A gazdasági bizottság támogatta Rogán Antal árfolyamgát-javaslatait

Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága támogatta hétfői ülésén Rogán Antalnak az árfolyamgát új rendszeréhez beadott módosító javaslatainak részletes vitára bocsátását.

A gazdasági bizottság tagjainak többsége, valamint a kormány képviselője is támogatta

Rogán Antal

, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke és

Németh Zoltán

fideszes képviselő közös módosító indítványát arról, hogy az árfolyamgát új rendszerében az ingatlanokra vonatkozó 30 millió forintos felső értékhatár helyett a felvett hitelösszeget maximálják 30 millió forintban. A bizottság, valamint a kormány képviselője sem támogatta ugyanakkor

Heintz Tamás

fideszes képviselőnek azt a módosító javaslatát, hogy az árfolyamrögzítésnél a japán jennél alkalmazott mértéket a tervezett 2,5 forintról 2 forintra csökkentsék. Megkapta a támogatást Rogán Antalnak az a módosító javaslata is, amely szerint a közszférában dolgozóknak adott egyszeri, vissza nem térítendő támogatást a fennálló devizakölcsön tartozás előtörlesztésére kell átutalni, s ennek elszámolásáért a pénzintézetek előtörlesztési díjat nem számolhatnak fel. Hasonlóképpen zöld utat kapott az a bizottsági elnök által jegyzett javaslat, amely lehetővé tenné, hogy a devizahitelek kiváltására felvett forintkölcsönöket ki lehessen váltani lakás-előtakarékossági szerződés felhasználásával is, valamint az is, amely lehetővé tenné, hogy a pénzügyi intézmények részt vehessenek a nehéz helyzetbe került lakáshitel-adósok ingatlanjainak értékesítésében.

Kovács Tibor

(MSZP), a bizottság alelnöke a kormány képviselőjétől azt kérdezte: függetlenül attól, hogy mi a Magyar Bankszövetség véleménye ebben az ügyben, a tárca támogatni kívánja-e a 30 milliós értékhatárt a hitelösszegre alkalmazni kívánó javaslatot. Úgy vélekedett: az nem lehet a cél, hogy adófizetők pénzéből támogassanak például olyan hiteladósokat, akik 60-70-80 millió forintos ingatlan megvásárlásához vettek fel 30 milliós hitelt.

Nátrán Roland

, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára válaszában kifejtette: a konstrukció alapvetése az, hogy az adós teljes egészében maga fizesse vissza tartozását. Az árfolyamgátas konstrukció arra a közgazdasági hipotézisre épül, hogy megfelelően hosszú időtartam alatt az ellentétes irányú árfolyamváltozások kiegyenlítik egymást, ki lehet simítani az extrém árfolyamszinteket, amelyek miatt egy kis volatilitás mellett még fizetőképes adós akár ingatlanát is elveszíthetné. Az új árfolyamgátas konstrukció többlete az előzőhöz képest, hogy csak a tőke árfolyamkülönbözete terheli az adóst, a kamat árfolyamkülönbözetéhez kapcsolódó kockázatot a költségvetés és a bankok megosztják egymás között. A helyettes államtitkár elmondta: a 30 millió forintos értékhatár hitelösszegre való alkalmazása a költségvetés számára kezelhető mértékű, hatása öt év alatt mindössze pár milliárd forint lenne, az éves költségvetési hatás nagy valószínűséggel nem érné el az egymilliárd forintot sem. A javaslat potenciálisan több mint 15 ezer családot érinthet kedvezően, a lakhatási helyzetre gyakorolt hatása pozitív, ugyanakkor nem okoz lakáspiaci feszültséget, ezért támogatja a kormány. Hangsúlyozta továbbá: a kormány a korábban lezárt tárgyalásoknak megfelelően nyújtotta be a törvényjavaslatot. A képviselői módosító indítványt szintén meg kell tárgyalni az érintettekkel, s nem elsősorban a pénzügyi szervezetekkel, és nem kizárólag velük, hiszen az adósokat képviselő társadalmi szervezetek álláspontja is fontos számukra - mondta Nátrán Roland. A gazdasági bizottság álláspontja szerint - amit a tagok 22 igen és 4 tartózkodás mellett támogattak - az Európai Unió szintjén a közös konszolidált társasági adóalap nem szolgálja Magyarország gazdasági érdekeit és versenyképességét.

Laki Gábor

, az NGM főosztályvezetője elmondta: az Európai Bizottság által készített hatástanulmány szerint Magyarország 0,1-0,9 százalékpontos GDP-csökkenést szenvedne el, ha bevezetnék a konszolidált adóalapot - vagyis, ha a több tagállamban működő multinacionális társaságok egységes elvek és szabályok alapján állapíthatnák meg az adóalapot -, s más mutatók alapján is a legrosszabbul járó tagállamok között lenne. Magyarország elvesztené azt a lehetőséget, hogy adóalap-kedvezményeket biztosítson a vállalkozások számára. A magyar társaságiadó-rendszer az EU-ban az egyik legversenyképesebb adórendszer a 10 százalékos társasági adókulcs révén, ily módon kifejezetten hátrányos lenne számára a javaslat elfogadása. Az irányelv elfogadása esetén az adóellenőrzés területén is csorbulnának a magyarországi érdekek, hiszen egy központi adóhatóság rendelkezne azokkal az információkkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az egy-egy tagállamra jutó adóalapot megfelelően ki lehessen számítani - mutatott rá. További félelem az irányelv javaslattal kapcsolatban, hogy hosszabb távon a társasági adókulcsok harmonizációjához vezethet. Ezt az irányelv javaslat nem rögzíti, de Franciaország és Németország már külön megállapodásban rendezi azt, hogy pár éven belül harmonizálni fogják a társasági adókulcsokat, illetve egységes értékcsökkenési szabályokat terveznek bevezetni. Függetlenül attól, hogy a formális cél a bizottsági javaslat szerint egyfajta egyszerűsítés, úgy véljük, hogy ez csak burkolt cél, és Magyarország számára nem támogatandó - mondta a főosztályvezető.