Közélet

Megosztja a szegedieket a halálbüntetés kérdése

Megosztja a szegedieket a halálbüntetés kérdése

2012. július 17., kedd
Megosztja a szegedieket a halálbüntetés kérdése

Általános közfelháborodást váltott ki a társadalomban Bándy Kata meggyilkolása. A lányra szerdán holtan találtak rá, esete kapcsán ismét előkerült a halálbüntetés dilemmája: szakértőt és az utca emberét is faggattuk a témával kapcsolatban.

Bándy Kata

(

alsó képünkön

) holttestére, eltűnése után négy nappal egy férfi bukkant rá múlt szerda délután Pécsen, a Délibáb utcában. A bejelentés után több Facebook-csoport is szerveződött, a

gyilkosát kereső csoporthoz

4.388-an csatlakoztak. Az

emlékére létrehozott csoportnak

közel 6800 tagja van. „A csoportban nem megengedett semmilyen etnikumi, vagy más ítélkezés. A csoport fő célja a figyelemfelhívás, hogy ne történhessen ilyen vagy más hasonló senki testvérével, barátjával, gyermekével, szerettével, és egyáltalán, senkivel!” – írják. Egyelőre 16 tagja van annak a közösségi oldalon

szerveződött csoportnak

, melynek – a profilképük alapján fiatal – tagjai tömegmegmozduláson szorgalmaznák azt, hogy kapjon életfogytiglani börtönbüntetést gyilkosa.

Vujity Tvrtko oldalán

egy Bándy Katától búcsúzó bejegyzését több mint 15 ezren lájoltak, s közel 12.500-an osztották meg. Az újságíró egyik bejegyzésében emlékeztetett: „a mostani tragédiát megelőzően szexuális indíttatású gyilkosság legutóbb 1973-ban történt Pécsen. Akkor a Tettyén egy nyolc éves kislányt erőszakolt meg egy szatír. Ezt követően bestiális kegyetlenséggel megölte áldozatát. Az erőszaktevő gyilkost hamarosan elkapták. Tárgyalását a Ságvári Endre Művelődési Ház (ma Harmadik Színház) épületében tartották. A Dunántúli Napló korabeli beszámolói szerint akkora volt a városban a közfelháborodás, hogy minden egyes tárgyalásra zsúfolásig megtelt a terem. A férfit jogerősen halálra ítélték. Az ítéletet végrehajtották” – írta Vujity Tvrtko.

A halálbüntetés ellenkezik az uniós joggal

„A tényleges életfogytiglan súlyosabb büntetés, mint a halálbüntetés” – vélekedik

Német Ferenc

(

képünkön jobbra

). A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke emlékeztetett, a Büntető Törvénykönyvön több területen is szigorított a jogalkotó, egyrészt nő a kiszabható tételek nagysága, másik oldalon pedig csökkennek az enyhítő körülmények. Előtérbe helyezik például, hogy ki ellen irányul a bűncselekmény, s súlyosabb büntetést szabnak ki, ha fogyatékkal élő vagy idős ember a sértett. Bándy Kata meggyilkolásával kapcsolatban Német Ferenc, a szegedi önkormányzat Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságának képviselő tagja megjegyezte, minden ilyen tett után felmerül a halálbüntetés újbóli bevezetésének gondolata, gondoljunk csak

Szögi Lajos

meglincselésére vagy a

Marian Cozma

-ügyre. „Sokkal több életellenes cselekmény történik, ezeknek csak egy része kap nagy nyilvánosságot, s amelyik nagy médiafelületet kap, azokban az esetekben a társadalom háborog, de a halálbüntetés ellenkezik az uniós joggal is” – közölte portálunkkal. Hozzátette, a Btk. szigorítása azonban nem feltétlenül visszatartó erő, sokan nincsenek tisztában a büntetési tételekkel. „Az elkövetők jelentős része, akik ilyen agresszív, erőszakos életellenes cselekményt hajtanak végre, alul iskolázottak, szociálisan elesettek, és gyakorlatilag fel sem fogják cselekményük súlyát. Nem tudják azt sem, hogy mekkora kockázat számukra egy ilyen tett elkövetése, ezért nem is visszatartó erő, hogy 10-20 évet is kaphat” – magyarázta Német Ferenc, az önkormányzat Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságának nem képviselő tagja.

Az utca embere is állást foglalt

Ahogy a politikai palettát, úgy a szegedi utca emberét is megosztja a halálbüntetés visszaállításának gondolata. Portálunk tette egy kört a városba, különböző életkorú emberek véleményét kikérve a témában. A felmérés nem reprezentatív, de tanulságos: mindenkinek bőven volt mondanivalója ebben a kérdésben. Tündét a barátja kíséri haza A 22 éves Takács Tünde nem érzi magát biztonságban a pécsi gyilkosság óta: nem marad sokáig egy szórakozóhelyen sem, a hazaútnak nagy társasággal vág neki, vagy a barátjával. Újszegeden lakik, ami szerinte nem túl veszélyes környék, éjszaka a ligetnek azért nem szívesen vág neki az ottani hajléktalanok miatt, valamint az Árpád téren gyakran feltűnő, sokszor erőszakosan kéregetőket is igyekszik kerülni. "A lány eltűnéséről először a Facebookon olvastam, bár nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, elég sok kitalált körüzenet van fent az interneten. Nagyon ledöbbentett, amikor a tévé is bemondta, hogy mi történt. Gondolom pár hét múlva majd ezt is elfelejtik az emberek, addig viszont jobban érzem magamat, ha valaki hazakísér" - mondta az egyetemista. Ő egyértelműen a halálbüntetés visszaállítása mellett foglal állást, szerinte ugyanis a börtönökből visszatérő emberek ugyanolyan veszélyesek, a súlyos bűnöket elkövetők pedig nem érdemelnének egy második esélyt. Nincs jó megoldás Szintén támogatná a halálbüntetést Lengyel Sándorné, bár szerinte ez nem lenne túl nagy visszatartó erő a bűnözőkkel szemben - egyszerűen csak végképp megszüntetnének vele egy potenciális veszélyforrást. "Aki képes lenne gyilkolni, annak ez egyszerűen a vérében van, ha elborul az agya úgyis meg fogja tenni" - mondta a paradicsomot áruló hölgy. Tökéletes megoldást azonban ő sem tudott mondani: olyan nincs, hogy valami mindenkinek megfeleljen, kompromisszumot kell kötni. Itt Szegeden nem érzi veszélyben magát, elmondása szerint azonban bárhol, bármikor megtörténhet a pécsi esethez hasonló. Főként a hajléktalanokra panaszkodott ő is, sokat közülük modortalannak, veszélyesnek tart. Mindenki azt kapja majd, amit érdemel Az emberi igazságszolgáltatás fölötti erőkben bízik Erzsi néni, aki hisz benne, hogy mindennek oka van, és hogy elnyerjük méltó jutalmunkat és büntetésünket. A Dugonics téren sétáló hölgy hisz a reinkarnációban, viszont nem támogatja a halálbüntetést. "Minden embernek a Földön, így a rablóknak, gyilkosoknak is megvan a célja, szerepe, amiért itt van. Nem vagyunk istenek, hogy eldönthessük, ki élhet és kinek kell meghalnia" - mondta. Szerinte egyszerűen rácsok mögé zárni az embert sem jelenthet megoldást, helyette "megtéríteni" kellene a beteg lelkületű bűnözőket. Egy hatékony módszerként említette a Hawaii Hoʻoponopono nevű szuggesztív technikát: bizonyos sorok mantrázva jótékonyan hatnak a lélekre. Alapvetően a munkanélküliséget tartja minden baj forrásának Erzsi néni itt Szegeden is, szerinte jóval kevesebb lenne a bűnözés, ha stabil életkörülmények között élnének az emberek. A halálbüntetés visszafordíthatatlan "Több szempont alapján is vizsgálhatjuk a dolgot. Hidegen, a statisztikákat nézve nyilván kevesebb gondja lenne az államnak a halálbüntetés bevezetésével, hisz ezekkel az emberekkel sem kell többé törődni. Morális szempontból nézve azonban jóval problémásabb a kérdés: jogunk van elvenni egy ember életét?" - tette fel a kérdést Józsik Edit. Szerinte a legnagyobb gond a halálbüntetéssel az, hogy visszafordíthatatlan, ha valakit ártatlanul ítélnek el, már csak a nevét tisztázhatják. Komolyabb visszatartó erőnek sem tartja ezt a büntetési formát: szerinte a legtöbb gyilkosság erős érzelmi befolyásoltság, hirtelen felindulás alatt születik, ilyenkor pedig az ember nem törődik a következményekkel.

Varga Anna - Illés Attila

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.