B. Nagy: Biztonságot és támaszt is jelent az alkotmány

A köztársasági elnök húsvéthétfőn írta alá Magyarország új alkotmányát, amit április 18-án fogadott el a parlament. A Csongrád megyei kormányhivatal vezetőjét, B. Nagy László országgyűlési képviselőt kértük meg, hogy mondja el véleményét az alkotmányozási folyamatról és a megszületett alaptörvényről.

„Óriási megtiszteltetés, hogy részt vehettem az alkotmányozás folyamatában mint országgyűlési képviselő. Az elmúlt egy évben voltak olyan törvénymódosítások, -tervezetek, mint például a kettős állampolgárság vagy a trianoni emléknappal kapcsolatos törvény, illetve maga az alkotmány is, hogyha ezeken kívül az életemben több fontos dolog nem történik a politika, közélet területén, már megérte dolgozni. Külön kiemelném az új alaptörvény első oldalait, a nemzeti hitvallás részét, melynek minden sora közel áll hozzám, és szerintem nagyon fontos lelki támasza lehet minden magyar embernek” – beszélt

B. Nagy László

a preambulumhoz kötődő személyes érzelmeiről. A politikus az alkotmány gazdasági vetületével kapcsolatban leszögezte, mindenképpen tudnunk kell, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, és sok szerződés kötelez minket, ezért azokat a kérdéseket kellett az alaptörvénybe belefogalmazni, melyek ezeken a kereteken belül védi meg országunkat a gazdasági kiszolgáltatottságtól. „Nem véletlenül került bele a dokumentumba az eladósodottság mértéke, így a mindenkori kormányzat nem halmozhat fel vég nélkül adósságot. Ez a felelősséget minden kormány vállát immár törvényileg is nyomja. Ugyanilyen fontos kérdés a közpénzek elköltésének nyilvánossága is, amely a korrupció megszüntetése felé egy igen jelentős lépés. Szigorú és átlátható gazdaságpolitikának az alapjait tartalmazza és fekteti le az alkotmány” – tette hozzá a gazdasági-pénzügyi szakember.

A működésképtelen önkormányzatokat a kormányhivatal irányíthatja

A kormányhivatalok szerepéről is beszélt portálunknak B. Nagy László megyei kormánymegbízott. Ez azért is lehet különösen érdekes a jövőre nézve, hiszen az alkotmányozás folyamatának végén elfogadták

Lázár János

(Fidesz) módosító indítványát, ami lényegében arról szól, hogy amennyiben egy önkormányzat valamilyen oknál fogva működésképtelenné válik, akkor a képviselő-testület helyett a megyei vagy fővárosi kormányhivatal hozhat döntéseket.

„A középszintű közigazgatás szerve a kormányhivatal, amely a törvényességi felügyeletet eddig is gyakorolta az önkormányzatok felett. Az új passzus arra az esetre utal, ha az önkormányzatok a nekik előírt kötelező döntéseket nem hozzák meg, akkor bírósági eljárás után a legvégső fázisban a hivatal elé kerül a rendeletek, szabályok meghozatala, de ennek a valószínűsége igen csekély. E folyamatnak a pontos lépéseit majd a kétharmados önkormányzati törvények fogják szabályozni. Itt fogalmazza majd meg a jogalkotó, hogy a kötelező önkormányzati döntéseket milyen időintervallumban kell meghozni, és ennek elmaradása miatt mikor kerülhet bírósági szakaszba az ügy, illetve a bíróság határozata után hogyan, miként kerül a kormányhivatalhoz az adott település irányítása” – fogalmazott B. Nagy László.

Nem jog, hanem kötelesség volt az alkotmányozás

Arra a gyakori ellenzéki felvetésre, miszerint az új alkotmány nem a teljes ország, hanem a Fidesz alaptörvénye, úgy felelt: a Fidesznek kötelessége is azokat a törvényeket meghozni, amelyekre a választók felhatalmazták. „Az alkotmány az elmúlt húsz éven átívelő kérdés, hiszen valamilyen formában mindig hozzányúltak, módosították azt. De most jött el az idő, most állt rendelkezésére az a tudás és az erő, ami ezt képes a maga teljességében megváltoztatni. Az, hogy az ellenzéki pártok nem vettek részt a vitában – jelzem: az elején ott voltak –, az ő politikai játszadozásaiknak a következménye. Úgy gondolom, hogy nem vállalható s járható politikai út, hogy némely pártok elhagyják hetekre a parlamentet, és az utcáról adnak ötleteket a törvényhozásnak, holott a törvényhozás háza a parlament” – így a képviselő, aki kitért a Jobbiknak az alkotmányra adott nemleges szavazatára is. Ez szerinte abból adódott, hogy a magyar erőforrás, a föld és a víz védelmét nem emelték be az alaptörvények közé. „Nem vehetjük bele a külföldiek kitiltását a földvásárlás köréből, mert akkor az unióból történő kilépésünk is felvetődhetne, hiszen alapvető chartája az EU-nak a javak és munkaerő szabad áramlása. Amit a Jobbik képvisel, az provokatív kommunikáció, mert még ebben az évben úgy szabályozzuk majd a kétharmados földtörvényt, hogy a magyar embernek előnyei legyenek, és rendkívül szigorú feltételeknek kelljen megfelelnie annak, aki külföldiként földhöz akar jutni. Szó sincs arról, hogy a Fidesz és a KDNP el akarná adni a földeket. Minden ország engedi a külföldiek földvásárlását, csak olyan szabályokat hoznak, melyeknek külföldiként nehéz megfelelni. Mi is erre a védelemre törekszünk!” – emelte ki a politikus.