A kereszténység nem demokrácia

A lelkiismeretei és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelelekezetek és vallási közösségek jogállásról szóló törvény tervezete alapján, lesznek olyan keresztény közösségek, amelyek egyesületté kényszerülnek alakulni, olyan jelenleg még egyházak, amelyek valóban biblikus alapokon kívánnak működni. Bár a tervezet egyértelműen megfogalmazza, hogy teológiai kérdésekben nem hozhat döntést, ennek következtében mégis részben keresztény teológiai döntéssé alakul.

Egyesületi forma…

Ő a feje (Jézus Krisztus) a testnek, az egyháznak is, ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első.

(Pál levele a kolosséiakhoz 1:18) Azon közösségek, amelyek a két alapvető feltételnek nem felelnek meg, vagyis a húsz év fennállásnak és az ezer főt számláló közösségnek, vallási tevékenységet folytató egyesületté alakulnak. Ugyanakkor az egyesületek működését tekintve elmondható, hogy az egyesületi formához viszonyítottan, az egyházak egyértelműen erősebb autonómiát élveznek a működés és a szerveződés tekintetében. Ez az autonómia képes biztosítani azt, hogy a vallási szerveződés, jelen esetben a keresztény közösség, biblikus alapelveknek megfelelően működjön egy keresztény gyülekezetként. Ezzel szemben a kevésbé autonóm egyesületi forma tekintetében az egyesületi tagok mindegyike rendelkezik szavazati joggal, valamint bárki vállalhat az egyesületen belül tisztséget. Az egyesületi közgyűlésen mindenkinek joga van részt venni és ott gyakorolni alapvető jogait, mint például a szavazati jogát. Ezen felül még elmondható, hogy az egyesület határozatai megtámadhatóak, vagyis van kikényszeríthetőség, adott esetben bírósághoz fordulhat az egyesületi tag, ha nem ért egyet az egyesületi határozattal. Ez olyan kulcsfontosságú tény, amely egyértelműen ellentmond a biblikus alapokon működő keresztény egyházak szerveződésének és jogainak. Az egyház az egyesülettel szemben maga döntheti el, hogy milyen legyen a szerveződése az adott vallás gyakorlatának, ez esetben a keresztény alapelveknek megfelelően. Ez az autonómia biztosítja, hogy az alapjában véve nem a demokrácia elvei szerint felépülő keresztény egyházon belül a szerveződés igei alapokon történhessen meg. Vagyis ennek fejében például nem adott a bírósághoz fordulás lehetősége, egy keresztény egyház tagja nem támadhatja meg bíróság előtt a gyülekezet határozatát.

A nem illeszkedő keret…

A vezetésben bevált presbiterek kétszeres megbecsülést érdemelnek: elsősorban azok, akik az igehirdetésben és a tanításban fáradoznak.

(Pál Timóteushoz írt első levele 5:17) Magának az egyháznak, amit Krisztus testének tekintünk, létezik egy vezetője, az egyház feje: Jézus Krisztus. Mivel a hívő keresztény a hit alapvetéseiben él és a nem látható dolgok felőli meggyőződésében, tudja, hogy létezik egy olyan személy, aki nemcsak hogy mindent tudó, és mindenható, de a legjobbat és legtisztábbat akaró személy. Ennek megfelelően erősen hierarchikus rendszer maga a kereszténység, nem demokratikus szerveződési alapokon nyugszik. A legfőbb döntnök maga Isten, neki pedig elhívott vezetői vannak, akik komoly felelősséggel tartoznak az általuk vezetett közösség tekintetében, és legkevésbé sem az emberek irányában, nem a humán megelégedettség felé kell eleget tenniük. Itt már teológiai kérdésekről beszélünk, hisz a Biblia, Isten kijelentett igéje, és ebből eredő hitbeli meggyőződése alapján ítélheti meg a gyülekezeti tag, hogy a kijelölt pásztor, lelkész, vagy pap valóban Istent követi-e. Amennyiben annak biblikus voltáról meggyőződik, annyiban a gyülekezeti vezetőséget is elismeri, a presbiterek csoportosulását, a diakónusok, vagy diakonisszák szolgálatát.

Elsősorban az ige…

A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.

(Pál második levele Timóteushoz 3:16-17) Az egyesületi forma esetén, ha például egy közösség biblikus alapon szeretne időlegesen kizárni egy tagot, hogy az elhagyja egyértelmű igei alapokon megfogalmazható bűnét, - ezzel segítve és támogatva őt -, az illető a kikényszeríthetőség elve alapján a bíróságon megtámadhatja az egyesületi határozatot. Hiszen nem gyülekezeti határozatról van szó, hanem egy egyesületi formában meghozott döntésről. Természetesen ezen túlmenően a keresztény gyülekezetek vezetői tanácskozása jogi alapon nem folytatható ilyen formában, hisz az egyesületi közgyűlésen mindenkinek joga van a részvételre. Lesz egy jogi forma, amibe azok a hithű keresztény felekezetek, amelyek nem működhetnek tovább egyházként, nem illeszkednek és nem is illeszkedhetnek, hisz a kereszténység nem demokrácia.