Olvasói levél: Mint oldott kéve…

Bácsi Sándor szegedi olvasónk a november 6-i szegedi közgyűléssel kapcsolatban írt levelet szerkesztőségünknek.

A november hatodiki szegedi közgyűlés nem hozott különösebb izgalmakat helyi közéletünk csordogálásában. A kormányoldal élén a polgármesterrel saját nagyszerűségét bizonygatta, az ellenzék bírált, mondhatnánk, nem történt semmi rendkívüli. Az épületes viták közepette telt-múlt az idő, a jobbikos nézelődők is alászálltak a repedező karzatról, hogy virtuális lakatjaikat rázhassák a városi napilap szerkesztősége felé. Ami idehaza a képernyőre nézve végül megdöbbentett, ezután vált láthatóvá. Az előterjesztések sorjázása közben ritkultak, majd még jobban ritkultak az ellenzéki padsorok, végül már csak néhány képviselő lézengett a jobboldalon. Persze könnyű azt mondani, hogy a határozatképességet a mindenkori kormányoldalnak kell megszerveznie, polgármesterünk is többször kifejtette vidáman ellenne az ellenzék nélkül, nem mintha a jelenlegi ellenzéktől különösképpen zavartatnia kellene magát. Szeretném azonban megjegyezni, hogy az ellenzéki képviselőkre is ugyanúgy szegediek ezrei szavaztak, azaz elvárható lenne, hogy ezt a tömeget lelkiismeretesen képviseljék a torony alatt. Biztos nem könnyű Botka megalázásainak pergőtüzében, lebombázott módosító javaslataik romjain füstölögve állni a sarat, de ők vállalták a képviselőséget, többek között az én szavazatom által is támogatva. Éppen ezért úgy gondolom jogos az az elvárásom, hogy tisztességgel készüljenek, legyenek szakmailag indokolt módosító javaslataik, és az évi tíz-tizenkét közgyűlést igenis üljék végig! Az oldott kéveként széthulló ellenzék enyhén szólva sem az alternatív kormányzóképes erő látszatát kelti, holott jobb híján egyre többen helyeznék a bizalmukat beléjük. A megnövekedett figyelem közepette még inkább meg kellene felelni legalább a minimális elvárásoknak! Ellenzéki hölgyek, urak, tessék tisztességgel képviselni bennünket!

Tisztelettel: Bácsi Sándor, Szeged