Tíz százalékot meghaladó visszajelzés az alkotmánykérdőíveknél

A tíz százalékot kicsit meghaladó visszajelzés – nagyjából a választásra jogosultak ekkora aránya küldte vissza az alkotmányról szóló nemzeti konzultáció kérdőíveit – szép eredmény, lévén, hogy tenniük is kellett érte az embereknek: alaposan át kellett olvasniuk a kérdőíveket, a kitöltött papírokat pedig postára is kellett adni – nyilatkozta kedden a Duna Televízió Reggel a Dunán című műsorában Sáringer-Kenyeres Tamás, a KDNP országgyűlési képviselője.

A kormánypárti politikus jónak tartja, hogy az új alkotmány az államadósság szintjéhez kötné az Alkotmánybíróság döntési szabadságának fokát költségvetési, illetve adó- és járulékkérdésekben. Ugyancsak jónak - például az ügymenetet gyorsítónak - ítéli, ha megnövelik az alkotmánybírák számát tizenegyről tizenöt főre. Úgy látja: a nemzeti konzultációban jobban befolyásolhatták a készülő alkotmányt a választók, mint egy esetleges ügydöntő népszavazással tehetnék az alaptörvény elkészülte után. Azért is szép eredmény a kilencszázezret meghaladó számban visszaküldött kérdőív az alaptörvényről folytatott nemzeti konzultációban,mivel a válaszolók nem csak egy, már elkészült alkotmányról dönthettek, hanem a készülő alkotmányra hathattak, tehát arra, hogy mi kerüljön és mi ne kerüljön be abba - nyilatkozta a Reggel a Duna stúdiójában a KDNP-s politikus. A felvetésre, hogy az ellenzéki pártok közül például az LMP is, de az alkotmányozásban részt vevő független

Szili Katalin

is népszavazásra bocsátaná az új alaptörvényt annak elkészülte után, a KDNP-s politikus úgy reagált: az LMP-nek helyzetéből adódóan jó, ha ezt mondja. “De ha egy alkotmányt teszünk fel szavazásra, arra egy igen-nem választ tudnak adni a voksolásban részt vevők. Az igen-nem szavazattal kisebb ráhatása van a választónak az alkotmányra, mint így, hogy legalább tizenkét kérdésben megadhatta a véleményét; plusz a végén odajegyezhették – ezzel sokan éltek is – az általuk még fontosnak ítélt kérdésköröket” - hangoztatta

Sáringer-Kenyeres Tamás

. Az Alkotmánybíróság költségvetési kérdéseket érintő korlátozott döntési jogának összekötését az államadósság mindenkori szintjével a politikus jónak tartja és úgy magyarázza: most annyira rossz a gazdasági helyzet a magas, nyolcvankét százalék körüli adósság miatt, hogy “most szorítani kell ilyen szempontból, keményebbnek kell lenni”. Azzal, hogy az új alkotmány tizenegyről tizenöt főre emelné az alkotmánybírák számát, meggyorsul majd az ügymenet is az Ab-n – hangoztatta a képviselő, hiszen többen tudnak foglalkozni a kérdésekkel, és a sokszínűséget is szolgálja a bővítés. Az ellenzéki kritikákra, miszerint a bővítés valódi célja, hogy újabb helyeket szerezzen magának a kormányoldal az AB-ben, a kormánypárti képviselő azt mondta: csak átmenetileg szerezhet esetleg plusz helyeket a kormányoldal, hiszen a következő választásokkal változik majd a helyzet. Mi a szerepe a forint alkotmányban való rögzítésének? Számos kritika érte – nem csak politikusok részéről – emiatt a kormányzatot, melyek azt mondják: később csak kétharmaddal - vélhetően Fidesz-KDNP voksokkal is - lehetne eurót bevezetni, akármilyen színezetű kormánya lenne is aktuálisan az országnak. “Ezt én nem tartom ilyen lényeges kérdésnek. Most ma rögzítjük, hogy Magyarország fizetőeszköze a forint. Amikor euró kerülne a forint helyére, szerintem evidencia, hogy minden párt mellé áll és megszavazza majd” - nyilatkozta Sáringer-Kenyeres Tamás a Reggel a Dunán keddi adásában. (Forrás: Duna Televízió Pintér Attila, felelős szerkesztő)