Változnak a népszavazás kezdeményezéséről szóló szabályok

Az új alaptörvénnyel egy időben, jövő év január elsején léphet hatályba az az új szabályozás, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) készített elő a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat módosítására. A tervezet célja többek között a "komolytalan népszavazási kezdeményezések" kiszűrése és a jogorvoslat erősítése - tájékoztat a kormányzati portál.

Az új szabályozás - olvasható a

kormany.hu

-n - egységes szerkezetbe foglalná az eddigi szétaprózott jogszabályokban foglaltakat, kiszámíthatóan és egyértelműen szabályozná a népszavazási intézményrendszert, egységesítené az országos és a helyi kezdeményezések eljárási szabályait, valamint meghosszabbítaná a jogorvoslati határidőket. Ha a kormány jelenlegi formájában fogadja el a tervezetet, az Európai Parlament és a Tanács döntése értelmében Magyarországon is lehetőség lesz az uniós szintű kezdeményezés támogatására, továbbá orvosolnák az Alkotmánybíróság által 2005-ben és 2006-ban a népszavazás kezdeményezésével és lebonyolításával kapcsolatban megállapított alkotmányos mulasztásokat is. A tervezet a helyi népszavazás kezdeményezésének szabályait az országos kezdeményezés mintájára állapítja meg, így a jegyző helyett a helyi választási bizottság feladata lesz a kérdés előzetes hitelesítése, az összegyűjtött aláírásokat pedig a polgármester helyett a helyi választási bizottsághoz kell benyújtani. Ha a képviselő-testület elrendeli a helyi népszavazást, annak időpontját a helyi választási bizottság tűzi ki. Az új jogszabály erős garanciákat tartalmaz a komolytalan, párhuzamos népszavazási kezdeményezések kiszűrésére - olvasható az előterjesztés tartalmát összefoglaló anyagban, amely szerint a javaslat elkülöníti a kezdeményezést szervező polgárokat a kezdeményezést aláíróktól. A választópolgári kezdeményezés szervezője csak választójoggal rendelkező magánszemély, továbbá párt vagy egyéb társadalmi szervezet lehet. Az a társadalmi szervezet, amely nem minősül pártnak, csak olyan kérdésben lehetne népszavazási kezdeményezés szervezője, amely az alapszabályában rögzített tevékenységi körébe tartozik. A kezdeményezések komolyságának megőrzése érdekében a javaslat előírja, hogy a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítésére irányuló kezdeményezést húsz választópolgárnak is támogatnia kell. A tervezet szerint az Országgyűlés - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet - köteles a népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt megalkotni; a népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre három évig lenne kötelező. A javaslat értelmében ha a népszavazást a köztársasági elnök vagy a kormány kezdeményezi, nincs aláírásgyűjtés, az Országos Választási Bizottság elnöke a hitelesítő határozat jogerőre emelkedését követően az Országgyűlés elnökét tájékoztatja a hitelesítés megtörténtéről annak érdekében, hogy az Országgyűlés dönthessen a népszavazás elrendelésének kérdésében. Magyarország Alaptörvénye az országos népszavazás intézményét új alapokra helyezte - emlékeztet az anyag, kitérve arra, hogy a véleménynyilvánító népszavazás megszűnik, és csökken az országos népszavazásra vonatkozó rendelkezések terjedelme. Az új, 2012. január elsején hatályba lépő alaptörvény úgy rendelkezik, hogy legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el, a köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére pedig azt rendelhet el. Nem lehet országos népszavazást tartani az alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról; az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; az Országgyűlés feloszlásáról; képviselő-testület feloszlatásáról; hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról; katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről; közkegyelem gyakorlásáról. Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.