgatói Hálózat képviselői is részt vettek. A téren a szervezők szétosztották a diákok között a papírokat, amelyeket kisebb kupacokban meggyújtottak. A demonstrálók rendbontás nélkül elvonultak.

18.56: Nyílt levélben kérik a tanárok az igazgató leváltását

Nyílt levélben kérik a Balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium tanárai az intézmény vezetőjének leváltását az oktatási államtitkártól. A levelet a Petíció az Almádi Gimnáziumért elnevezésű Facebook-csoport a közösségi oldalon tette közzé péntek délután, este a szülők újabb nyílt levélben ugyanezt kérték. A diákok szüleinek közlése szerint a tantestület nyílt leveléhez kapcsolódva szeretnék kifejezni, hogy egyetértenek a véleményükkel, és az igazgató megbízatásának visszavonására irányuló kérelmüket támogatják. A tanárok Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak azt írták: azért kérik Gránásiné Bácsi Tünde igazgatói kinevezésének visszavonását, mert mint vezető és pedagógus hitelét vesztette, illetve a kialakult helyzetben a további magas színvonalú eredményes oktatói-nevelői munkát a vezetésével nem látják megvalósíthatónak. A tanárok szerint az almádi gimnáziumban az igazgató 2012. december 18-án reggel minden előzmény és tájékoztatás nélkül egyenként behívott hét tanárt, és mint írták, az "ötvenes évekre jellemző módon" kihallgatta őket. A nyílt levél szerint a beszélgetésről jegyzőkönyv készült, ezt az iskolatitkár készítette, de a megbízott igazgatóhelyettes is jegyzetelt. A tanárok után 14 végzős diákot hallgattak meg. "Példátlanul felháborítónak tartjuk a külvilág számára adott igazgatói nyilatkozatot, amely a történtek eltussolására irányul, akárcsak az iskolánkban elhangzott hivatalos csütörtöki igazgatói tájékoztató, amelynek tartalma nem egyezik meg a szerdán nekünk elmondottakkal" - áll a levélben. Hangsúlyozták, hogy az almádi gimnázium politikamentes oktatási intézmény, ahol a pedagógiai programban megfogalmazott értékek szellemében nevelik a diákokat. Azt írták, nem tudják elfogadni, hogy "akár fenntartói utasításra, akár önálló kezdeményezésre az igazgató alapvető állampolgári jogokat sértő, emberi méltóságot megalázó módszerekkel vizsgálatot folytatott állítólagos, névtelen szülői bejelentés kapcsán, ami saját bevallása szerint is alaptalannak bizonyult". Ezzel a pedagógusokat és a diákokat megalázó módszerével az iskolában zűrzavart és a tanárokat és a diákokat megfélemlítő feszült légkört teremtett - áll a nyílt levélben.

18.52: HÖOK: az 55 ezer hallgató megoszlásáról is tárgyalnak a miniszterrel

A 2013-ban a felsőoktatásba felveendő legalább 55 ezres létszám képzésenkénti megoszlásáról és a hallgatói szerződésről is tárgyalnak szombaton Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) képviselői - mondta Kiss Dávid, a szervezet elnökségi tagja pénteken az MTI-nek. Kiss Dávid meglátása szerint az 55 ezres létszámba bizonyára bele kell érteni az alapképzésen kívül a mesterképzést, az osztatlan, továbbá a doktori képzést, valamint a felsőoktatási szakképzést, és arra kíváncsiak, hogy ezeknek milyen a megoszlásuk az 55 ezren belül. A közvéleményt legjobban az érdekli, hogy az alapképzésbe mennyien kerülhetnek be jövőre - tette hozzá. Kiemelte, az 55 ezres létszámmal "semmivel sem vagyunk előrébb, mint ahonnan elindultunk" néhány hete, miközben "napról napra változnak a koncepciók" és "elképzelhetetlen, hogy ebben bármiféle tudatosság is lenne". A HÖOK elnökségi tagja sajnálatát fejezte ki, hogy bővült azon szakok száma, amelyeket kizárólag tandíj fizetése ellenében lehet elvégezni. Ezzel szerinte a kormány beismeri, hogy "nem mondott igazat akkor, amikor azt állította, hogy nem lesz tandíj". Ehhez képest most az a helyzet, hogy vannak olyan szakok, komplett szakterületek, amelyekről az állam kivonul. A HÖOK képviselői nem látnak arra biztosítékot, hogy a lakosság ezeket a tandíjakat ilyen mértékben képes lesz megfizetni, és arra sem látnak még terveket, hogy ezt miként kívánja a kormány szabályozni - tette hozzá. Kiss Dávid hiányolta azt is, hogy "még mindig nem ment ki a hivatalos felvételi tájékoztató", emiatt teljes bizonytalanságban vannak a felvételizők, akik "nem tudják, mihez kezdjenek", a HÖOK ezért is kezdeményezte a szombati találkozót Balog Zoltánnal. Megemlítette, hogy ez idáig nem kaptak semmiféle tervezetet a tárgyalás forgatókönyvét illetően. Elmondása szerint a szombati tárgyaláson arra is rákérdeznek, hogy milyen szempontok alapján akarja a tárcavezető meghatározni a felvételi ponthatárokat. Ezzel kapcsolatban megemlítette, meglepődtek azon, hogy csütörtökön nem derültek ki az egyes szakok ponthatárai, a HÖOK azonban már korábban jelezte: nem gondolják azt, hogy a miniszter egy személyben képes lehet az összes szak ponthatárát meghúzni, a szerdai kormánydöntés után pedig azon kételyeiknek is hangot adtak, hogy három nap alatt, ráadásul "a felvételi eljárás lezárulta előtt ilyesmit meg lehessen oldani". Hozzátette: a ponthatárokat ugyanis eddig mindig jóval az érettségi után, a nyári időszak közepén állapították meg, a keretszámok, az intézményi kapacitások, a hallgatói teljesítmények és a politikai prioritások figyelembe vételével. Éppen ezért irreálisnak tartja, hogy ezen tényezőket kihagyva a számításból meghúzzák a ponthatárokat. Kitért arra is, hogy a HÖOK-nak semmi köze nincs ahhoz, hogy diákok hallgatói szerződések elégetésére készülnek.

17.27: Megjelent a legalább 55 ezres létszámot rögzítő kormányhatározat

Megjelent a magyar felsőoktatás megújításáról szóló kormányhatározat, amely rögzíti, hogy nem lehet kevesebb 55 ezernél azoknak a hallgatóknak száma, akiket 2013-ban vesznek fel állami ösztöndíjas képzésre. A Magyar Közlönyben pénteken közzétett, Orbán Viktor miniszterelnök jegyezte határozat - amelynek több részletét a kabinet szerdai ülése szünetében Giró-Szász András kormányszóvivő ismertette - preambulummal kezdődik, amely kimondja: a kormány elkötelezett a magyar felsőoktatás minőségi megújítása mellett, és kiemelten fontosnak tartja, hogy "a magyar társadalom erőfeszítései eredményeképpen a felsőoktatásba bekerülő hallgatók megszerzett diplomájuk által igazolt tudásukat a magyar tudomány, kultúra, oktatás és gazdaság, a nemzet szellemi és anyagi gyarapodásának szolgálatába állítsák". A dokumentum első pontja azt szögezi le, hogy a kabinet határozottan elutasítja a tandíjalapú felsőoktatás kialakítását, majd megállapítja, hogy a 2013-as költségvetés a tavaly meghatározott forrás mértékéhez képest jelentős többletpénzt biztosít a felsőoktatásnak, ezen belül is elsősorban az intézmények adósságrendezésére, az európai uniós önrészek átvállalására és a felsőoktatási PPP-projektek - vagyis a köz- és magánszféra együttműködésében megvalósult beruházások - kiváltására. Ismertetik továbbá azt a döntést, amely szerint a jövőre általános felvételi eljárásban majdan felvett állami ösztöndíjas hallgatók létszáma - felsőoktatási szakképzésben, továbbá alap-, egységes, osztatlan, mester-, valamint doktori képzésben - nem lehet kevesebb, mint a 2012-ben általános felvételi eljárásban felvett, államilag támogatott magyar állami ösztöndíjas hallgatók létszáma, azaz legalább 55 ezer. Arról is döntés született, hogy a 2013-as általános felvételi eljárás lezárása után a létszámnövekedésből fakadó képzési többletköltséget (magyar állami ösztöndíj) annak pontos összege ismeretében a központi költségvetésből biztosítják. A kormányhatározat rögzíti, hogy a 2013–2014-es tanévben magyar állami részösztöndíjas képzést nem hirdetnek meg. Döntött továbbá a kabinet arról is, hogy a köznevelés megfelelő számú és minőségű pedagógus-utánpótlása biztosítására a tanárképzésben részt vevő hallgatóknak létrejön a Klebelsberg Ösztöndíj, amelyről Balog Zoltán erőforrás-miniszternek március 1-jéig kell előterjesztést készítenie. Határoztak emellett a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíja megalapításáról, amellyel kapcsolatban Balog Zoltánnak ugyancsak március 1-jéig az a feladata, hogy az élsportolókat támogató nemzeti sportösztöndíjrendszer részleteiről készítsen előterjesztést.

15.58: Az MSZP nem tudja, ki juttatta el a szórólapokat az iskolákba

Az MSZP nem tudja, hogy kik osztogatták az általa szervezett fórumot népszerűsítő szórólapokat több fővárosi középiskolában és egyetemen - jelentette ki Török Zsolt szóvivő kérdésre válaszolva pénteki sajtótájékoztatóján, Budapesten. A Magyar Nemzet pénteki számában írt arról: Hiller István és Szanyi Tibor szocialista politikusok fórumát népszerűsítő szórólapokat osztogattak több fővárosi középiskolában és egyetemen. A lap információi szerint a szórólapok 16 fővárosi gimnáziumba és 9 egyetemre jutottak el. A fórumot december 18-ára hirdették meg, arra biztatva az esetleges résztvevőket, hogy fogalmazzák meg javaslataikat és ötleteiket. A lap által bemutatott papíron külön kiemelik a hallgatói önkormányzatokat, mint amelyek tagjaitól várják a javaslatokat. Török Zsolt, az MSZP szóvivője pénteken hangsúlyozta: a lap által bemutatott szórólapok fénymásoltak, azokat bárki kitehette az iskolákban, az MSZP nem tudja, hogyan kerültek a szórólapok az intézményekbe. A szocialista politikus megerősítette: a szórólapon szereplő fórumot valóban megtartották az MSZP székházában, azon csaknem száz fiatal vett részt. Hangsúlyozta: ha a kormány korábban tartott volna hasonló "nyílt konzultációkat", akkor talán el lehetett volna kerülni az elmúlt két hét tüntetéseit. Kiemelte: az MSZP tiszteletben tartja a diákok kérését, hogy a politikai pártok maradjanak távol a tüntetésektől, de álláspontjuk szerint jelenleg politikai vita folyik a felsőoktatás átalakításáról. Ezt politikusok folytatják, és mint minden pártnak, az MSZP-nek is van álláspontja a kérdésben. Török Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig nem lehet kapni a jövő évi felsőoktatási felvételi tájékoztatókat, holott 2011-ben már november elején elkészültek a tavalyi kiadványok. Szerinte a kormány intézkedéseinek hatására két lehetőségük van a magyar fiataloknak: vagy "a koldusbot", ha itthon maradnak és nem tudnak elhelyezkedni a magas arányú munkanélküliség miatt, vagy a "vándorbot", hogy ha úgy döntenek, hogy külföldre utaznak tanulni vagy munkát vállalni.

12.34: LMP: a kormány adjon egyértelmű választ a diákoknak!

Az LMP súlyosan diszkriminatívnak és igazságtalannak tartja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) legújabb döntését, amely szerint a legnépszerűbb szakokon csak önköltséges formában lehet majd tanulni. Az ellenzéki párt arra szólította fel a kabinetet, hogy "fejezze be végre az ámokfutást" az oktatáspolitika területén és adjon a diákoknak egyértelmű választ a kérdéseikre. Osztolykán Ágnes LMP-s képviselő az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta: az Emmi csütörtöki közleménye alapján egyértelművé vált, hogy a kormány máris becsapta a tiltakozó fiatalokat, ugyanis több, a legnépszerűbb képzéshez tartozó szakon jövőre kizárólag "tandíj ellenében lehet tanulni". Az Országgyűlés Oktatási, kutatási és tudományos bizottságának alelnöke úgy fogalmazott, hogy a tandíjas képzéseket tartalmazó lista összeállítása önkényes és a kormány valóságtól elrugaszkodott gondolkodását tükrözi. A munkaerő-piaci adatok nem támasztják alá ezeknek a képzéseknek a feleslegességét, a kormány ráadásul a jelentős tandíjakat és a komoly eladósodást vállalni nem tudó családok gyerekeit zárja el ezektől a piacképes szakmáktól - hangsúlyozta. Az ellenzéki képviselő hozzátette: emellett hiába ígérte meg a kabinet azt is, hogy még karácsony előtt nyilvánosságra hozzák az új ponthatárokat, "most már azt mondják, hogy erre majd csak a felvételi eljáráskor kerülhet sor". Az egyetemi jelentkezések előtt néhány hónappal így semmit nem lehet tudni a felvételi jelentkezés részleteiről, sem a férőhelyekről, sem pedig a minőségi követelményekről. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma csütörtökön azt közölte az MTI-vel, hogy jövőre a felsőoktatási felvételi jelentkezés feltételéül szabott minimális ponthatár alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben valamennyi szak esetében 240 pont, felsőoktatási szakképzésben 200 pont lesz. A Balog Zoltán miniszter által meghatározott felvételi ponthatárok minimuma a kapacitás és az esetleges túljelentkezés függvényében felfelé módosulhat annak figyelembe vételével, hogy a 2013-ban feltételt nyert, magyar állami ösztöndíjas hallgatók száma nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezernél - írta a minisztérium. Maruzsa Zoltán, az Emmi felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára szintén csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az emberi erőforrások minisztere csak a 2014-es felvételi eljárásban állapíthat meg 240 pontnál magasabb minimumot a felsőoktatásba jelentkezőknél.

12.16: Egyhangúlag elfogadta az egyetemisták javaslatát a szegedi közgyűlés

A szegedi közgyűlés minden jelen levő tagja támogatta pénteken a hallgatói sztrájkbizottságnak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) támogatását kérő javaslatát. A közgyűlés pénteki ülésén név szerinti szavazással a jelen levő 25 képviselő támogatásáról biztosította a szegedi diákokat. A hallgatók megjelent képviselői a döntést hangos tapssal fogadták. A sztrájkbizottság azt kérte a közgyűlés tagjaitól, képviselőként mindent kövessenek el azért, hogy megmaradjon az SZTE tizenkét kara, képzési rendszere, harmincezres hallgatói létszáma és az intézmény autonómiája. A hallgatók azt is elvárják, hogy a gimnazisták ne az utolsó pillanatban értesüljenek továbbtanulásuk feltételeiről.

11.13: Balog: a fiatal orvosok kezdik megérteni a kormány üzenetét

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint az orvosok elvándorlásának csökkenő tendenciája és a túljelentkezés a rezidensek számára meghirdetett ösztöndíjprogramokra azt jelzi, hogy a fiatal orvosok kezdik megérteni üzenetüket. A tárcavezető pénteken egy budapesti sajtótájékoztatón tért ki a felsőoktatásra. Kifejtette: az új rendszer legfontosabb követelménye, hogy a magyar adófizetők pénze, amelyet abba fektetnek, hogy a fiataloknak hasznos és erős diplomájuk legyen, valamint az abból következő haszon a fiatalok és egyúttal az ország javára is váljon. Balog Zoltán azt mondta: örül annak, hogy a fiatal orvosok kezdik megérteni ezt az üzenetet, és bízik benne, hogy ezen az úton tovább fognak tudni menni. Balog Zoltán miniszter és Szócska Miklós egészségügyi államtitkár novemberben jelentette be, hogy a szakorvosjelölteknek szóló Markusovszky- és a szakgyógyszerészjelölteknek szóló Than Károly-ösztöndíjprogram mellett a gyermekorvosjelöltek számára Méhes Károly-ösztöndíjprogramot hirdetnek. A programban részt vevő szakorvos-, illetve szakgyógyszerészjelöltek havi nettó 100 ezer, a gyermekorvosjelöltek pedig havi nettó 200 ezer forintos támogatásban részesülnek, ha vállalják, hogy a program végeztével legalább annyi ideig ugyanott dolgoznak majd, mint ameddig a támogatást kapták, és nem fogadnak el hálapénzt. Két hónap alatt a három ösztöndíjprogramra csaknem 640 érvényes pályázat érkezett. A programban rendelkezésre álló keretéből 522 rezidenst tudnak támogatni. "Az elvándorlás mértéke mindenképpen fokozódott" - hangsúlyozta Balog Zoltán, hozzátéve, hogy ez a folyamat meg fog állni. Reményei szerint a jövőben csak olyan módon mennek majd külföldre a fiatalok, hogy kint szerzett tudásukat visszatérve Magyarországon hasznosítsák. A felsőoktatás átalakításáról Balog Zoltán kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a tervek szerint Orbán Viktor miniszterelnök még pénteken aláírja azt a kormányhatározatot, amely a felsőoktatásba jövőre felvehető hallgatók minimális 55 ezres létszámáról szól. A miniszter hozzátette: szombaton várja a hallgatók képviselőit, hogy folytassák a tárgyalásokat.

08.47: Orbán: a diákmozgalom nagyszerű dolog

Nagyszerű dolognak nevezte a diákmozgalmakat pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök, hangsúlyozva ugyanakkor azt is, hogy mindenkinek meg kell őriznie a tisztánlátását, így reméli, a diákok is tudják, meddig alakítják ők az eseményeket, és mikortól manipulálják őket. Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a felsőoktatás átalakításáról szólva kifejtette: a kormány nyílt lapokkal játszott, volt elképzelése arról, hogy miként jut el a kitűzött célokhoz, azonban a diákok nem értettek egyet ezzel, félelmet keltett bennük. A kabinet ezért a rendszer egyszerűsítése, a különböző kedvezmények összevonása mellett döntött. A korábbi koncepciót idézve elmondta, lett volna mintegy tízezer teljes ösztöndíjas hely, továbbá részösztöndíjas helyek és diákhitel, amelyet valójában szintén az állam fizetett volna, "de mire ennek a rendszernek a teljes képe kibontakozott a hosszú szakmai viták után a kormánydöntésekkel, addigra a diákok már (...) elsöpörték, nem kellett nekik". A miniszterelnök kiemelte, nem akarták eladósítani a fiatalokat, mert fel kellett volna venniük ugyan az állami diákhitelt, de azt a tanulmányok után a közszférában való elhelyezkedés esetén az állam azonnal kiváltotta volna, a magánszektorban pedig a munkaadónak kellett volna fizetnie a kölcsönt, úgy, hogy ezt az állam elismeri az adó- és járulékfizetésnél. Ezeknek az elképzeléseknek a megvitatása azonban elmaradt a diákok körében kialakult félelem miatt - ismételte meg. A diákok tüntetéseiről azt mondta, minden diákmozgalomnak - amelynek szervezésében neki is volt része már 1982-ben az ELTE-n - megvan a természetrajza, életérzések adódnak össze: jó társaság van, az ember úgy érzi, neki van igaza, "ráadásul fiatalok vagyunk, egészségesek, szerelem van, együtt vagyunk". A diákmozgalom tehát nagyszerű dolog - folytatta Orbán Viktor -, amely sohasem parancsszóra kezdődik, de nem is áll le parancsszóra, és mindig megjelenik benne a politika, az ellenzék ugyanis megpróbálja felhasználni a megmozdulásokat, hogy uszítson a kormány ellen. A kormányfő szerint az a fontos, hogy mindenki megőrizze a tisztánlátását, "a diákok is biztosan tudják, mi az a pont, amíg ők alakítják az eseményeket, és mikor (...) manipulálják őket". Megjegyezte azt is, pontosan tudja, hol van az értelmes párbeszéd határa, majd az említett 1982-es megmozdulást felidézve úgy fogalmazott: "ahogy mi is akkor belendültünk, nekünk ott az egyébként okos KISZ-esek mondhattak, amit akartak. Egész egyszerűen elmentünk mellettük. Ugyanígy jártunk mi is. Ilyenkor - szemben a kommunistákkal - nem érdemes erőltetni a dolgokat". Az interjúban a felsőoktatás átalakításának céljai között említette a kormányfő a minőség növelését azért, hogy a hallgatók ne olyan diplomákat szerezzenek, amelyeket a való életben nem tudnak használni. Emellett öt százalék alá akarják csökkenteni a lemorzsolódást, nem szerencsés ugyanis, hogy száz fiatalból 25-30 nem végzi el az egyetemet, főiskolát - folytatta, majd - utalva a hallgatói szerződés intézményére - arra is kitért, hogy Magyarország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy közpénzből képezzen diplomásokat például a németeknek, az osztrákoknak vagy éppen a norvégoknak.