Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

„Nem az összetartozás, hanem a gyász napja” + FOTÓK + VIDEÓ

„Nem az összetartozás, hanem a gyász napja” + FOTÓK + VIDEÓ

2011. június 4., szombat
„Nem az összetartozás, hanem a gyász napja” + FOTÓK + VIDEÓ

A Jobbik szegedi megemlékezése Trianonról

Szegeden, a Klauzál téren mintegy százötvenen voltak azon a megemlékezésen, melyet a Jobbik szegedi szervezete rendezett a Trianon békediktátum aláírásának 91. évfordulójára. A megemlékezésen a párt szimpatizánsai és az érdeklődők mellett több határon túli magyar valamint a szegedi Ultrák is részt vettek. A Himnusz hangjait követően egy délvidéki magyar fiatal, Balkó Mácsai Szabolcs Wass Albert Üzenet haza versével kezdődött meg az ünnepi megemlékezés. „Ez a nap gyásznap” – fogalmazott Varga Antal, a szegedi Jobbik alelnöke. „Ma nem az összetartozás napja van, hanem a szétszakítottságé. Ez a nap fáj minden magyarnak, hiszen kilencvenegy évvel ezelőtt brutális módon csonkították meg hazánkat. Ez a nap mást jelent mindenkinek, de gyötrelmeit többen nap mint nap átélik, akik idegenek saját földjükön” – emelte ki az alelnök. A szónok a trianoni békediktátumot véres bosszúnak nevezte, és kiemelte, bár a csonkítást az ország túlélte, talpra azóta sem tudott állni. Az összetartozást beárnyékoló elszakítottság érzése nyomja rá bélyegét erre a napra. Míg a Horthy-korszak Trianon elutasítását, addig a mai Fidesz kormány ennek elfogadását akarja állampolitikai rangra emelni.

„Szegednek nem fontos a megemlékezés”

„Minden jó érzésű magyar embernek ez a nap saját vérének, a népének, a nemzetének tragédiája” – kezdte beszédét Keresztúri Farkas Csaba, a párt szegedi önkormányzati képviselője. „Az elmúlt húsz év elszalasztott lehetőségei nemhogy közelebb, de távolabb vitték a nemzetet a trianoni sebek begyógyulásától. Felül kell vizsgálnunk a magyarság értékeit, társadalmi kérdéseinket, felül kell vizsgálnunk az unióhoz fűződő kapcsolatunkat, mert ennek elmaradása esetén a magyarság kénytelen lesz átélni második, utolsó Trianonját.” A jobbikos városatya az elmúlt húsz év politizálását „torz világnak” minősítette, a kultúrában, a gazdaságban, a döntéshozásban és a sportban is. Kifogásolta továbbá, hogy a legutóbbi közgyűlésen Szeged városának vezetése nem tartotta fontosnak a megemlékezést. Reményét fejezte ki, hogy 2012-ben a délvidéki Országzászló újraállításáról szóló jobbikos kezdeményezés is megvalósul.
A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek. Részlet a Trianoni békeszerződésből

„Trianon a magyarság legnagyobb csapása”

„Trianon hazánk elmúlt ezer éves történelmének a legnagyobb csapása, és nem ünnep, ahogy azt a Fidesz állítja” – fogalmazott Rácz Tibor, a Jobbik szegedi szervezetének alelnöke. „Talán nagyobb csapás ez, mint a tatárjárás vagy a török megszállás, mert bár a békediktátumból a nemzet képes volt felállni, de hatásait a mai napig nyögjük. Horthy kormányzósága idején tett a nemzet lépéseket a trianoni feltételek megváltoztatására, igaz sikertelenül. Erre pedig büszkének kell lenni, nem úgy, mint a velünk élő, posztkommunista, idegenlelkű baloldali megmondóemberek.” Rácz bírálta a szegedi közgyűlés baloldali képviselőinek törekvését, mellyel Gömbös Gyulát kívánták megfosztani díszpolgári címétől. A nemzeti érzelműek nevében követelte, hogy évente egyszer az iskolákban és a városban is – mint Délvidék kapujában – tartsanak trianoni megemlékezéseket, állítsák vissza az országzászlót és emeljenek méltó emléket Horthy Miklósnak még akkor is, ha ezt – mint fogalmazott – a város „posztkommunista” polgármestere nem támogatja.

A velünk élő Trianon

Tóth Péter, a Jobbik megyei képviselője záróbeszédének elején a szegedi ultrák által tartott molinó – melyen Nagy Magyarország sziluettje látszott – mögötti román-magyar megbékélés emléktáblájára utalt, mely megbékélést lezáratlannak tartotta. Emlékeztetett arra a tényre, hogy az első szabad magyar kormány idején Szabad György házelnök javaslatára megtartott trianoni megemlékezésről a Fidesz Kövér László vezetésével kivonult a Parlament ülésterméből. „Most ők alkotják azt a kétharmados parlamentet, mely bevezette a nemzeti összetartozás napját” – emelte ki a Jobbik megyei képviselője. „Ez egy álszent viselkedés, és addig nem lehet összetartozás napjáról beszélni, míg az elcsatolt országrészek nem válnak újra a nemzet részévé.” A rendezvény végén a részvevők Szózat és a Székely Himnuszt követően a szegedi román konzulátus elé vonultak, ahol a 16 óra 32 perckor emlékeztek meg a békediktátum aláírásának pillanatáról.
nemzeti összetartozás napja Trianon szegedi Jobbik

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo