A foglalkoztatási ráta növelése csak úgy lehetséges, ha beindul a gazdaság motorja és új munkahelyek jönnek létre. E nélkül sem az oktatás, sem az egészségügy vagy a nyugdíjrendszer problémáit nem lehetséges megoldani - véli Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára, aki vállalkozói fórum vendégeként látogatott Makóra. Ekkor beszélgettünk vele.– Orbán Viktor miniszterelnök úr évértékelő beszédében a kormány prioritásaként beszélt a munkahelyteremtésről, a foglalkoztatás fellendítéséről. – Gyakorlatilag folyamatosan jeleztük az elmúlt egy évben, hogy a legnagyobb gond, probléma a munkanélküliség Magyarországon. Ahhoz, hogy ebből ki tudjunk evickélni, a foglalkoztatási szint drasztikus növelésére van szükség a következő években. Úgy fogalmaztuk ezt meg: az elkövetkező 10 esztendőben 1 millió új munkahelyet kell létesíteni, ami óriási kihívást jelent, ha tudjuk, hogy 2000-től 2010-ig nagyságrendileg 70 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma. Ehhez képest meglehetősen optimista forgatókönyvnek tűnik az 1 milliós létszám, de világosan kell látni, ha ebben nem vagyunk képesek előremozdulni, akkor a többi problémával (nyugdíjrendszer, oktatás, egészségügy) képtelenek leszünk megbirkózni. Ezért a legfontosabb a foglalkoztatás bővítése. – A hazánkkal nagyjából azonos lélekszámú Csehországban 1 millióval többen dolgoznak. Mivel tudnak többet a csehek, mint mi? – Bizony ez jó kérdés. Ha utánanézünk a folyamatoknak, azt látjuk, hogy a rendszerváltás óta Csehországban teljesen más gazdaságpolitika zajlott. Különösen az elmúlt 8 évre igaz ez. Ha a statisztikát nézzük, náluk gyakorlatilag vagy stagnált, vagy adott esetben növekedett a foglalkoztatotti létszám, közben ugyanúgy 10 millióan vannak, mint mi. Ahhoz, hogy Magyarország az 55 százalékos foglalkoztatási rátájával eredményeket tudjon elérni, be kell indítani a gazdaság motorjait. Nem véletlenül a Széchenyi-terv legfontosabb feladata a gazdaságélénkítés mellett a foglalkoztatás bővítése. A korábbi években a különböző uniós pályázatokhoz prioritásként a növekedést csatolták, hogy a következő évben hány százalékkal nő a gazdaság, illetve a vállalkozás. Most a döntő szempont az lesz, hány új embernek tud új munkahelyet biztosítani a cég vagy a vállalkozó, mekkora létszámot tud bevonni a foglalkoztatásba. Ráadásul azt is látni kell, hogy a gazdaság növekedése nem hozza automatikusan magával a foglalkoztatási szint növekedését is. Olyan fajta gazdaságpolitikára van szükség, amely a foglalkoztatás-növekedést is magával vonzza. Ez egyébként az EU-nak is nagyon fontos célterülete. – Az új adótörvények bírálói szerint a mostani adórendszer a tehetőseknek kedvez, miközben tömegek sodródnak a perifériára. A minimálbéresek és a kis fizetésűek kevesebbet visznek haza, ha nem kapnak kompenzációt munkáltatójuktól vagy az államtól. – Amikor az országos érdekegyeztető tanácsban erről komoly viták folytak, már akkor jeleztük, a kormány célja, hogy ne járjon senki sem rosszabbul a korábbi időszakhoz képest. Ezt a vállalást tudjuk is teljesíteni. Tény és való, hogy az egykulcsos adórendszer eredményeképpen a jövedelmi különbségeknél valóban, akik családosok és magas jövedelemmel rendelkeznek, esetükben az adórendszer gyakorlatilag honorálja ezt a fajta támogatási rendszert. A másik óriási problémája az országnak a demográfiai helyzet. Hiába tűzünk mi ki célul 1 millió új munkahelyet, ha nem születnek gyerekek, akik később munkavállalóként be tudnak lépni a munkaerőpiacra. Egyszerűsítettük az adórendszert úgy, hogy a családokat ösztönözze, és a családi támogatási rendszeren keresztül egyre több embernek tudjon munkát biztosítani. – Egy 1997. évi törvény szerint minden belföldi, állandó lakcímmel rendelkező munkanélküli polgárnak kötelezően fizetnie kell havi 5100 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot. Öt évre visszamenőleg behajthatják a tartozást. Eddig ezzel nem éltek, de úgy értesültünk, „beindult a nagyüzem”. – Nem hozzám tartozik, nem az én államtitkárságom foglalkozik az üggyel. Ebben most nem tudok nyilatkozni. – Csak értesült a változásról. – Igen, készülnek koncepciók, de hogy ezek közül melyik lesz az, amelyik a kormány vagy adott esetben a Parlament elé kerül, az még nem eldöntött. – A közmunkával kapcsolatban milyen változások várhatók? – Vannak sajnos az országnak olyan térségei, ahol nem lehet a közfoglalkoztatást figyelmen kívül hagyni. Az nem célunk, hogy egy másodlagos munkaerőpiacot hozzunk létre, ahol a foglalkoztatási statisztikát ugyan javítjuk, de adott esetben a vállalkozó nem talál munkást azért, mert az éppen közfoglalkoztatással van elfoglalva. Ameddig az elsődleges munkapiacon van lehetőség vagy esélyt tudunk biztosítani, addig oda adjuk a forrásokat. Csak átmeneti, áthidaló megoldásként kezeljük a közfoglalkoztatást. – Milyen forrásokra számíthatnak a munkáltatók? – Az idei évben 1100 milliárd forint áll rendelkezésre a Széchenyi-terv keretében. Ezen belül is a kis- és középvállalkozói szektor kiemelt támogatása meghatározott jelentőségű. Az is lényeges kérdés, hogy a mögötte lévő bürokrácia is jelentős mértékben csökken. Most már nem kell több diplomásnak lennie annak, aki egy pályázatot akar megírni. A pályázati feltételrendszer ugyancsak átalakult, javult. Azok jutnak forráshoz, akiknek ez nem talált pénz, hanem akiknek valóban szükségük van rá. – Számos település adósságrendezési eljárást kért, ezek kimaradnak a közfoglalkoztatási pályázatból, nem pályázhatnak. Velük mi lesz? – Sajnos ezzel a problémával szembesültünk, számos önkormányzat van, amelyik jelezte felénk ezt a gondot. Úgy gondolom, külön kellene kezelni a csődeljárást vagy a végfelszámolást, és külön az adósságrendezést. A jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatoknak támogatást tudjunk adni. A problémát és a felvetést jogosnak tartom. Vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a jogszabályt úgy módosítsuk, hogy ezek az önkormányzatok mégis tudjanak közfoglalkoztatottakat alkalmazni. Most kétszer sújtjuk őket: egyrészt az adósságrendezés miatt kötjük meg a kezüket, másrészt az önkormányzat azt a legszükségesebb feladatot sem tudja kivel elláttatni.
