Martonyi: "Nem mondunk le a nemzetegyesítésről"

Martonyi János szerint "nem mondhatunk le és soha nem is fogunk lemondani a határon kívüli magyarsággal való egységről, a nemzetegyesítés gondolatáról". A külügyminiszter ezt akkor jelentette ki, amikor csütörtökön átadta a Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért elismerést Halzl Józsefnek, Granasztói Györgynek és Schöpflin Györgynek.

A külügyminiszter arról beszélt, hogy a kitüntetettek életműve azt az egységet is jelképezi, hogy "soha nem láttunk ellentétet a nemzetpolitikánk, a közép-európai, szomszédpolitikánk és európai politikánk között". Mint mondta, ezek a politikák soha nem állíthatók egymással szembe, és a kitüntettek tevékenysége ezt példázza. Megjegyezte, hogy Magyarországot a szomszédos országokkal sorsközösség fűzi egybe, és az, hogy Magyarország nem mond le a nemzetegyesítés gondolatáról, az "egy pillanatig nem állítható szembe" az ország európai integrációs politikájával.

Martonyi János

méltatásában azt mondta, kivételes személyiségek kivételes életművéről van szó, amely sajátos egységet valósít meg a szakmai munka, a tudomány, az oktatás, a közéleti és politikai tevékenység között. Kijelentette, a Magyar Köztársaság külkapcsolatainak alakításában ilyen - a szellemi és gyakorlati tevékenységet is magukban foglaló - teljesítményekre, személyiségekre és életművekre van szükség. A Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért elismerést 2004-ben alapították, minden évben a Lánchíd 1842. évi alapkő-letételi ünnepségének évfordulóján adják át. Olyan emberek kapják, akik hosszú időn keresztül részt vettek Magyarország külpolitikai érdekeinek érvényesítésében.

Halzl József

- a Külügyminisztérium ismertetője szerint - sokat tett a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozásának erősítéséért; 1990 óta elnöke a Rákóczi Szövetségnek, amelynek az a célja, hogy segítse a határon túli magyar kisebbségek kulturális és érdekképviseleti tevékenységét. A szövetség támogatásával sok ifjúsági találkozót rendeztek a magyar és a többi, Kárpát-medencében élő nemzet fiataljainak részvételével. Halzl József a kilencvenes években a Magyar Villamos Művek vezérigazgatójaként kezdeményezte a Centrel, azaz Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország Villamos Társaságainak Szövetségét.

Granasztói György

történész csaknem félévszázados tudományos munkásságával és közéleti szerepvállalásával sokat tett a magyar-francia kapcsolatok elmélyítéséért. Tevékenységének elismeréseként több magas francia állami kitüntetésben részesült, a Francia Becsületrend lovagi fokozatát is megkapta. A rendszerváltozást követően NATO- és EU-nagykövet volt Brüsszelben, majd a Magyar Külügyi Intézet elődjét, a Teleki László Intézetet vezette. Az egyetemi oktatás mellett jelenleg a Magyar Szemle és a Hungarian Review folyóiratok kiadója.

Schöpflin György

fideszes európai parlamenti képviselő egyetemi professzorként több évtizeden át folytatott kutatást az európai nemzeti kisebbségekről, munkásságával előmozdította a kisebbségi kérdés jelentőségének elismerését. Európai parlamenti képviselőként segítette a felkészülést magyar EU-elnökségre, és jelentős mértékben hozzájárult a magyar elnökség politikai és szakmai sikeréhez. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség jelöltjeként az Európai Parlament (EP) képviselőjévé választották 2004-ben, majd 2009-ben újraválasztották, tagja az EP alkotmányügyi bizottságának, valamint a nyugat-balkáni ügyek delegációjának. Az utóbbi években több közéleti személyiség kapta meg az elismerést, a kitüntetettek között volt

Jeszenszky Géza

, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, volt külügyminiszter,

Fasang Árpád

, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának volt főtitkára,

Szenczy Sándor

, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat vezetője, továbbá

Rostoványi Zsolt

, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatója,

Valki László

nemzetközi jogász, az ELTE egyetemi tanára és

Charles Gati

politológus, az amerikai John Hopkins Egyetem professzora.