Új szerkezetben működik a katasztrófavédelem

A január elsejével hatályba lépett új katasztrófavédelmi törvény alapján mától egységes rendszerben, új struktúrában látják el feladataikat az állami irányítás alá került tűzoltóságok. Az eddig részben önkormányzati fenntartású hivatásos tűzoltóságok a katasztrófavédelmi szervezet részévé váltak költségvetési, képzési, bevetésirányítási, ellátási és logisztikai szempontból is.

A január elsejével létrehozott 65 katasztrófavédelmi kirendeltség alatt ezentúl 104 hivatásos tűzoltó-parancsnokság látja el feladatát, alárendeltségükben 65 katasztrófavédelmi őrs és 46 katasztrófavédelmi iroda működik. A tervezett 65 katasztrófavédelmi őrs 2014 végéig alakul meg, ebből 16 őrs már az idén áprilisban megkezdheti tevékenységét. Megszüntették azt a 16 tűzoltó-parancsnokságot, amelynek korábban nem volt vonulós egysége, csak hatósági feladatokat látott el. Az átalakítás fő célja az, hogy az állami tűzoltóság a meglévő kapacitások hatékonyabb kihasználásával erősítse meg az ország tűzvédelmét, és így csökkentsék a tűzjelzés és a beavatkozás megkezdése közötti jelenlegi, országosan 25 perces átlagot 10-15 percre. A katasztrófavédelem státusainak száma mintegy 500-zal nő, így összesen 11.634 tiszt, tiszthelyettes, közalkalmazott és munkavállaló dolgozik majd a szervezetnél. Megszüntetik a 21 kormánytisztviselői állást, és csaknem ezer fővel csökkentik a közalkalmazottak létszámát. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon a majd kétezer státusból ötszáz szűnt meg, de csak százöten maradtak állás nélkül. Ők is azért, mert nem fogadták el a felkínált beosztást, vagy nem tudtak nekik megfelelő beosztást adni. Az állástalanul maradtak közül 84 közalkalmazott, 21 pedig hivatásos tűzoltó. A központ három egységre tagolva dolgozik majd: az igazgatószervezethez tartozik a hivatal, a humán és az ellenőrzési jogkör két helyettessel, míg a szakmai irányítás a tűzoltósági, a polgári védelmi és az újonnan létrejött iparbiztonsági felügyeletre épül. Az egységes katasztrófavédelem feladatrendszerében a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme polgári védelmi feladat, amelynek ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervek mellett az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek is részt vesznek. Előbbihez a speciális tudású önkéntes szervezetek, köztük a kutyás, a barlangi, a vízi, a búvár- és a hegyi mentők tartoznak, akik veszélyhelyzetben mozgósíthatók. Az utóbbi, a "köteles" kategóriába azokat sorolják, akiknek speciális eszközük (traktor, lánctalpas gép, szivattyú) vagy speciális szaktudásuk van (biológusok, vízépítő vagy nukleáris mérnökök), továbbá azokat, akiket a fizikai erejük miatt tudnak bevetni például gátépítéseknél. Országosan a köteles és önkéntes polgári védelmi szervezetbe beosztottak létszáma mintegy 102 ezer fő, ennek 98 százaléka, 100 ezer fő a köteles polgári védelmi szervezetbe beosztott ember.