Két új tag léphet be az eurózónába

Az Európai Központi Bank jelezte, hogy a két ország komoly lépéseket tett a konvergencia érdekében, így akár év végén beléphetnek az ERM II árfolyamrendszerbe. Két évvel később, ha minden simán megy, jöhet a pénzcsere - írja a Magyar Nemzet.

Horvátország és Bulgária esetében többször felvetődött már a két ország csatlakozása a valutaunióhoz, különösen az utóbbival kapcsolatban volt erről szó. Bulgária az árfolyam szempontjából már most is olyan, mintha tag lenne, miután több mint húsz éve valutatanácsi rendszert használ, vagyis lényegében annyi helyi valuta van forgalomban, amennyi eurófedezettel rendelkezik az ország. Ez lehetővé tette a kötött árfolyamot, ez nem is változott az euró bevezetése óta (korábban egy leva egy német márkával volt egyenértékű). Az ország makrogazdasági szempontból így alkalmas volt az európai közös pénz átvételére, azonban az euró­zóna más problémákat látott megoldatlannak: ilyenek voltak a korrupció vagy a szervezett bűnözés elleni fellépés nem megfelelő mértéke. Most azonban az Európai Központi Bank (EKB) egyik igazgatósági tagja jelezte, hogy már megfelelőnek látják a bolgár folyamatokat, és nem tartják kizártnak, hogy Bulgária és Horvátország akár 2023-ban bevezethesse az eurót.

Miután a bevezetéshez két teljes évet kell eltölteni az ERM II mechanizmusban, ez arra utalhat, hogy 2021-et már a rendszerben töltené a két ország, vagyis rövidesen sor kerülhet a döntésre. Kérdés, hogy miért most gyorsított a két ország, és miért most látja elérkezettnek az időt az eurózóna.

A válasz vélhetően nem kis részben a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság lezajlásához köthető. Lényeges szempont, hogy mindkét ország, de különösen Horvátország gazdasága igen nagy mértékben függ az idegenforgalomtól, amelyet erősen visszavetett, sőt átmenetileg leállított a járvány, és vélhetőleg a nyár sem fog még úgy alakulni, mint más években. Az euró bevezetése középtávon kissé kompenzálhatja ezt a hatást, miután az eurózóna lakossága szívesen utazik olyan helyre, ahol azonos valutát használhatnak, így ettől a lépéstől a turizmus élénkülését várják. Ugyancsak befolyásolhatta a döntést, hogy a jelek szerint az eurózóna jól bírta a válságot, noha néhány tagország erős recesszión esik át. Sikerült az olasz problémát is kezelni: az EKB kötvényvásárlásai lehetővé tették, hogy az olasz kötvényhozamok alacsonyan maradjanak, ne nőjenek meg az ország kamatterhei. Az eurózóna szempontjából a bővülés presztízst jelenthet egy olyan időszakban, amikor az Európai Uniót elhagyta egy tagállam, ugyanakkor a két tagjelölt is viszonylag jól vészelte át a válságot, így a bizalom is megnőhetett irántuk.