Pillantás a múltba, egy idegenvezető segítségével

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Szegeden is hagyott olyan történelmi nyomokat, amiket sokszor még a tősgyökeres szegediek sem ismernek, ám egy helyi idegenvezető érdekes módon vezet minket végig az izgalmas eseményeken.

Monostori András idegenvezető

nagyszerű alapanyagot talált a műsorához. Különböző nagy forradalmi, történelmi eseményeket rekonstruál szegedi gyalogtúráikon. Az aktuális március 15-ei idegenvezetés a „Szegednek népe nemzetem büszkesége - 1848-49 forradalmi emlékséta” címet kapta, melyben a városunk történelmileg fontos helyszíneire kalauzolnak el minket.

A 2 órás sétán 8 helyszínre látogathatunk el Andrással, ahol olyan érdekességeket mesél el az érdeklődőknek a forradalomról, amik bár szerepelnek a történelemkönyvekben, de nem sűrűn beszélünk róluk.

Az összes eseményt természetesen nem akarta előre elárulni, hogy némi meglepetés az idegenvezetésre is maradjon. A túra a Móra Ferenc Múzeum Tiszára néző falánál kezdődik. Szegedre a forradalom híre 1848. március 17-én érkezett meg. A szegedi eseményeknek a Tisza-part ezen része volt a kezdőpontja, és ezért is kezdődik ott a séta, Petőfi 12 pontjának felolvasásával. A Klauzál térre többször is visszatérnek. Egyrészről a Kossuth szobor kapcsán, hallhatunk Kossuth Lajos első szegedi látogatásáról, amit a történelmi dokumentumok szinte óráról-órára lejegyeztek. Még szintén a Klauzál téren hangzik el Kossuth híres „Szegednek népe nemzetem büszkesége” beszéde is, ami az idegenvezetés címét is adta, majd a beszéd történelmi vonatkozásainak ismertetése után folytatódik tovább a séta a város különböző pontjai felé. Ezen további a pontok közül párat árult még el nekünk az idegenvezető. Útba ejtik majd a Dóm téri Panteont, ott Batthyány Lajos szobránál hangzik el pár szó, majd zárásként az Aradi vértanúk terén az augusztus 5-ei szőregi csatáról hallhatunk, ami a szegedi szabadságharc utolsó eseménye volt.

„Pár olyan eseményt is elmondok, amiket hivatalosan nem szoktak nagydobra verni, mert nem túl jó képest fest a városról”

1848 október 15-én, mikor Délvidéken folytak a harcok, a Habsburg kormány fellázította a szerbeket a magyarokat ellen, majd Szegedről és Szőregről próbáltak nemzetőröket segítségül hívni. „Volt egy olyan incidens, hogy Szegedről csatak részeg nemzetőrök indultak el, akiket a szőregi parasztok felhergeltek a szerbek ellen, ezért ők ott kezdték el irtani a szerbeket ahol csak tudták, majd ez a beteges vérszomj átterjedt Szegedre is.”

András elmondása szerint ekkor olyan gyűlölethullám söpört végig a városon, aminek kivétel nélkül az idegen ajkúak voltak az áldozatai. Szeged Belvárosában mindenki, aki csak látott szerbeket, elkezdte őket verni, és gyilkolni. Ez október 15-én egész nap folyt, és több mint 60 áldozattal járt.

Egy másik érdekesség, Szeged egyik másik nagy tragédiája a forradalom és szabadságharc idején, az 1849. július 28 felrobbant lőporraktár, ami a mai vakok intézete helyén állt. Úgy tudni, hogy több mint 600 ember tartózkodott bent a robbanás idején, köztük azok a tüzérek is akiket hadifogolyként munkára fogtak. Azt viszont még a mai napig sem tudni, hogy merénylet, vagy baleset áldozatai lettek. Akinek ezzel felkeltettük az érdeklődést erre a történelmi sétára, az ma délután 3 órakor menjen el a Móra Ferenc Múzeum rakpart felőli részére, ahol további különlegességeket hallhat a városunkról.