Tudta, hogy egy börtönből küldött levéllel indult a számítástechnika?

A magyar számítógép története 1953-ban, egy börtönből írt levéllel kezdődött, míg a működő berendezésről először hatvan esztendeje adott hírt az akkori Esti Hírlap. Az eredeti, M–3 nevű eszköznek mára csak részegységei láthatók Szegeden – adta hírül a magyarhirlap.hu.

Magyarország az első, sorozatban gyártott szovjet számítógépet még 1956 nyarán rendelte meg, ám a forradalom után a partner annak leszállításától mereven elzárkózott – villantott föl egy kevéssé ismert részletet lapunknak a hazai számítástechnika történetéből Dömölki Bálint matematikus, informatikus, aki többekkel együtt vett részt az első hazai, több ruhásszekrény méretű berendezés elkészítésében. A hazai számítástechnika története 1953-ban, egy börtönből írt levéllel kezdődött. Tarján Rezső mint elítélt kollégáival hozzáfért a nyugati szakirodalomhoz, így tudta, hogy máshol már messze előttünk járnak, és ezt a hátrányt mindenképpen szerette volna ledolgozni – magyarázta Dömölki Bálint. Az év végén összeállítottak egy levelet az Akadémia vezetésének, ám ott nem tartottak igényt a munkájukra. Pár hónap múlva azonban az MTA Műszerügyi Intézetében megalakult kutatócsoport vezetője az időközben kiszabadult Tarján Rezső lett, aki később az első hazai számítógép elkészítésénél is bábáskodott. –

olvasható a magyarhirlap.hu-n.

A cikkben megemlítik, hogy bár a Szovjetunióban az ötvenes évekig a nyugati burzsoázia témájának tartották a kibernetikát, ennek ellenére 1949-ben maga Sztálin írta alá azt a rendeletet, amelynek nyomán létrejött az első, akkor még szupertitkos számítástechnikai intézet – mondta az informatikus. A magyar fél 1957-ben elintézte, hogy egy újonnan elkészült, de még sorozatban nem gyártott készüléknek a dokumentációját megkaphassa. Dömölki Bálint visszaemlékezései szerint az alkatrészek és a leírások 1957 végén érkeztek meg Budapestre. A szerkezet memóriája ezerhuszonnégy szó volt – egy szó harmincegy bitet tett ki –, sebessége másodpercenként harminc műveletet ért el. A lyukszalagos bevitelt egy ötcsatornás telexgéppel oldották meg, az eredményeket egy géptávíró adta ki. A műszerről az első hír a sajtóban szinte napra pontosan hatvan esztendeje, 1959. január 21-én jelent meg az akkori Esti Hírlap hasábjain – írja az oldal. Érdemes megjegyezni, hogy a Szegeden található Informatikatörténeti Kiállítás honlapján, az Ajovomultja.hu oldalon Képes Gábor, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) főmunkatársa remekül összefoglalta a készülék születésének körülményeit. Az M–3 számítógép megmaradt darabjai ma az NJSZT tárlatán láthatók a Tisza-parti városban. További részletek

ITT

olvashatók.