Pál József rektorhelyettes lépni akar a tehetségek felé

Január 1-jétől Pál József, a BTK Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára tölti be az Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettesi posztját. A professzor legfontosabb céljai között szerepel, hogy minél több tehetséges hazai és külföldi hallgató tanuljon Szegeden, hiszen mint vallja, az universitasnak nemcsak nagyszerű oktatókra, de ugyanúgy kiváló diákokra is szüksége van ahhoz, hogy megőrizze pozícióit.

– Frissen kinevezett rektorhelyettesként hogyan ítéli meg a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi kapcsolatait, s milyen szempontok szerint szervezné ezeket a következőkben?

– Rendkívül fontosnak tartom, hogy az universitas valóban universitas legyen, tehát ne csak minél szélesebb körben tanítsa és kutassa a tudományokat, hanem legalább ilyen széles körben rendelkezzen nemzetközi kapcsolatokkal. Hitvallásom szerint minden egyes produkció csak akkor mérhető meg, ha az nemzetközi szinten is elfogadott, és csak akkor igazán egyetemi szintű, ha az ország határain kívül is jelentőséggel bír. Arra törekszünk, hogy továbbra is nemzetközi szintű kutatások folyjanak ezen az egyetemen. A nemzetközi kapcsolatok vonatkozásában az is célom, hogy a külföldi hallgatóink számát növelni tudjuk. Bizonyos karokon (gondolok itt elsősorban az Általános Orvostudományi Karra) nagyszerűen működik a külhoni diákok idecsábítása, de meg kell találnunk azokat a módokat, hogy ezt kiterjesszük a többi fakultásra is, s minél több tehetséges, külföldön élő fiatalembert képezzünk ki a Szegedi Tudományegyetemen. Ehhez kapcsolódik majd a munkám közkapcsolati része, mely elsősorban arra fókuszál, hogy az SZTE ismertsége és népszerűsége minél jobban növekedjék, Szegeden és Csongrád megyén kívül is, hiszen ezáltal tudjuk a középiskolát befejező korosztályok legtehetségesebb diákjait megszerezni. Nem elég a jó tanár, legalább annyira szükségünk van a jó hallgatókra is! S nem elég várni arra, hogy megtalálnak bennünket, hanem nekünk kell lépéseket tennünk feléjük: erre megkeressük a megfelelő stratégiákat a tudomány népszerűsítésétől kezdve az egyéb csatornák használatáig.

– Körvonalazódnak az első konkrét feladatok is ezen a területen?

– Úgy gondolom, fontos, hogy megtartsuk az eddig elért eredményeinket, illetve akadnak olyan szegmensek is, melyekre a korábbiaknál nagyobb figyelmet kell szentelni. Ilyen például, hogy akár külföldi szakembereket szerződtessünk azokra a tudományterületekre, melyek az SZTE-n nincsenek kellőképpen képviselne, ugyanakkor az egyetem és az ország szempontjából fontos, hogy ezek a kutatások is meginduljanak nálunk. Szintén dolgoznunk kell azért, hogy minél hamarabb minél nagyobb számú külföldi diákot hozzunk Szegedre. Mint már utaltam rá, az orvoskaron remekül működik az angol és a német nyelvű képzés, s más fakultásokon is találunk pozitív példákat, de világosan látszik az is, hogy rengeteg még a kiaknázatlan lehetőség az intézményben. Nagy offenzívát fogunk indítani – elsősorban az interneten – azért, hogy ahonnan csak lehet, Szegedre csábítsuk a hallgatókat. Ők természetesen nem a magyar adófizetők pénzén fognak tanulni, hanem tandíj ellenében. Még a nemzetközi területhez kapcsolódva szeretném elmondani, lényegesnek tartom, hogy a hallgatóink minél nagyobb számban vegyenek részt külföldi részképzéseken, oktatóink kapcsolódjanak be külföldi kutatóintézetek munkájába, hogy aztán hazatérve gazdagíthassák az itthoni ismereteket is.

– Ahogy említette, célkitűzései között szerepel az intézmény ismertségének és népszerűsítésének további növelése országhatárainkon innen és túl. A következő időszakban ezek szerint kiemelt szerepet kap majd a kommunikáció az egyetem életében. Milyen marketing-, illetve médiastratégiát képzel el az SZTE számára?

– Véleményem szerint megfelelő az egyetemi ismertsége az országban megfelelő, ám ettől függetlenül vannak még tartalékok, melyeket ki kell használni. Mindenekelőtt az egyetemen belüli lehetőségek és erőforrások koordináltabb kihasználására és az erőteljesebb külső megjelenésre gondolok. Ügyelni kell arra, hogy a három dél-alföldi megyén túl is mindenhol megjelenjen az SZTE, s ehhez minden eszközt igénybe vegyünk. Felmerült egy egyetemi televízió, illetve internetes újság megszervezése is, ami biztosítaná, hogy oktatóinkhoz minél könnyebben és közvetlenebb módon elérjenek az igények, illetve hogy ők ezeken a csatornákon keresztül is elérjék a szakmát, a szélesebb közvéleményt és a leendő diákokat. Két intézetünk foglalkozik médiaszakemberek képzésével, fontos lenne ezen erők egyesítése is. Célul kell kitűznünk, hogy az egész világon elérjük és információkkal lássuk el a magyar nyelvű médiumokat, melyek autentikus módon tájékoztatnak a nálunk folyó kutatásokról, eredményeinkről, oktatási munkánkról.