Általános közfelháborodást váltott ki a társadalomban Bándy Kata meggyilkolása. A lányra szerdán holtan találtak rá, esete kapcsán ismét előkerült a halálbüntetés dilemmája: szakértőt és az utca emberét is faggattuk a témával kapcsolatban.
Bándy Kata
(
alsó képünkön
) holttestére, eltűnése után négy nappal egy férfi bukkant rá múlt szerda délután Pécsen, a Délibáb utcában. A bejelentés után több Facebook-csoport is szerveződött, a
4.388-an csatlakoztak. Az
emlékére létrehozott csoportnak
közel 6800 tagja van. „A csoportban nem megengedett semmilyen etnikumi, vagy más ítélkezés. A csoport fő célja a figyelemfelhívás, hogy ne történhessen ilyen vagy más hasonló senki testvérével, barátjával, gyermekével, szerettével, és egyáltalán, senkivel!” – írják. Egyelőre 16 tagja van annak a közösségi oldalon
, melynek – a profilképük alapján fiatal – tagjai tömegmegmozduláson szorgalmaznák azt, hogy kapjon életfogytiglani börtönbüntetést gyilkosa.
Vujity Tvrtko oldalánegy Bándy Katától búcsúzó bejegyzését több mint 15 ezren lájoltak, s közel 12.500-an osztották meg. Az újságíró egyik bejegyzésében emlékeztetett: „a mostani tragédiát megelőzően szexuális indíttatású gyilkosság legutóbb 1973-ban történt Pécsen. Akkor a Tettyén egy nyolc éves kislányt erőszakolt meg egy szatír. Ezt követően bestiális kegyetlenséggel megölte áldozatát. Az erőszaktevő gyilkost hamarosan elkapták. Tárgyalását a Ságvári Endre Művelődési Ház (ma Harmadik Színház) épületében tartották. A Dunántúli Napló korabeli beszámolói szerint akkora volt a városban a közfelháborodás, hogy minden egyes tárgyalásra zsúfolásig megtelt a terem. A férfit jogerősen halálra ítélték. Az ítéletet végrehajtották” – írta Vujity Tvrtko.
„A tényleges életfogytiglan súlyosabb büntetés, mint a halálbüntetés” – vélekedik
Német Ferenc
(
képünkön jobbra
). A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke emlékeztetett, a Büntető Törvénykönyvön több területen is szigorított a jogalkotó, egyrészt nő a kiszabható tételek nagysága, másik oldalon pedig csökkennek az enyhítő körülmények. Előtérbe helyezik például, hogy ki ellen irányul a bűncselekmény, s súlyosabb büntetést szabnak ki, ha fogyatékkal élő vagy idős ember a sértett. Bándy Kata meggyilkolásával kapcsolatban Német Ferenc, a szegedi önkormányzat Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságának képviselő tagja megjegyezte, minden ilyen tett után felmerül a halálbüntetés újbóli bevezetésének gondolata, gondoljunk csak
Szögi Lajos
meglincselésére vagy a
Marian Cozma
-ügyre. „Sokkal több életellenes cselekmény történik, ezeknek csak egy része kap nagy nyilvánosságot, s amelyik nagy médiafelületet kap, azokban az esetekben a társadalom háborog, de a halálbüntetés ellenkezik az uniós joggal is” – közölte portálunkkal. Hozzátette, a Btk. szigorítása azonban nem feltétlenül visszatartó erő, sokan nincsenek tisztában a büntetési tételekkel. „Az elkövetők jelentős része, akik ilyen agresszív, erőszakos életellenes cselekményt hajtanak végre, alul iskolázottak, szociálisan elesettek, és gyakorlatilag fel sem fogják cselekményük súlyát. Nem tudják azt sem, hogy mekkora kockázat számukra egy ilyen tett elkövetése, ezért nem is visszatartó erő, hogy 10-20 évet is kaphat” – magyarázta Német Ferenc, az önkormányzat Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságának nem képviselő tagja.
Varga Anna - Illés Attila
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.