Közélet

Adjuk vissza a szegedieknek a Tisza-part fejlesztését! (2. rész)

Adjuk vissza a szegedieknek a Tisza-part fejlesztését! (2. rész)

2020. július 21., kedd
Adjuk vissza a szegedieknek a Tisza-part fejlesztését! (2. rész)

Olvasónk három részben fejti ki a véleményét a Tisza-part fejlesztéséről. Íme a második rész. Az első részt IDE KATTINTVA lehet elolvasni.

Szedett-vedett ötletek, átgondolatlan tervezés és kellemetlen rakpartlezárás helyett mi, szegediek tegyük a Tisza-partot a város valódi főutcájává! Cikksorozatunk második része.

Munkahelyteremtés a szegedi vállalkozásokkal, fenntartható zöldturizmus, élhető zöld park, sportoló város, sportfőutca, értékeinket őrző városkarakter. Ezek voltak a Tisza-parti tézisek korábbi cikkünkben – annak alappillérei, hogy hogyan adjuk vissza a Tisza-partot a szegedieknek a Városháza tornyából letekintő Botkától és a zölddé vált, de lila momentumosoktól. A szegedi civilek évtizedek óta azért küzdenek, hogy a döntéshozók meghallják a hangjukat: legyen a Tisza Szeged valódi főutcája!

Elhanyagolt, de értékes folyópart és közpark

A Tisza hullámterének

tulajdonosi szerkezete széttagolt

, legnagyobb tulajdonos a magyar állam, amely a vízügy, a nemzeti park és az erdőkezelő kezelésébe adta a területet, nekik nem feladatuk a területfejlesztés.

Nincs turisztikai koordináló szervezet, az önkormányzati forrás nem elegendő.

A terület külső elérhetősége a környező városrészekből kielégítő, hiszen a Tisza központi helyet foglal el a város életében.

A hullámtérben, illetve a gáton a gyalogos és kerékpáros, valamint a vízi útvonalak hiányosak.

A turisztika a Széchenyi tér–Kárász utca tengelyen koncentrálódik, ennek diverzifikációjára lenne lehetőség megfelelő infrastruktúra és tematikus élménycsomagok kialakításával, a zöldturizmus erősítésével, együttműködve a környező településekkel, akár határon átnyúló együttműködési keretben is.

A vállalkozók számára a Tisza-parti beruházások ösztönzők hiányában nem térülnek meg, hiányzik a koordináció és a forrás.

Ez a nagy és összefüggő, mégis településképi karakterében eltérő zöldfelület nem kapcsolódik be egészen a szegediek mindennapjaiba.

Hiányos a turisztikai infrastruktúra, nincsenek fogadóépületek, minőségi szállások, közművesítés, úthálózat és a parkolás sem megoldott.

Azonban erős tájképi, kultúrtörténeti, természetvédelmi értékekben, rendezvényekben gazdag Szeged. Azonban ha megvan a szándék és az akarat, akkor megfelelő intézkedésekkel a Tisza a város főutcájává válhat – eltérő karakterű területek esetén eltérő beavatkozásokkal.

Hogyan lenne fejleszthető a szegedi oldal?

Elsőként a rakpart meghosszabbítását kell kijelölnünk a leendő déli Tisza-híd és a Vízitelep között – hogy egy elegáns karakterű zöld sportfőutca jöjjön létre a kézilabda-Európa-bajnokságra és az új fedett uszoda átadására. Közművekkel, közvilágítással, műszaki és rekreációs-turisztikai infrastruktúrával, kikötőbakokkal, a part mentén vezetett gyalogos- és kerékpárúttal. Rendezzék a hullámtér terepviszonyait a lefolyó vizek, kisebb lagúnák megszüntetése érdekében.

  • Boszorkánysziget: az egyetem és a vállalkozások rekreációs és sportterülete

A Boszorkánysziget természeti és kultúrtörténeti különlegességét nevében is őrzi: a hullámtér ezen szakasza a boszorkánypereket idézi. Ennek megfelelően legyen kialakítva egy kora újkori tematikus élménypark, amely alsóvárosi helytörténeti attrakcióként szolgál a Mátyás téri templom és az alsóvárosi Tájház mellett. A Boszorkánysziget másik, természetéből fakadó funkciója egy terepkerékpáros versenypálya kialakítása lenne. A Boszorkánysziget végén, az árvízi emlékműnél tematikus játszópark alakulhatna ki a szegedi kisgyermekes családok számára.

  • Belvárosi rakpart: Szeged szíve, szeretjük!

A Klinikasor és a Roosevelt tér előtti rakpart a szállodahajók és lakóhajók fogadóteréül szolgálhat. Gazdasági ösztönzőkkel kell segíteni a szállodahajók vonzását, amelyek a konferencia- és hivatásturizmus célpontjául szolgálhatnak az egyetemmel együttműködve. A Tisza közelebb hozását a lakosokhoz és a turistákhoz segítené egy gyalogos- és kerékpárút kialakítása közvetlenül a közút mellett, annak szintjében, a Tisza partján. A Stefánia előtti rakparti szakasz élettel telítése nem valósulhat meg minden érdekelt fél bevonása nélkül. Meg kell vizsgálni, hogy mennyire térülne meg és lenne reális üzleti szempontból, ha a lépcsősoron éttermek, koktélozók kerülnének kialakításra exkluzív élményt nyújtva Szeged vendégeinek. Ehhez azonban hiányzik a zöldinfrastruktúra kialakítása: fásítás, árnyékolók, teraszok. A megfelelően kiépített hajóállomás menetrendszerű városnéző hajó indulási és érkezési pontja lehet. A kishajó a főbb helytörténeti, gasztronómiai, üdülési pontokon megállva rendkívüli élménycsomagot nyújtana a látogatóknak.

  • Felső-Tisza-part: lakópart, sportpark, FOKA-part

A partfal alatt, a rakpart folytatásaként jöjjön létre ez szervizút, ami egyben gyalogos és kerékpáros útként is funkcionál. Emellett közvetlenül a part mentén épüljön ki egy parti sétány, ami rálátást nyújt a Tiszára. Mindez egészen a Vízitelepig, az Ökokikötőig futna megfelelő infrastruktúrával kiépítve.

Lakópart:

Az IH és a Bertalan híd között lakóhajók sorakoznak. Vonjuk be a tulajdonosokat is abba, hogy hogyan tudnánk kialakítani egy kisebb rendezvényekre is alkalmas partoldalt az IH aktív részvételével. A kiszélesedő partvonal melletti részen, a sóház előtt ismét tematikus helytörténeti-gasztronómiai élményparkkal mutatnánk be a Pick szalámi, a szegedi paprika és a Maroson érkezett só történetét, jelentőségét interaktív formában.

Felső-Tisza-parti sportpark:

A civilek régóta szeretnék, hogy rekreációs és sportfunkcióval teljen meg a terület. Erre lehetőséget teremt a felkészülés a kézilabda-Eb-re. A hullámtéri erdőben futópálya segítené leginkább a felsővárosi lakosok feltöltődését. A Bertalan híd alatti fedett területnek sem hajléktalanok tanyájának, hanem rekreációs területnek kellene lennie. A partfal rekonstrukciója ezen a részen még nem kezdődött el, de ebben is a lehetőséget látjuk galériaház kialakítására, ami szolgáltatásokat nyújtana a fellendülő felsővárosi városrész lakosainak, egyben sportszálló is működne benne. A fatelepből megmaradt kis favontató híd ipartörténeti emlék – de legyen több hasonló gyalogos lejáró a partra a sport-szolgáltatóházból.

FOKA-part:

A FOKA-n jöjjön létre strand ahhoz méltó infrastruktúrával a Vízitelep és a Horthy úszóház közötti területen. Az erdővel nem borított füves réten nyáron strandsportok, télen hullámtéri korcsolyapálya kapnának helyet. A folyós temetkezésnek és a kutyásoknak is meg kell találni, hagyni a funkcióját. Legyen beach party, mint a Balaton partján, ösztönözzük a turisztikai vállalkozások települését!

  • Üdülőterületek: Szeged Aranypartja

A Sárga és a Tiszavirág üdülőtelep többet érdemel! A fejlesztések azonban csak a közérdek, társadalmi célok mentén történhetnek, minden szegedi meghallgatásával. Teljes közterületi, köztéri revitalizációra, megújulásra van szükség az üdülőtelepeken. Ösztönzőkkel segítsük a magánházak megújulását, árvízálló floating home-ok kialakítását. Folytatódjon a parti sétány a Víziteleptől, és a gát legyen a kerékpárosoké és a futóké. A strand könnyebb megközelítését érdemes lenne elősegíteni az egykori komp felől a téli kikötő funkcióváltásával.

Milyen lenne az újszegedi hullámtér? Sorozatunk következő részében folytatjuk.

Mayer Balázs

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.