6 százalék maradt az alapkamat

Az elemzői várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat 6 százalékos szintjén hétfői ülésén.

Az elemzői konszenzus szerint 2011 végén is 6,00 százalék lehet az alapkamat, a jövő év végére 5,5 százalékos jegybanki alapkamatot várnak az elemzők. Június az ötödik hónap, amikor a testület nem változtatott a jegybanki alapkamaton, ezt megelőzően, november és január között összesen 75 bázisponttal emelkedett a ráta. A hét tagra kiegészült, teljes körű monetáris tanács minden tagja a 6 százalékos alapkamat tartására szavazott a megelőző, május 16-i kamatdöntő ülésen.

Simor András

, az MNB elnöke a kamatdöntő ülés után tartott hétfői tájékoztatón elmondta: a monetáris tanács egyhangúlag határozott a 6,00 százalékos alapkamat tartásáról. A tanács előtt egyetlen, a kamat tartására vonatkozó javaslat volt - tette hozzá. Simor András kiemelte: ahhoz, hogy a jövő év végére a 3 százalék körüli pénzromlási ütem, vagyis a jegybank inflációs célja elérhető legyen, a jelenlegi jegybanki alapkamat szintjét, vagyis a 6 százalékos mértéket, huzamosabb ideig fenn kell tartani. Az MNB elnöke szerint, mivel a belső kereslet továbbra is gyenge, a beruházások és a foglalkoztatás is szerényen és lassan bővülnek, ezért a munkanélküliségi ráta az MNB szerint tartósan 10 százalék fölött lesz Magyarországon. Elmondta: az infláció alakulását tekintve felfelé és lefelé mutató kockázatok is vannak. A felfelé mutató kockázatok közé sorolta Simor András az olaj és a mezőgazdasági termékek árának alakulását, illetve az eurózóna perifériális országaiban tapasztalható, elhúzódó pénzügyi válságot, különösen a görögországi válság rendezetlenségét. Ezzel szemben lefelé mutató kockázat, ha a kormány kiadáscsökkentő intézkedései hatására erősödik a forint, és ez jelentősebb infláció csökkentő hatással járhat - mutatott rá Simor András. A jegybanki sajtótájékoztatón az elnök közölte: az MNB legfrissebb inflációs jelentésében 2,6 százalékos idei GDP bővüléssel számol a korábban várt 2,9 százalékkal szemben, és a jövő évi növekedést 2,7 százalékra rontotta a korábbi 3 százalékról. Az infláció az idén 3,9 százalék lehet, jövőre 3,6 százalékra mérséklődhet. A márciusi előrejelzésben a jegybank még 4 százalékos idei és 3,4 százalékos jövő évi átlagos fogyasztói áremelkedést várt - elemezte Simor András. A forint árfolyama nem változott a piaci várakozásoknak megfelelő jegybanki kamatdöntésre. A forintot a kamatdöntés után 268,70 forintos euróárfolyam közvetlen közelében jegyezték, a bejelentést megelőző szinten. A piaci várakozásokkal megegyezett a monetáris tanács hétfői kamattartása, és az MTI által megkérdezett banki elemzők a következő hónapokban is változatlan, 6 százalékos jegybanki alapkamat szintre számítanak.

Suppan Gergely

, a TakarékBank elemzője szerint sem a monetáris lazításnak, sem a szigorításnak nincs indoka jelenleg. Az inflációs kockázatok továbbra is felfelé mutatnak, de a kedvező májusi adatot követően enyhültek. Ezzel egy időben ugyanakkor emelkedtek a stabilitási kockázatok, így a kamatcsökkentés tere is szűkült. Az elemző a kamatemelést sem tartaná indokoltnak, elsősorban a továbbra is lanyha belső kereslet, és az inflációs nyomást nem jelentő bérdinamika miatt.

Bebesy Dániel

, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere is arra emlékeztetett, hogy a meglepetésszerűen jó májusi inflációs adatot követően ugyan erősödtek a kamatcsökkentési várakozások, azonban a nemzetközi környezet hirtelen romlása egyelőre biztosan kizárja ennek lehetőségét. Az ország kockázati megítélésében bekövetkezett gyors javulás az utóbbi két hónapban már nem folytatódott, kisebb korrekció következett, némileg romlott az ország megítélése régiós viszonylatban is - hívta fel a figyelmet. Az idei évre várt 3 százalékos GDP növekedés nem tűnik teljesíthetőnek - vélte Bebesy Dániel. Hasonló módon vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó londoni elemzők is. A következő hónapokban "szilárdan" a 6,00 százalékos szinten marad a magyar jegybank alapkamata vélekedtek az MNB monetáris tanácsának hétfői ülése és az azt követő sajtótájékoztató után londoni felzárkózó piaci elemzők. Az MNB távlati kamatpályájának várható irányáról több citybeli elemző is úgy vélekedett, hogy az inflációs és a piaci kockázatok miatt nagyobb az esélye az emelésnek, mint a csökkentésnek.