A jövő héten vizsgálja a végkielégítések különadóját az Ab

Az Alkotmánybíróság (Ab) a jövő hétfőn kezdi vizsgálni a végkielégítések 98 százalékos különadójának alkotmányosságát. Sereg András, az Ab szóvivője csütörtökön az MTI-nek elmondta: a testülethez nagyon nagy számban érkeztek indítványok a kérdésben, egyelőre azonban nem lehet tudni, mikor születhet határozat az ügyben. Az Alkotmánybíróság a különadó első, az Országgyűlés által tavaly júliusban elfogadott változatát 2010. október végén alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette.

A Parlament később úgy módosította az öt évre visszamenőleg kivetett terhet, hogy azt a közszférában elbocsátottaknak 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetőknek, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőinek 2 millió forint felett kell megfizetniük. Az alkotmánybírák jövő héten kezdődő vizsgálata érintheti a május 20-ig benyújtható személyi jövedelemadó-bevallást, így az Alkotmánybíróság az MTI információ szerint vélhetően arra törekszik, hogy addig az időpontig meghozza döntését. Az Alkotmánybíróság a különadó első, az Országgyűlés által tavaly júliusban elfogadott változatát 2010. október végén alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. A parlament később úgy módosította az öt évre visszamenőleg kivetett terhet, hogy azt a közszférában elbocsátottaknak 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetőknek, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőinek 2 millió forint felett kell megfizetniük. A végkielégítések 98 százalékos különadóját ezt követően - az Alkotmánybíróság honlapja szerint - ismét számos magányszemély, illetve

Kiss Péter

szocialista országgyűlési képviselő, valamint a Pedagógusok Szakszervezete, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és az Állami Számvevőszék Nyugdíjasainak Egyesülete is megtámadta az Ab-n. A Ház 2010. november 16-án 304 igen szavazattal, 58 nem ellenében - a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával - fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg

Lázár János

által beterjesztett törvényjavaslatot. Az elfogadott törvény értelmében 98 százalékos különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, illetve más, legalább 50 százalékban állami, önkormányzati vagy közalapítványi forrásból működő, illetve tulajdonban lévő szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki a jogviszonyának megszűnésekor a különadó alapjának minősülő bevételt szerez, kivéve azokat, akik nyugdíjba vonulnak. Nem minősül a különadó alapjának a felmentési vagy felmondási időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér. Az Országgyűlés Sajtószolgálata 2011. április 5-én azt közölte, hogy a parlamenti képviselőket és az Országgyűlés szervezetét nem érinti a különadó-fizetési kötelezettség. Ezt követően

Kósa Lajos

, a Fidesz ügyvezető alelnöke és a jobbikos Volner János is azt kezdeményezte, hogy a különadó a honatyákra is terjedjen ki. A változtatás összesen öt volt országgyűlési képviselőt érintene:

Béki Gabriella, Gusztos Péter, Kóka János

és

Világosi Gábor

volt SZDSZ-es politikusokat, valamint a szocialista

Podolák Györgyöt

.