A SZEGEDma.hu a helyhatósági választások előtt mind a négy polgármesterjelöltet megkereste, hogy mondják el programjaikat, Szegeddel kapcsolatos elképzeléseiket. Először a Fidesz-KDNP jelöltjével, B. Nagy Lászlóval készítettünk interjút, majd a Zöld Baloldal indulója, Balogh Tibor látogatott el szerkesztőségünkbe. Most a Jobbik szegedi polgármesterjelöltjének, Keresztúri Farkas Csabának tettük fel kérdéseinket. – Mi vezette önt a politikai terültére, tudatosan készült a közszolgálatra? – Nem nevezhető tudatosnak a politika felé vezető utam, inkább mondjuk úgy, az őszödi beszédet követően eljött az a pont, ahol úgy éreztem, nem ülhetek ölbe tett kézzel, ezen a tervszerű országromboláson ideje változtatni. S mivel ugyanazok a kérdések fogalmazódtak meg bennem is, mint a Jobbikban, illetve ez a radikális párt volt az, amely ötven év óta az első alulról jövő szereveződésként kívánta felvenni a demokratikus küzdelmet a nemzet érdekében, egyértelmű volt, hogy melléjük állok. Én kerestem fel a szegedi Jobbikot. Először csak eszmei együttműködés volt közöttünk, majd ez kiforrt konkrét politikai kapcsolattá, végül felkértek, hogy induljak a polgármesteri székért. Fejlődés helyett kirakatrendezés
– Programjának egyik kiemelt eleme – mint ahogy más pártoknak is – a munkahelyteremtés, melyben ön a kis- és középvállalkozások felemelését is említi. – Szemléletváltozásra van szükség, olyan ipari parkokat kell létrehozni, melyekben főleg a helyi vállalkozások élveznek előnyt, vagy helyi embereket foglalkoztatnak. Szegeden az elmúlt nyolc évben nem lehetett hallani, hogy ide települtek volna vállalkozások, míg a szomszédos Mórahalmon és Makón igen. Utóbbi városban 1,2 milliárdos állami támogatás segítségével készül gyökeret verni egy nagyobb cég. Támogatni kell azokat a vállalkozásokat, amelyek munkát adnak, s helyet keresnek maguknak körzetünkben, sőt lobbizni kell azért, hogy jöjjenek még. – Milyen gazdasági területen indulhat el Szeged fejlődése? – A tudásalapú gazdaságot kell előmozdítani. Megnéztük tőlünk nyugatabbra fekvő, hasonló nagyságú városokat. Kijelenthetjük, hogy Szeged világviszonylatban is kiemelkedő adottságokkal rendelkezik. Kedvező földrajzi fekvése van. Egy gyönyörű folyó mellett, világhírű egyetemmel, orvosi karral, ami ha pár ezer kilométerrel arrébb működne, magánklinikák települnének mellé. E potenciál még közel sincs kihasználva, ezen kell változtatni. – Bemutatkozó sajtótájékoztatóján a sport és turizmusról fontosságáról is beszélt programjában. – Nonszensz, hogy egy ekkora városnak nincs egy olyan saját turisztikai irodája, ami kellően hirdetné, promotálná a várost, nincs Szeged „eladva”, Mórahalmon – amit már az előbb kiemeltem – több az eladott szobák száma, pedig nincs olyan híres, több mint egy hónapig tartó rendezvényük, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok. Elmegy az ember Békéscsabára, és azt tapasztalja, hogy ezrekkel több turista fordul ott meg. Ez csak akkor változik, ha elkezdjük hatékonyan hirdetni, népszerűsíteni városunkat, erre nem szabad sajnálni a pénzt. Fel kell ehhez a feladathoz nőni, ha szükséges, külső szakértői gárda foglalkoztatásával. A sportról pedig csak annyit, hogy az több szempontból is egy kiemelt terület, ami jelentősebb támogatást igényel, a városnak a külső befektetői pénzek megszerzésében is támogatást kell nyújtania. – Megmondaná, hogy ön szerint miért ment eddig rossz irányba a város? – Ez egy országos minta, amolyan MSZP-SZDSZ-es kormányzási morál. Arra törekedni, hogy a multik és a nagy bankok hiteleit felvegyék az emberek, a város ezek szolgálatában látványberuházásokat hajt végre, így próbálja eladni magát, de közben a színfalak mögött nem sokat tesz a polgárai boldogulásáért. Botkának még kísérlete sem volt, hogy nagy cégeket idehozzon. Hagyók és Demszkyk Szegeden?
– Önök más, emberközpontú önkormányzatról is beszéltek. – Az új villamosvonal példáján keresztül jól meg tudom világítani, hogyan működött eddig a kapcsolat a torony és az emberek közt. A lakosok felé semmi információ nem jutott el afelől, hogy milyen villamosokat vásárolnak, mennyiért, milyen vonalakat lehet majd kiváltani, nem ismerik a hatástanulmányokat, hogyan változik majd meg a környék közlekedése, milyen arányba teszik majd le az emberek az autóikat, leteszik-e egyáltalán, mennyivel nő a finanszírozása az új vonalnak, drágul-e a jegy emiatt stb. A jövőben ezekről a fejlesztésekről még a beruházások előtt minden információt eljuttatjuk az emberekhez, konzultálunk velük. – Azt is nyilatkozta, hogy átvilágítják majd az önök szerint pontatlan és fekete foltokkal teli városi gazdálkodást. Hogyan képzeljük ezt el? – Az utolsó forintig bele fogunk tekinteni nemcsak a városi költségvetésbe, hanem az önkormányzati cégek büdzséjébe is, hogy merre, hogyan, mire mentek el közpénzek. Maradjunk a villamosprojektnél. Tudni szeretnénk például, hogy egyes esetekben mit igazolt le a műszaki ellenőr, mennyire volt az jogszabályszerű, Szeged lakosainak érdekét hogyan szolgálta, mi alapján történtek a szerződéskötések, hogyan állapították meg a kötbért, és miért úgy rendezik ezt, hogy előbb kifizetik, majd később visszaperelik az összeget hosszú évek során. Mi ezt mind fel akarjuk tárni, az eszközeink korlátozottak ugyan, de az mégis nonszensz, hogy a műszaki ellenőr jóváhagyja a határidőcsúszást egy mélyépítőnek, mert tél van, amit eleve tudnia kell a kivitelezés tervezésekor. Az ilyen anomáliákra a nyilvánosság segítségével fogjuk felhívni az emberek figyelmét, átnézzük ezeket a dolgokat, felkérünk egy független szakértői gárdát, hogy vizsgálja ki, mennyire volt jogszerű az ügymenet, majd a tanulmányból levonjuk a következtetéseket, és ha kell, bírósághoz fordulunk, és feljelentést teszünk. Meggyőződésem az, hogy itt Hagyók és Demszkyk fognak előkerülni – a tömegközlekedés látványberuházásainál gyakorlatilag a BKV és a 4-es metró beruházási modelljeit koppintották a szegedi MSZP vezetésével. – Tud még példát mondani esetleges szabálytalanságok tekintetében? – Sajnos jellemző, hogy az önkormányzat „saját”, baráti vállalkozásokat von be a fejlesztéseibe. A Szeviép esete egy konkrét példa. Ez a cég soha életében nem vett részt villamosvonal-felújításában, ráadásul már évek óta tudni lehetett belső körökből, hogy a tulajdonosok óriási osztalékkivétele miatt ingatag az egész cég. Miért vontak be egy ilyen céget mégis? Azért, mert Szeged városa volt az, aki megszabta a szerződéses feltételeket. Az autópálya építésébe is baráti vállalatként kerülhetett, hiszen gyakorlatilag már a tender kiírásakor a csőd közelébe sodródott. Emiatt tart itt a város, ahol tart. Káosz a közlekedésben, fél éves csúszásokal. Vicc volt az is, mikor úgy kampányoltak Botkáék az országgyűlési választások előtt, hogy átadtak egy 4 kilométeres autópálya-szakaszt, míg ugyan ennyi idő alatt az autópálya-építők máshol 150 kilométernyi utat készítenek el. Botka László és vezetése történelmi bűncselekményt követett el Szeged ellen, hitelekből fejlesztettek, de leginkább csak a kirakatot szépítették, és próbálják elhitetni az emberekkel, hogy ez a fejlődés útja, és jó irányba halad a jövőjük. – Kampány derekán vagyunk, hogy látja a Jobbik esélyeit az októberi helyhatósági választáson? – Napról napra érezzük azt, hogy az embereknek egyre nagyobb a hitük a Jobbikban. Mi lehetünk a legerősebb ellenzéki párt, amely képes lehet feltárni az elmúlt évek visszásságait. – Sokan említik, hogy egy széles jobb oldali összefogásra lehet szükség a jelenlegi polgármester legyőzéséhez… – Aki a nemzet érdekében jár el, azokkal együtt tudunk működni. Egy kicsit idő előtti ez a kérdés. A Fidesz polgármesterjelöltjének azonban örülök, mert úgy látom, hogy egy kívülről jövő friss erő, nagyobb hitelességet képvisel, mint a jelenlegi vezetés elkorrodálódott politikusai s azok vezére. A pártom legalább három képviselőt delegálhat a közgyűlésbe, úgy látjuk, hogy hárompárti lesz az összetétel a városháza nagytermében október után.