Óriási, mintegy 202 négyzetméteres kultúrtörténeti szőnyeget terítenek le a héten az Európai Tanács brüsszeli székházában a magyar EU-elnökség idejére. A dekoráció jövő héttől lesz látható.
A hagyomány szerint az EU soros elnöki tisztét ellátó ország feladata, hogy feldíszítse a Tanács
Justus Lipsius
reneszánsz gondolkodóról elnevezett épületét, ahol az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanács üléseit szokták tartani. A közel három tonnányi anyag hétfőn érkezett Brüsszelbe kamionnal, amelynek 17 méter hosszú platójára rakodták fel az installációk elemeit: versfákat, Rubik-kocka alakú könyvespolcot, illetve speciális védőcsomagolásban 44 bútordarabot és 800 könyvet. Az átriumban tizenegy molinót helyeznek ki, amelyek a magyar EU-elnökség tényét "kommunikálják", illetve itt lehet végigsétálni Pápai Lívia textilművész monumentális alkotásán, a laminált kultúrtörténeti szőnyegen, amelyet 23 darab 75x120 centiméteres szegmensből illesztenek össze a helyszínen. A Justus Lipsius-épület leggyakrabban látogatott társalgójában függesztik ki
Victor Vasarely
egyik alkotását. Ezt
Pierre Vasarely
- Vasarely dédunokája, egyszersmind a Vasarely-hagyaték tulajdonosa - ingyen bocsátotta a magyar elnökség rendelkezésére. A kép 280x280 centiméteres, és csak két darabban fért el kamionban. Összeillesztése a helyszínen történik. A tárgyaló halljában és a tárgyalóban fiatal fotóművészek vízi tematikájú felvételei kapnak helyet. A magyar elnökség programjában a Duna-stratégia a kiemelt pontok egyike.
Baki Péter
kurátor válogatásában
Barta Zsolt Péter, Király László György, Öveges László
és
Szamódy Zsolt
munkái láthatók. Az elnökségi folyosón reneszánsz kiállítást rendeznek be. A tárlat anyagát a Reneszánsz utak - virtuális találkozások című kiállítás alapján a Petőfi Irodalmi Múzeum bocsátotta a magyar elnökség rendelkezésére. A magyar dekoráció kreatív koncepciójának kidolgozásakor a "lehetőség" (potential) fogalomköre került fókuszba. Eszerint Magyarország a lehetőségek országa, és Európa a lehetőségek kontinense. A magyar installációban szerepet kap az irodalom és a zene mint a magyar kultúra két fontos "nagykövete". A kultúrtörténeti szőnyeg, a zenélő fotel és az egyéb kreatív elemek nem pusztán a dekorációt szolgálják, hanem aktivitásra ösztönzik a látogatót. Az alapkoncepció ötletgazdája
Lengyel Roland
. A kultúrtörténeti szőnyegen szerepel
Szent István, Szent László, Zsigmond, Mátyás, Széchenyi, Liszt,
illetve Vasarely mellett a Kempelen-sakkgép, a
Bíró László József
által szabadalmaztatott golyóstoll,
Asbóth
speciális légcsavarja, a Zsigmond-kori csontnyereg, a rovásírásos ábécé, illetve a Zsolnay cég honfoglaláskori motívumokkal ékes kerámiájának képe. Nem hiányoznak a szőnyegről a nemzeti szimbólumok sem, így a kokárda, a turul, a Rákóczi-zászló és a Martinovics-fa. Építmények közül a Mátyás-templom, az Esterházy-kastély, a Lánchíd és az Iparművészeti Múzeum került az alkotásra. Kifejezetten női vonatkozású elem a Lórántffy család címeres oltárkendője és a
Sissit
lovaglás közben ábrázoló festmény. A kultúrtörténeti szőnyeg létrejöttét páratlan összefogás jellemezte, hiszen több múzeum, intézmény és alapítvány segített, hogy a szőnyegre megálmodott képekről nagy felbontású felvételek készülhessenek. Segítséget nyújtott a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának Vasarely Múzeuma, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, valamint a Liszt Ferenc Emlékmúzeum.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.