A hepatitis C felfedezéséért ítélték oda az idei orvosi Nobel-díjat

A májgyulladást legfőképp vírusfertőzések okozzák, az pedig az 1940-es években vált világossá, hogy a fertőzésnek két fő típusa van. Az egyik a szennyezett vízzel vagy étellel terjed, a másik a vér és a testnedvek útján. Az 1970-es évek közepén Harvey J. Alter és munkatársai igazolták, hogy az esetek nagy részét nem a hepatitis A- vagy B-vírus okozza. 1987-ben Michael Houghton kollégáival az ismeretlen kórokozó azonosítására új diagnosztikus tesztet fejlesztettek ki. 1988-ban Alter megerősítette a vírus létezését. Charles M. Rice és kollégái pedig azt igazolták, hogy a hepatitis C okozza a vérátömlesztéssel terjedő májgyulladást azoknál az eseteknél, amelyek oka korábban nem volt ismert.

Mivel már tudjuk, mi okozza a betegségeket, jelentősen javultak a diagnosztizálás esélyei és a vírusellenes kezelés hatékonysága.

A három kutató felfedezései lehetővé tették vértesztek és új gyógyszerek kifejlesztését, ezzel milliók életének megmentését. A két amerikai és a brit kutató a díjjal járó tízmillió svéd korona egy-egy harmadát kapja.

A 170 millió hepatitis C-vírussal fertőzött ember közül sokan Afrikában, a Földközi-tenger keleti medencéje mentén fekvő országokban és a csendes-óceáni szigeteken élnek.

Az Európai Unióban mintegy ötmillió érintett lehet, becslések szerint 80 százalékuk vírushordozó, de nem beteg. A statisztikák szerint Magyarországon a hepatitis C felelős kettő-négyezer magyar beteg májzsugorának kialakulásáért és hatszáz hazai májrákos esetért. Mivel a kórokozó elsősorban vér útján terjed, a betegek nagy százaléka kerül ki a tűt használó kábítószeresek közül. A fertőzöttek felénél azonban nem lehet tudni, hogyan és mikor fertőződtek meg. Emiatt sok olyan vírushordozó élhet közöttünk, akik panaszmentesként nem is tudják, hogy megfertőzhetnek másokat.

– Nem tartom megkésettnek az elismerésüket, hiszen a díj történetében többször előfordult, hogy valakit korszakalkotó felfedezése után évtizedekkel később tüntettek ki. Megérdemelték, hiszen nekik köszönhetően vált gyógyíthatóvá a vírus okozta betegség

– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Pár Alajos, a Pécsi Tudományegyetem professzora. A WHO 2016-ban célul tűzte ki, hogy 2030-ra a hepatitis vírusokat felszámolják a világban. A szakember szerint ez a terv megvalósíthatatlan, mert a fertőzöttek nyolcvan százaléka nem tudja, hogy a kórokozót hordozza, így gyógyítani sem lehet őket. A hordozókat kellene kiszűrni és kezelni, hogy felszámolhassák a fertőzési láncokat. A professzor szerint akkor irtható ki a vírus, ha lesz ellene hatékony vakcina.

(Fotó: Claudio Bresciani/MTI/EPA/TT Hírügynökség)