Egyetem

Paprikakoszorút kapott Szent-Györgyi Albert szobra

Paprikakoszorút kapott Szent-Györgyi Albert szobra

2018. szeptember 18., kedd
Paprikakoszorút kapott Szent-Györgyi Albert szobra

A jubileumok jegyében paprikakoszorút helyezett el a 125 éve született Szent-Györgyi Albertnek az SZTE központi épülete előtti szobránál Dr. Fendler Judit kancellár és Dr. habil Zakar Péter, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese. A bensőséges ünnepségen elmondott köszöntőjében a kancellár párhuzamot vont a 90 évvel ezelőtti és a közeljövő egyetemi fejlesztései között.

Amióta az SZTE központi épülete előtt áll a legismertebb és legnépszerűbb magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert szobra, azóta hagyomány, hogy azt megkoszorúzzák a Szegedi Tudományegyetem vezetői az intézmény legendás professzora és rektora 1893. szeptember 16-i születésnapjára emlékezve. A 125 évvel ezelőtti születésnaphoz legközelebbi munkanapon, 2018. szeptember 17-én is összegyűltek a C-vitamin atyjának is nevezhető tudós tisztelői, köztük számos egyetemi polgár, az SZTE kancellárja, több rektorhelyettese és dékánja, az SZTE Szenátusának tagjai, illetve számos egyetemi egység vezetője. A Szent-Györgyi Albertet a szegedi Dugonics téri egyetemi épület lépcsőjén pipájával ábrázoló szoborral előszeretettel fényképezkednek az erre járók, „szelfiznek” a fiatalok – emlékeztetett köszöntőjében

Dr. Fendler Judit

, az SZTE kancellárja. Ám nemcsak a műalkotás népszerű, Szent-Györgyi Albert munkásságának főbb eredményei is közismertek. Szegeden számon tartják, hogy Szent-Györgyi tette a C-vitamin városává és a paprika fővárosává a Tisza-parti települést. Olyan gazdag Szent-Györgyi Albert életműve és oly összetett személyisége, hogy szinte minden esztendőben és több hónapban is találhatnánk egy-egy olyan napot, amikor valamiféle évforduló szolgáltat apropót a vele kapcsolatos megemlékezésre, tisztelgésre. 2018. szeptember 16-án arra emlékezhettünk, hogy 125 évvel ezelőtt született az a magyar Nobel-díjas orvos és biofizikus, aki a tudományos élet e legrangosabb elismerését jórészt a szegedi egyetemen végezett kutatásaiért kapta. De idén szeptemberben arra is visszagondolhatunk, hogy Szent-Györgyi Albert mikor járt először Szegeden? Mikor és kinek a társaságában láthatta azt a Dugonics téri épületet is, amely ma a hazánk egyik legrangosabb felsőoktatási intézménye és kutatóhelye, a Szegedi Tudományegyetem központi épülete?

– Idén szeptemberben 90 éve, hogy Szent-Györgyi Albert először látogatott Szegedre: Klebelsberg Kunóval kettesben megnézték az egyetemi építkezéseket – idézte emlékezetünkbeDr. Fendler Judita korabeli fekete-fehér fotókon megőrzött, a Tisza-parti klinikasor állványerdős, vagy a Rerrich Béla tervei nyomán formálódó Templom tér látványát.

Az 1930-as évek elejére elkészült korszerű klinikasoron, vagy a Dóm téri árkádok mögötti épületekben elhelyezett laboratóriumokban és előadótermekben, a kor legmodernebb berendezéseivel végzett kutatómunka, a felkészült oktatógárda és a kíváncsi hallgatóság közös munkája minőségi fordulatot hozott a szegedi egyetem életében. – Az akkori kormány és kultuszminisztere, Klebelsberg Kuno által támogatott beruházáshoz hasonló nagyságrendű fejlesztések előtt áll a Szegedi Tudományegyetem – húzta alá a kancellár, aki szerint az SZTE Szent-Györgyi Albertről elnevezett klinikai központját jelentős mértékben érintő, jövőbe mutató fejlesztések nagyságrendjét azzal is ki kívánták fejezni, hogy e programot Klebelsberg-tervnek nevezik. – Egyetemi tanári kinevezést kapott 90 éve Szent-Györgyi Albert a szegedi egyetemre. Kinevezték „… dr. Szent-Györgyi Albert groeningeni (Hollandia) egyetemi magántanárt a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen üresedésben lévő orvosi vegytani tanszékre egyetemi nyilvános rendes tanárrá” – idézte az 1928. szeptember 26-i Délmagyarország hírét

Dr. Fendler Judit

. Arra is emlékeztetett, hogy a kinevezési okmányt az a Klebelsberg Kuno írta alá, aki az akkor 35 éves tudóst Cambridge-ből haza hívta Magyarországra. E döntés jelentőségét mi sem fejezi ki jobban, mint hogy jórészt szegedi kutatásai eredményeiért mindössze 9 év múlva, 1937. december 10-én Szent-Györgyi Albert átvehette a Nobel-díjat. A jubileumok, valamint a Szegedi Tudományegyetem történetét és jövőjét meghatározó döntések jelentőségét felvillantó köszöntőt követően az SZTE kancellárja,

Dr. Fendler Judit

és a felsőoktatási intézmény nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese,

Dr. habil Zakar Péter

az SZTE Nobel-díjas rektorának öt évvel ezelőtt felállított népszerű szobránál elhelyezte a nemzeti szalaggal ékesített paprika-koszorút.

(Forrás: szte.hu)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.