A Szegedi Kisvasút, összekötötte a várost a Szeged környéki tanyavilággal és hosszú évtizedeken keresztül szolgálta a térségbeliek életét. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció kimondta a vonal felszámolását, amely hét évvel később, 1975. augusztus 31-én következett be.

Szeged területe a múlt század elején még a többszöröse volt a mainak. Északi irányban egészen Kistelekig, nyugati irányban pedig tulajdonképpen a mai megyehatárig terjedt a város határa. Akkoriban még nem voltak itt települések, csak elszórt tanyák, és egy közigazgatási központ Szeged-Alsóközpont néven a mai Mórahalom területén.

A kisvasút szegedi végállomása a Roosvelt téren volt. (Fotó: Szeged Régi Fotói Facebook-oldal)

A környékbeli emberek utaztatását viszont meg kellett oldani valahogy. A vasút építését közel negyven évnyi vita előzte meg. Sok kritika érte a vonalvezetést, és állandó vita tárgya volt, hogy keskeny- vagy normál nyomtávú vasútvonalat építsenek-e. Több alternatíva is felmerült, például kis híján megszavazták a trolibuszhálózat kiépítését a mai Mórahalomig. Végül 1926 márciusában elindult a keskenynyomtávú vasútvonal építése, melyet 1927 január végén fejeztek be. Az első vonat február elsején indult el a vonalon.

A Roosevelt téri pályaudvar

A vonal a Belvárosi híd lábától, a mai Roosevelt tértől indult. A kisvasút innen kikanyarodott a Tisza-partra, végighaladt a Klinikák előtt, majd a mai Árvízi emlékmű magasságában áthaladt az akkori vasúti híd egyik pillérje alatt, és a Tisza-pályaudvar melletti Közraktárak mellett érte el az Átrakó-pályaudvart, ahol fűtőház, igazgatósági épület, javítóműhely stb. is volt. Innen a Boszorkány-sziget, majd Szentmihálytelek érintésével jutott Kunhalomra, ahol a vonal kettéágazott.

Már csak egy emléktábla utal arra, hogy egykor a Roosvelt téren vasútállomás volt.

Északi-vonal

Az Északi-vonal Domaszék, Zákányszék, Ruzsa érintésével Pusztamérgesig haladt. Pusztamérgest az eredeti tervek szerint nem érintette volna a vasút, mivel nem volt Szeged része, de a környék lakói adományt gyűjtöttek, és tulajdonképpen kifizették a vasútvonal 5 km-es meghosszabbítását a településig.

Déli-vonal

A Déli-vonal Feketeszél, Széksós, Mórahalom, Kissoron át Ásotthalomig ért. 1947-ben bővítették ki a déli vonalat a Halasteleki Iskoláig. A vonal hosszúsága 78 kilométer volt. A vonal rendkívüli jelentőségű volt a szegedi térség történetben. A szórványtanyákból a kisvasút állomásai mellett alakultak ki azok a települések (Domaszék, Mórahalom, Ásotthalom, Ruzsa, Kissor), amelyek 1950-től kezdve folyamatosan önállósodtak és elszakadtak Szegedtől.

A szegedi kisvasút megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció mondta ki. A vonal ezt követően hét évig még élt, 1975. augusztus 31-én azonban végérvényesen megszűnt.

Aki szeretne teljesebb képet kapni a Szegedi Kisvasút történetéről, annak az alábbi videót ajánljuk, ugyanis abból archív felvételek mellett érdekes nosztalgikus történetek is előkerülnek a legendás egykori vasútról.

(via wikipedia)

Kommentek