Az önkormányzatok konszolidációját sürgetik érdekképviseleteik

A települési önkormányzatok mielőbbi konszolidációját sürgetik érdekképviseleteik.

A szervezetek szerdán ismertetetett közös álláspontja szerint januártól működési zavarokra kell számítani, ha addig az Országgyűlés - a kormány javaslatára - nem változtatja meg a jelenlegi rendszert.

Kósa Lajos

, Debrecen polgármestere (Fidesz-KDNP) a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) elnökeként a szervezet budapesti székházában az érdekképviseletek megbeszélése után ismertette az 1200 milliárd forintnyi önkormányzati adósságállomány konszolidálásának szükségességét érintő közös álláspontot. Elmondta, a településeknek a bankok már nem adnak további - éven túli - hiteleket, mert a rendszer és azzal együtt az önkormányzatok költségvetésének bevételi oldala is átalakult; több feladat és a finanszírozásuk átkerült az államhoz, ez pedig hatással van a pénzintézetek hitelezésére. Jelezte: a konszolidáció csak a hosszabb távú, tehát egy éven túli adósságállományt érintené, az éven belüli lejáratú hiteleket nem. Közölte, ha az év végéig nem tesz le a kormány "valamilyen használható javaslatot" a konszolidációra, a működés biztosítására a parlament elé, akkor januártól az önkormányzati szolgáltatások egy részét nem lehet majd finanszírozni, a települések nem tudják megtervezni költségvetésüket. A konszolidációra tájékoztatása szerint többféle javaslat is felmerült, de abban egyetértettek, hogy az eljárás során figyelemmel kell lenni az el nem adósodott mintegy 500 önkormányzatra, valamint arra, hogy rendkívül "tarka a kép". Ezzel arra utalt, hogy vannak olyan önkormányzatok, melyek hasznos beruházásokra, fejlesztésekre vettek fel hiteleket, és vannak olyanok is, melyek saját hibájukból adósodtak el. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehetnek a konszolidáció vesztesei éppen azok az önkormányzatok, amelyek az elmúlt években nem halmoztak fel adósságot.

Szabó Gellért

(VJ Gazdakör), a Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere arról beszélt, hogy azt tartaná célszerűnek és igazságosnak, ha a települések "végleges" konszolidációját egyedileg, azaz külön-külön vizsgálnák meg. A felmerült megoldások között szerepel az önkormányzati adósságállomány egy részének az átvállalása; ez akár azt is jelenthetné, hogy egy adott település nem egy banknak, hanem az államnak törlesztene. Kósa Lajos ezzel kapcsolatban jelezte, ez a megoldás nem rontaná a központi költségvetési egyenleget, hiszen abba egyébként is beletartozik az önkormányzati terület.

Dietz Ferenc

, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke arról beszélt, hogy álláspontjuk szerint a konszolidációval egy időben "zárttá" kellene tenni az önkormányzati rendszert. Így biztosítani lehet, hogy a jövőben a települések saját bevételeikből képesek legyenek finanszírozni működési kiadásaikat - mondta.

Kósa Lajos

kérdésre válaszolva arról is beszélt, valamennyi települést alkalmasnak tartja a működésre, ám szerinte ehhez kiegyenlítő rendszerre is szükség van. Példaként említette, hogy egy 120 lakosú település önmagában nem tud annyi saját forrást termelni, ami elegendő a működéshez, ezért többletforrásra van szüksége. Olyan alapot kellene létrehozni, amelybe minden önkormányzat befizetné a bevételeinek egy részét, majd ezt az összeget újraosztanák, hogy a legkisebb településen is legyen közvilágítás - mondta. Jelezte: hasonló kiegyenlítő rendszer eddig is működött a személyi jövedelemadó visszaosztásánál.