Gazdaság

A monetáris tanács 25 bázisponttal emelte az alapkamatot

A monetáris tanács 25 bázisponttal emelte az alapkamatot

2010. december 20., hétfő
A monetáris tanács 25 bázisponttal emelte az alapkamatot

A monetáris tanács 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfőn a 3 százalékos célt tartósan meghaladó inflációra, illetve a felfelé mutató inflációs kockázatokra tekintettel, egyben jelezte, hogy a következő hónapokban az inflációs kockázatok mérlegelése alapján dönt a kamatemelés szükségességéről. A piaci elemzők megosztottak voltak a kamatdöntő ülés előtt, fele-fele arányban számítottak emelésre, illetve tartásra.

A legutóbbi, novemberi ülésen a tanács már megemelte 0,25 százalékkal az alapkamatot, elsősorban az erősödő inflációs kockázatok miatt és kifejtették azt is: a kamatemeléssel a monetáris tanács jelezte az inflációs cél elérése iránti elkötelezettségét, ugyanakkor ehhez a következő hónapokban további kamatemelések lehetnek szükségesek. A tanács értékelése szerint az elkövetkező két évben folytatódhat a gazdaság kilábalása a recesszióból, a kibocsátás ugyanakkor mindvégig elmarad potenciális szintjétől. A gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt a következő negyedévekben az infláció érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt. A monetáris tanács megítélése szerint monetáris szigorítás hiányában fennáll annak a veszélye, hogy az inflációs várakozások emelkedésnek indulnak, és a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járnak. A magyar gazdaság növekedésének fő forrása továbbra is az erős külső kereslet maradhat, azonban a harmadik negyedévben már a fogyasztásban is fordulat következett be. A háztartások fogyasztása a személyi jövedelemadó-kiengedésnek és a javuló foglalkoztatási helyzetnek köszönhetően tovább élénkülhet. A beruházások érdemben csak a jövő évtől járulhatnak hozzá a növekedéshez. A feldolgozóiparba irányuló működőtőke-beáramlás növeli a beruházásokat, míg az bizonytalanabbá váló üzleti környezet ezt részben ellensúlyozhatja - jegyzik meg. Az iparcikkek és piaci szolgáltatások elmúlt hónapokban tapasztalt áralakulása megerősíti, hogy a gyenge belső kereslet és a magas munkanélküliség továbbra is fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. A gazdaságot ugyanakkor kedvezőtlen költségsokkok érik. A nyers élelmiszerárak széles körben megfigyelhető emelkedése begyűrűzik a feldolgozott élelmiszerek áraiba - hívják fel a figyelmet. Az ágazati különadók részleges áthárítása és az üzemanyagárak emelkedése további inflációs nyomást jelent. Mindezek eredőjeként az infláció 2011-ben jelentősen meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt, és monetáris szigorítás hiányában 2012-ben is kétséges lenne annak teljesülése - szögezik le. A monetáris tanács fontosnak tartja, hogy az átmeneti árszintnövelő hatások ellenére az árazási és bérezési döntések továbbra is a még mindig jelentős kihasználatlan kapacitásokkal és a laza munkapiaci kondíciókkal összhangban alakuljanak - írják. A feltörekvő piacokba vetett befektetői bizalom erősödése ellenére a magyar eszközök kockázati megítélése nem javult. A fiskális pálya fenntarthatóságát és a gazdasági környezet kiszámíthatóságát övező aggodalmakat tükrözi a magyar államadósság újabb leminősítése és kockázati felárak régiós országokhoz viszonyított, hosszabb ideje tartó emelkedése - fűzik hozzá. A világpiaci olajárak emelkedése és az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) létrejött bérmegállapodás játszott döntő szerepet abban, hogy monetáris tanács 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte az alapkamatot - jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, a kamatdöntést követő hétfői tájékoztatón. Noha az elmúlt egy hónapban az élelmiszerárak és a keresetek alakulása inflációs szempontból kedvező volt, a világpiaci olajárak és az Országos Érdekegyeztető Tanácsban létrejött bérmegállapodás hatása a következő egy-két évre inflációs szempontból kedvezőtlen, és ezzel a 3 százalékos inflációs cél távolabbra került - indokolt a jegybank elnöke. Simor András elmondta: a minimálbért és a szakmunkás minimálbért is tartalmazó OÉT megállapodás, valamint a 4-6 százalékos bérajánlás magasabb inflációt jelent, mint amivel inflációs prognózisában kalkulált az MNB. A jegybank a bérajánlási sáv aljához közeli mértékkel számolt - tette hozzá.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.