Közélet

A malajdoki gazda, aki ezüstbe botlott

A malajdoki gazda, aki ezüstbe botlott

2021. február 10., szerda
A malajdoki gazda, aki ezüstbe botlott

Ötven éve volt… Február, a télsiettető határszemle ideje. Jóravaló földmíves ilyentájt körbejárja birtokát, hisz hamarosan jönnek a nagy tavaszi munkák, s arra lélekben föl kell készülni. Meg különben is: a vérében van a szemlélődés.

Azon a hétvégén Redenczki István a tanyájából irányt vett a szántóföldje felé, hogy megnézze, eltűnt-e a hó a laposról, s ha igen, maradt-e sok víz utána. Ott, Tápé határában, a Porgány ér mellett, a Malajdok-halmon próbált boldogulni, amennyire tudott.

Ahogy a földjéhez ért, nézegette, milyen állapotban vannak az őszi mélyszántás barázdái. A vizet a talaj jól fölitta, abban hiba nem volt, de a szemét megütötte valami furcsa dolog: zöldes színű korongokat vélt látni. Lehajolt, fölvett egyet, dörzsölgette, szabályos korong volt, nem épp a vetés alá illő holmi. Kotorni kezdte a földet, s egyre több korong jött elő. Amit tudott, összeszedte, s igyekezett haza. Otthon az elsőt megtisztogatta, s az a kis valami fényleni kezdett…

Másnap gyorsan terjedt a hír, s hamarosan a csodás leletről beszélt a fél falu. A téeszvezető tudta, ezt titkolni nem lehet, s értesítette a Móra Múzeum ügyeletesét. Saliga László restaurátor biciklire pattant, irány Tápé. A gazda kalauzolta a helyszínre. Azonnal kutatni kezdte két arasznyi mélységben a földet, egyre több korong került elő, s végül sötétedésig nyolckilónyi ezüstpénz lett a napi sikermutató. Másnap bekapcsolódott a kutatásba Trogmayer Ottó múzeumigazgató és két munkatársa. Még mélyebbre ásva újabb tíz kilónyi pénz került leletkosárba. Harmadnap megint egy kisebb adag – így február 10-éig már egész „vagyon” volt együtt: több mint 25 ezer darab eszüstpénz! Pár nap múlva újabb meglepetés: a legértékesebb tallérból 326-ot sikerült kiemelni a földből.

Egészen rendkívüli volt a teljes leletanyag, a tallérok mellett háromféle váltópénz, dénár, garas, obulus, összesen 25 344 darab. Ráadásul nem csupán a Korona fennhatósága alatt veretett pénzérmék kerültek elő, hanem sokfelől érkezettek: Velence, Szászország, Németalföld és sok más vidék pénzei, köztük – nem meglepetés! – hamisítványok is.

Hosszú ideig dolgoztak a szakértők az azonosításon, több száz regiszterbe sorolták az érméket, mindegyikről pontosan leírva, hogy mely uralkodó és mikor bocsátotta ki. De hogy kerültek a malajdoki földbe? Ki rejthette el? S mikor? A „legfiatalabb” érme 1596-os volt, így legfeljebb ez évben kerülhetett agyagkorsóba, s az a földbe. Elrejtője félthette, volt is mitől: a múzeum munkatársai ezt így összegezték: „A végvári harcok nyomán 1591-ben fel­lángolt a tizenöt éves háború, s váltakozó sikerekkel folyt 1606-ig. 1595-ben Erdély – Ausztriával szövetségben – bekapcsolódott a törökellenes harcokba. Báthori Zsig­mond, székelyekkel megerősített seregével győzelmet aratott a törökök felett. Ma­gyarországon a császári csapatok Esztergomot foglalták vissza. A törökök bé­két kértek, a bécsi udvar azonban a háború folytatása mellett döntött. Erre 1596 ápri­lisában Temesvár környékén a tatár csapatok rabolni, fosztogatni kezdtek. (…) III. Mohamed szultán szeptember elején már Szegeden volt. A csapatok ellátását természetesen a városnak és környékének kellett biztosítani. Innen indultak Szolnok, Hatvan, Eger ellen. Mezőkeresztesnél győzelmet arattak a császári sereg felett, de további erő hiányában sietve haza indultak, ismét Sze­geden át. Két év múlva a törökök, tiszántúli térhódításuk során, Nagyvárad elfoglalását is tervezték. A Szegedről kiinduló sereg ostroma elhúzódott, s a tél beálltával félbeszakadt. A fővezér 60 ezer főnyi seregét Szegeden helyezte el téli szállásra. Ez a táboro­zás 1599 márciusáig tartott.”

A kincs birtokosa joggal félthette ezüstjeit. De ki volt ő, aki a földbe rejtette? S milyen végzetes ok miatt nem tudta onnét jobb időkben kiemelni, miért volt kénytelen az enyészetnek hagyni? Mindezt valószínűleg már soha nem tudjuk meg.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.