Pokorni nemmel szavazott a felsőoktatási törvényre

Több szempontot is mérlegelt Pokorni Zoltán amikor pénteken nemmel szavazott az új felsőoktatási törvényre; a fideszes politikus döntését egyebek között azzal indokolta, hogy olyan elemek is megjelentek a jogszabályban, amelyek szűkítik a szegényebb gyermekek lehetőségeit. A szakbizottság kormánypárti elnöke az MTI-nek nyilatkozva kifogásolta a pedagógusképzésre vonatkozó passzusokat is.

Pokorni Zoltán

a pénteki zárószavazáson hasonlóan a köznevelési és szakképzési törvényhez nemmel voksolt az új felsőoktatási törvényre. A jogszabályt a képviselők 243 igen szavazattal, 37 nem ellenében hagyták jóvá. A korábbi oktatási miniszter azt mondta, hogy szándékát előzetesen jelezte a kormányfőnek, aki tudomásul vette azt, és mint mondta, "nem próbált meggyőzni az ellenkezőjéről". A Fidesz alelnöke azt mondta, döntésekor több szempontot is mérlegelnie kellett. Pokorni Zoltán a jogszabály erényei közé sorolta, hogy szakít azzal a gyakorlattal, ami az intézményeket, a "falakat" finanszírozza, és áttérnek a diákok támogatására, azaz a közösség nevében állami vagy részállami ösztöndíjat kapnak a legjobbak. Ez egy nagyon fontos váltás, a jelentősége az intézményhálózat alakulására, a képzési irányokra szinte még felmérhetetlen - fejtette ki. Azt is elfogadhatónak tartotta, hogy a fiatalok egy része önköltséges képzésben vesz részt, ha megfelelő diákhitel járul ehhez annak érdekében, hogy a szegény családok gyermekei is tanulhassanak. Ennek alternatívája csak az lehetett volna, ha visszatérnek egy elitizáló felsőoktatásra - mutatott rá Pokorni Zoltán. Számos olyan elem is megjelent azonban a törvényben, amely szűkíti a szegényebb gyermekek lehetőségeit. Ezek közé sorolta, hogy felvételi követelményként írták elő a "C" típusú nyelvvizsgát, ami az utolsó pillanatban került csak ki a javaslatból. Ugyanakkor benne maradt a szóbeliztetés lehetősége a törvényben. Pokorni Zoltán szerint ez kizárólag független vizsgabizottság előtt képzelhető el, és nem az érintett intézmények részvételével. Ettől függetlenül az intézmények beszélgetést, alkalmassági vizsgát még tarthatnának, de pontszámot adó, az állami ösztöndíj elnyerésében szerepet játszó szóbelit nem lát jónak - hangsúlyozta. Úgy látta, ez visszahozza a szubjektivizmust, és visszahozhatja azt a kilencvenes évek elején létezett "urambátyám világot", amin egyszer már túljutottak. Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke kitért arra is, hogy a testület nyelvvizsga-amnesztiára vonatkozó javaslatát az utolsó pillanatban a kormány kiegészítette egy plusz feltétellel. Eszerint mégsem kérhetik az intézménytől a diákok három év után a diploma kiadását, ezt az intézmény saját maga által szervezett nyelvtanfolyamának elvégzéséhez kötik. Ennek kötelező előírásával az intézményeket is korlátozzák, amelyek nem dönthetnek úgy, hogy egy adott szakmánál ez elengedhető - fűzte hozzá. Pokorni Zoltán azt mondta, hogy nem örültek ennek az utolsó pillanatban becsúszó szűkítésnek. Nagyon fontosnak tartotta volna még, hogy az egységes tanárképzés feltételeiről döntsenek - tette hozzá. Kiemelte: sajnálatos módon a törvény felszeleteli a pedagógusképzést, és különbséget tesz a gimnáziumban, illetve általános iskolában tanító tanárok képzési ideje, módja és bérezése között is. Ha a korai fejlesztés megerősítésére törekednek, akkor a tanító, az általános iskolai tanárok képzésének megerősítése kulcsfontosságú lett volna. Itt visszatérnek az 1997 előtti időszakhoz, a szegmentált, provinciális tanítóképzés világához, ami nagyon sajnálatos - összegezte.