Orbán: nincs szükség a négy évvel ezelőttihez hasonló, rossz IMF-megállapodásra (FRISSÍTVE)

A miniszterelnök szerint az ország ma erősebb, mint 2008-ban volt, nagyobb a mozgástere, ezért nem szorul rá arra, hogy a négy évvel ezelőttihez hasonló, "rossz megállapodást" kössön a Nemzetközi Valutalappal (IMF). Magyarországnak a saját problémái miatt egyébként nem is lenne szüksége biztosításihitel-típusú IMF-megállapodásra, arra az uniós problémák miatt van szüksége - mondta Orbán Viktor hétfőn, az őszi parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében, amelyben bejelentette azt is: pénzügyi ombudsmani hivatal felállítását javasolja.

Orbán Viktor

napirend előtti felszólalásában azt mondta, a dolgok a kormány elképzelései szerint alakulnak: százezreket szabadítottak ki "a devizahitelezés fogságából"; bevezették az arányos, teljesítményösztönző, családi alapú adózást, és - a KDNP javaslatai alapján - folytatják is annak kiépítését; továbbá a válság előtti szintre szorították vissza a munkanélküliséget, a munkahelyvédelmi akciótervet pedig "bárki bármit mond, végig is fogjuk vinni". A kérdés az - folytatta -, hogy ha a dolgok így, a tervek szerint alakulnak, mi szüksége van az országnak egy IMF-megállapodásra. Magyarországnak saját problémái miatt nincs szüksége az IMF-megállapodásra, mert "stabilan állunk a lábunkon, a magunk problémáit saját erőből is meg tudjuk oldani" - válaszolta, közölve, hogy az országnak az Európai Unió problémái miatt van szüksége egy biztosításihitel-megállapodásra, Magyarország ugyanis így védheti meg magát az "Európát nyomasztó betegségtől". Az unió jelenleg inkább a probléma forrása, nem pedig a megoldás, Magyarország azért nem tud kilábalni a problémáiból, mert "visszahúz bennünket az eurózóna válsága" - értékelte a miniszterelnök, aki szerint amiben Magyarország előrelépett, az is azért sikerült, "mert tudatosan mást csináltunk, másképp és más döntéseket hoztunk, mint azok, akik a válságot okozták, és láthatólag nem is boldogulnak vele azóta sem". "Számunkra előnyös lenne egy megállapodás, akarunk is megállapodást kötni, de csak jót. (...) Rosszat már kötöttünk" - hangsúlyozta, kijelentve: "Magyarországnak nincs szüksége egy MSZP-típusú megszorításokhoz vezető" megállapodásra az IMF-fel és az Európai Unióval, az ország ugyanis ma erősebb, mint 2008-ban - az előző megállapodás megkötésének idején - volt, nagyobb a mozgástere. Ez szerinte pedig annak a politikai életszabálynak - és az ebből levezetett kormányzati cselekvésnek - köszönhető, amely szerint Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha növeli autonómiáját, erősíti az önálló döntéshozási képességét. Orbán Viktor megerősítette: a magyar államkötvényeket "túljegyzik", a pénzpiac működik, az ország kereke, bár nagy erőfeszítés árán, de forog, ezért Magyarországnak nem kell elfogadnia egy a 2008-ashoz hasonló megállapodást. Szavait nagy taps fogadta a kormánypárti padsorokból. A kormány alternatív IMF/EU-tárgyalási javaslatának kidolgozása előtt tanulni kell a korábbi hibákból, le kell vonni a 2008-as megállapodás tapasztalatait: a következő kormányülésnek ezért ez lesz az egyik fontos napirendi pontja - jelezte, hozzáfűzve, hogy a kabinet javaslatának alapja a munkahelyvédelmi akcióterv támogatása lesz. A miniszterelnök közölte azt is, hogy bár az elmúlt két évben sokat tettek - és el is értek eredményeket - annak érdekében, hogy az embereket megvédjék az uzsorahitelektől, az erőfölényükkel visszaélő pénzintézetektől, a bankok gyakorta tapasztalt kíméletlenségétől, még mindig sok a "dokumentálható állampolgári sérelem". Ezért azt javasolta, hogy angol mintára Magyarország is állítsa fel a pénzügyi ombudsman, vagyis pénzügyi szószóló intézményét az emberek védelmében. Jelezte továbbá, hogy Magyarországnak is fel kell készülnie a fenyegető élelmiszer-árrobbanásra - amely nyomában társadalmi nyugtalanság, feszültség, sőt konfliktusok alakulhatnak ki a világ különböző pontjain -, ezért az ősz során a gazdasági és vidékfejlesztési tárca külön munkacsoportja készíti fel a magyar nemzetgazdaságot a jövő év tavaszán várható nehéz világhelyzetre. Az ősszel a parlament előtt álló feladatok között említette az új választási eljárási törvényt - amely alkalmazkodni fog ahhoz a tényhez, hogy "a magyar világnemzet lett" -, "az alaptörvényben lefektetett szabadság és felelősség eszmei, elvi alapján álló" új polgári törvénykönyvet (Ptk.), valamint az új földtörvényt is, amely a termelést, a munkát, a munkahelyteremtést szolgálja majd, kielégíti a magyar földművesek százéves életigényét, és megvethető vele egy új, modern, gazdaközpontú mezőgazdaság birtokrendszerének alapja. Az ősz feladata a szociális adókedvezményre, munkahelyteremtésre, államadósság-csökkentésre és kézben tartott pénzügyekre épülő, jövő évi költségvetés elfogadása is - tette hozzá. Folytatódik továbbá az új magyar államrendszer kiépítése, az igazságszolgáltatás reformja, az egészségügy és az oktatás újjászervezése, és befejeződik a rendőrség átszervezése is - sorolta Orbán Viktor, megemlítve azt is, hogy október 1-jétől magyar katonák biztosítják a kabuli nemzetközi reptér védelmét. "Most sem ígérhetem, hogy az év végére már olyan államunk lesz, amely teljes egészében megfelel a magyar életigényeknek, és a magyar észjárás szerint működik, de azt ígérhetjük, hogy ezen ülésszak végére már közel leszünk hozzá, és a 2013/14-es tanév megnyitójával végére is érünk az új magyar államszervezet teljes kiépítésének" - mondta a kormányfő. Szavait azzal zárta, hogy 2012 őszén "saját magunkat kell legyőznünk", vagyis az országnak le kell győznie kishitűségét, "azt a belénk plántált gondolatot, miszerint ha magyar vagy, úgysem lehetsz sikeres, ha ide születtél, nem boldogulhatsz, legfeljebb, ha elmész innen".

Mesterházy: nem csak erő, ész is kell az IMF-megállapodáshoz

Nem csak erő, hanem ész is kell az IMF/EU megállapodáshoz, ezért jó lenne, ha a miniszterelnök nem csak az erő nyelvén politizálna - mondta

Mesterházy Attila

, az MSZP frakcióvezetője Orbán Viktor kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn a parlamentben. Az MSZP elnök-frakcióvezetője azt kérte a miniszterelnöktől, hogy hozza nyilvánosságra azokat követeléseket, amelyeket a valutaalap és az EU támasztott, hogy kiderüljön, egyáltalán léteznek-e ezek a feltételek. "Ha valósak ezek a követelések (...) akkor szeretném mondani, ilyen feltétekkel a magyar kormánynak nem szabad az IMF-fel megállapodást kötnie.(...) De ha nincsenek ilyen követelések, akkor miniszterelnök úr, ön egyszerűen szemérmetlenül hazudott a magyar embereknek, hazudott Magyarországnak" nemcsak az elmúlt hetekben, hanem ma is - jelentette ki Mesterházy Attila. A szocialista politikus az Orbán Viktor által rossznak nevezett 2008-as IMF-megállapodásról azt mondta: ez egy 20 milliárdos hitelkeret volt, amiből 7 milliárdot arra használt a kormány, hogy az országot olcsóbban finanszírozhassa a piacoknál, a másik 7 milliárdot a devizatartalékba helyezte a Magyar Nemzeti Bankba, a maradék hat milliárdot pedig nem hívta le, ehhez Orbán Viktor nyúlt hozzá először, amikor Mol-részvényeket vásárolt belőle. Az MSZP elnöke a romló gazdasági adatokat sorolva úgy vélte: a miniszterelnök alternatív valóságban él, a magyar emberek és a külföld sem látja ezt a "sikersztorit". Nő az infláció és a munkanélküliség, csökken a foglalkoztatottság, ezért látható módon a kormány megszorításokra kényszerül idén és jövőre is - tette hozzá a politikus, aki szerint idén 140, jövőre 600 milliárd hiányzik a költségvetésből. Mesterházy Attila ezért arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy egyszer őszintén és a bátran vállalja a felelősséget, álljon ki az emberek elé és kérjen bocsánatot. Az ellenzéki frakcióvezető bírálta a választási regisztráció bevezetését, az új birtokrendszert és a rendőrség átszervezését is. A pénzügyi ombudsmani hivatal felállításával kapcsolatban megjegyezte: reméli, hogy a miniszterelnök ennek kapcsán nem Simicska Lajosra gondolt.

Mesedélutánnak nevezte a kormányfő felszólalását az LMP

A valóságészlelés teljes hiányáról tanúskodó "mesedélutánnak" minősítette a kormányfő napirend előtti felszólalását az LMP frakcióvezetője a parlament hétfői ülésén.

Jávor Benedek

szerint Orbán Viktor miniszterelnök "egy picit el van tévedve", mert úgy beszélt a fajok vagy osztályok harcára épülő rendszerek meghaladásáról, mintha 1989-ben kezdett volna kormányozni. Magyarországon 2010-ig az európai normák szerinti parlamentáris demokrácia működött - értékelte az ellenzéki politikus, hozzátéve, a jelenlegi kabinet viszont "egészen bámulatos eredményeket ért el" a demokratikus intézményrendszerek leépítésében. A gazdaságpolitikai kérdésekre áttérve azt mondta, a kormányfő felszólalásában Magyarország gazdasági helyzetének egy "érdekes" olvasatát kapták. Szavai szerint a miniszterelnök által vázoltakkal ellentétben Magyarország olyan mély gazdasági válságban van, amilyen az elmúlt két évtizedben alig sújtotta az országot. A frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy a kialakult helyzetet megpróbálhatják az IMF-re fogni, de a valóság az, hogy a kormány gazdasági "ámokfutásának" eredményeképpen a gazdaság jóval nagyobb bajban van, mint a kormányváltás előtt. A gazdasági visszaesés meghaladja az egy százalékot, a beruházások gyakorlatilag nullára estek vissza, a reálbérek csökkennek, a szociális ellátórendszer romokban hever, a gyógyszerkasszát lefelezték, aki tud, menekül az országból - sorolta. A frakcióvezető azt is kijelentette: nem látja annak jeleit, hogy a kabinet elszakadt volna az utóbbi húsz évre jellemző megszorító politikától. Saját elképzeléseiket ismertetve azt mondta, vissza kell állítani a progresszív jövedelemadót, ki kell vezetni a gazdaságot megdermesztő "sarcokat", meg kell adóztatni a spekulatív tőkemozgásokat, véget kell vetni az "ezermilliárd forintos nagyságrendet elért korrupciós rendszernek", az állandó rögtönzés helyett kiszámíthatóságot kell hozni a gazdaságpolitikába, be kell vezetni a környezetszennyezésekkel arányos adóterheket és vissza kell szerezni az ország nemzetközi hitelességét.

Vona Gábor: a Fidesz a saját gazdaságpolitikai csődjét keni rá az IMF-re

A Jobbik parlamenti frakcióvezetője szerint a Fidesznek kapóra jön a Nemzetközi Valutalappal (IMF) folytatott tárgyalás, hiszen ez "jó ürügyet teremt arra, hogy az örökölt és a saját gazdaságpolitikai csődjét rákenje az IMF-re".

Vona Gábor

erről Orbán Viktor miniszterelnök hétfői, napirend előtti felszólalására reagálva beszélt az Országgyűlésben. Az ellenzéki pártelnök-frakcióvezető azt firtatta, hogy ha a kormányfő bevallása szerint sincs szükség megegyezésre az IMF-el, akkor mégis miért akar a kormány megegyezni a valutalappal. Ha a Fidesz a KDNP-vel közösen ezután fog saját tárgyalási javaslatot kidolgozni, akkor "mit csinált eddig Fellegi Tamás és Varga Mihály; eddig nem volt a kormánynak saját tárgyalási koncepciója?" - kérdezte Vona Gábor. A munkahelyvédelmi akcióterv kapcsán a jobbikos politikus hiányolta, hogy Orbán Viktor beszédében nem esett szó a munkahelyteremtésről. Emlékeztette a kormányfőt arra, hogy soha nem volt ilyen magas a fiatalok külföldre vándorlása. A választási rendszerrel kapcsolatban a Jobbik szerint nem a regisztráció a megoldás, hanem a műveltségi cenzus, az ellenzéki párt elemi iskolai végzettséghez kötné a szavazáson való részvételt - ismertette Vona Gábor. Hangsúlyozta azt is: a felszólalásból szerinte hiányzott Orbán Viktor véleménye a magyar gazdaság második negyedévének adatairól, az állami földalap körüli botrányokról, a "

Simicska, Nyerges

és társai körüli botrányról", a Belügyminisztérium "nyári ámokfutásáról", illetve a keleti fordulat kudarcáról. Részben Orbán Viktor szavait idézve Vona Gábor azzal zárta felszólalását: "hatalmas, aki másokat legyőz, erős, aki önmagát; a Jobbik meg az, aki önöket fogja legyőzni".