Környezetbarát termékek - a vásárló szemével

Az ember néhány éve-évtizede ébredt rá igazán, hogy szemérmetlenül kihasználja a természetet, az általa adott lehetőségeket. Nagyjából ekkortól beszélünk környezetvédelemről, a megmaradt természeti erőforrások, és a környezet egyensúlyának, egészségének megóvásáról. Szakértőknek, környezetvédelmi aktivistáknak természetes fogalmakról, magától értetődő megoldásokról van szó, ám a nagyobbik probléma maga az ember, a fogyasztó, akinek elemi érdeke lenne a természet, a környezet megóvása, ha törődik az eljövendő nemzedékek létfeltételeivel, de szokásaiban, génjeiben mégis a pazarlást, a környezettel szembeni közönyt hordozza.

Hogyan lehet elérni a tudati változást? Nos, a feladat nem lehetetlen. Egy nemrég reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatás tanúsága szerint az ökológiai érzékenység, a környezet biztonságára vonatkozó aggodalmak felerősödtek. A probléma az, hogy ez a megállapítás elviekben örvendetesen igaz, ám a gyakorlat mást mutat. Míg az emberek többsége tisztában van a rá leselkedő és maga által előidézett környezeti ártalmak veszélyeivel, elhárításukért tenni valamit, konkrétan, jóval kisebb hányaduk hajlandó. Vegyük példának a vásárlási szokásokat. Míg a felmérésben részt vevő hazai fogyasztók csaknem 90%-a szempontnak tartja a pozitív környezetvédelmi tulajdonságokat egy-egy árucikk vásárlása esetén, 80 százalékuk, pedig tisztában van a környezetvédelmi jelölések jelentésével, és csaknem valamennyien úgy nyilatkoztak, preferálnák a környezetbarát árut, mégis, alig több mint a megkérdezettek fele lenne hajlandó többet is fizetni az ökológiailag megfelelő termékekért! Vagyis vásárlási preferenciáink között még mindig az ár az elsődleges. Mondhatjuk persze, hogy ez gazdasági, és nem ökológiai kérdés, ám ez nem teljesen így van. A tudati váltást elérni nem könnyű, de nem lehetetlen. A környezetvédelmi szempontból megfelelő árucikkek megjelölése, címkézése az egyik, hatásos módja lehet ennek. Nem véletlen, hogy az említett felmérésben megkérdezettek több mint fele szívesebben vásárolna öko-címkével ellátott terméket, ha az csupán 5-10%-kal kerülne többe, mint egy hagyományos termék.

Gazdaságnak és környezetvédelemnek egyaránt van tehát feladata. A gazdaságnak az árképzés gyakran súlyos kérdéseinek megoldása, a környezetvédelemnek pedig a felvilágosító, tudatosító munka. E munka, pedig nem a globális környezeti katasztrófa víziójával kezdődik, hanem például annak tudatosításával, hogyan őrizhető meg a környezet minőségének fenntartása, ha nem szemétként végző műanyag szatyrokkal vásárolunk, hanem újrahasznosításra alkalmas papírzacskókban, ha nem az ózonréteget pusztító freongázos dezodort használunk, hanem pl. golyóst, ha szemetünket nem felhasználhatatlanul, ömlesztve hajítjuk ki, hanem szelektíven helyezzük el, megteremtve ezzel az újrahasznosítás lehetőségét. És minél szélesebb körben meg kell ismertetni a magyar Környezetbarát Termék címkét, egyetemben az Európai Unió öko-címkéjével, melyek - miután független, tekintélyes szakértők ítélik oda egyes termékeknek - garanciát jelentenek az ökoszisztéma fenntarthatósága terén. (x)