Négypárti állásfoglalást szavazott meg az EP

A közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló, négypárti állásfoglalást szavazott meg csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.

A 315 támogató vokssal, 263 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett elfogadott határozat az EP "súlyos aggodalmát" fejezi ki "a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben". Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket. A voksolásra három javaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a többséget. A másik két javaslatot - amelyet a jobbközép néppártiak, illetve a konzervatívok jegyeztek - elutasították. Az állásfoglalást néppárti és konzervatív EP-kommentárok a magyar belügyekbe való beavatkozásnak, a tényeket mellőzőnek minősítették, a szöveget támogató képviselők közül többen viszont szükséges figyelmeztetésnek nevezték azt. A fideszes és KDNP-s képviselőket is magában foglaló magyar néppárti képviselőcsoport közleménye szerint a határozat elfogadása a koncepciós pereket idézi, az MSZP EP-delegációja nevében viszont Tabajdi Csaba azt emelte ki, hogy a kritika az Orbán-kormánynak szól. A képviselők az állásfoglalásban felhívták az Európai Bizottság "végezzen alapos vizsgálatot" olyan kérdésekben, mint a bíróságok teljes körű függetlensége, a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó szabályozásnak az európai jogszabályokkal való összhangja, az adatvédelem intézményi függetlenségének és az információ szabadságának helyreállítása, az Alkotmánybíróság bármely jogszabály felülvizsgálatával kapcsolatos jogának visszaállítása, a média szabadságának és pluralizmusának a magyar médiatörvény betűje és végrehajtása révén történő garantálása, az új választási törvény európai demokratikus normáknak való megfelelése, a politikai ellenzék demokratikus fellépéshez való jogának szavatolása, annak biztosítása, hogy az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény tiszteletben tartsa a lelkiismereti szabadság alapvető elveit. Az állásfoglalás szerint az EP utasítja állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságát, hogy az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal együttműködve kísérje figyelemmel az ajánlások végrehajtását. Az EP "házbizottságának", az úgynevezett Elnökök Értekezletének aztán mérlegelnie kell, hogy "szükség van-e intézkedések életbe léptetésére", beleértve az EU-alapszerződés 7. cikkének első bekezdésében említett eljárást is. A magyar néppárti delegáció szerint a "képmutató és felelőtlen" határozat elfogadása rávilágít a Magyarország elleni baloldali támadások igazi arcára: "az nem objektív tényeken, hanem pártpolitikai érdekeken alapszik és célja Magyarország és a magyar jobbközép kormány lejáratása". "Ez az eljárás a koncepciós perek gyakorlatát idézi. A határozat Magyarország önrendelkezését súlyosan sértő pontokat tartalmaz, és kilátásba helyezi az Európai Unióról szóló Szerződés hetedik cikkének alkalmazását is" - állapították meg a magyar néppárti EP-képviselők, akik szerint "a hetedik cikk alkalmazása esetén Magyarország elveszítheti a szavazati jogát, és veszélybe kerülhet több ezermilliárd forint uniós támogatás is".

Gyürk András

, a magyar néppárti EP-képviselőcsoport elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az állásfoglalásnak nincs jogi kötelező ereje, s nyugodtan nevezhető "párthatározatnak" is, hiszen gyakorlatilag a nemzetközi baloldal véleményét tükrözi. Úgy vélte: a baloldali stratégia arra irányulhat, hogy felülbírálják a magyar választók kétharmados többséget eredményező döntését, ez a mostani határozat azonban "erre a célja alkalmatlan eszköz". A fideszes politikus ehhez hozzáfűzte: lehet, hogy a határozattal Magyarországnak akartak ártani, ám az valódi kárt az európai gondolatnak okoz, s a szélsőségeseket erősíti. A szintén néppárti Simon Busuttil szerint az EP felelőtlenül járt el, mert olyan jogszabályok módosítását igyekszik elérni, amelyekben nincs illetékessége. Elutasító szavazatukat a strasbourgi plénum előtt indokolva más jobboldali képviselők egyebek között arra hívták fel a figyelmet, hogy az állásfoglalással az EP veszélyes példát teremthet arra, hogy megpróbál beleszólni egyes tagállamok belső ügyeibe. Az állásfoglalást támogatók közül az MSZP EP-delegációjának közleményét jegyző (és az állásfoglalás szerzői között is szereplő)

Tabajdi Csaba

úgy fogalmazott: "sem a korábbi, sem a mostani állásfoglalásokban nem szerepel egyetlen olyan mondat, amely elítélné Magyarországot, vagy a magyar állampolgárokat bármilyen módon bírálná. A kritika az Orbán-kormánynak szól, azonban az Orbán kormány nem egyenlő Magyarországgal." Értékelése szerint "az elmúlt másfél évben tapasztalt kettős beszéd miatt Orbán Viktor szavainak már nincs hitele".

Hannes Swoboda

, a szocialista EP-frakció vezetője úgy fogalmazott: "a labda most Orbán térfelén van. Az elmúlt napokban alkalmazott dühös retorika folytatása helyett meg kell értenie, hogy ideje akcióba lépni népe érdekében, és konkrét törvényjavaslatokat készíteni, hogy javítsa a magyar nép helyzetét".

Guy Verhofstadt

, a liberális EP-frakció vezetője közleményében kiemelte: az EP az állásfoglalással "megerősítette elkötelezettségét, hogy a közös európai értékeket vagy a demokráciát bármely tagállam vagy kormány részéről ért sérelem ellen kész harcolni".