Közélet

A Független Békéltető Testület dolgos évet tudhat a háta mögött

A Független Békéltető Testület dolgos évet tudhat a háta mögött

2018. január 3., szerda
A Független Békéltető Testület dolgos évet tudhat a háta mögött

A számok alapján is hatékony és gyors segítséget biztosít a fogyasztóvédelmi panaszok kezelésének alternatív formája, a békéltetés – adta hírül a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A kamara mellett működő Független Békéltető Testület mutatói alapján az ország legjobb, ezen a területen dolgozó szervezetei közé sorolható. Az év elején dr. Horváth Károlyt, a Csongrád megyei testület elnökét kérték meg, hogy értékelje a 2017-es munkájukat.

- Rengetegszer csörög a telefon a kamarában, hiszen a gazdasági önkormányzat mellett működő Független Békéltető Testületnek mindig sok dolga akad. Hogyan látja a munkájukat tekintve a 2017-es évet?

- Az elmúlt évben országos viszonylatban dobogós, 3. helyen szerepelt a békéltető testületünk az 556 fogyasztói panaszos ügyszámmal. Idén 558 panasz érkezett. Közel azonos számban kerestek meg bennünket a személyesen, telefonon vagy email levél útján. Ezeknek kisebb részében a tanácsadás elegendőnek bizonyult, többségében viszont kérték a békéltető eljárás lefolytatását az érintett vállalkozásokkal szemben. Tapasztaljuk, hogy az ügyek több, mint harmadában a fogyasztók a honlapunkról töltik le a kérelem formanyomtatványt és azt kitöltve email-en küldik be. Ez nagyon meggyorsítja az ügyek kezelését, hiszen ha az ügy megoldásához hiányzik információ, vagy egy dokumentum, akkor email-ben kérjük a hiánypótlást is. A békéltető testület általában 30-35 nap alatt hoz határozatot, tehát ismerve a hatóságok ügyintézési idejét a békéltetés nagyon gyors eljárás.

- Cipők, szolgáltatások, árubemutatók... Csak három címszó, amiről sokat hallhatunk a békéltetéssel összefüggésben napjainkban. Milyen slágertémák voltak ebben az évben?

- A sláger téma változatlanul a lábbeliket érintő panaszok az összes ügyeken belül az arányuk 18 százalék. Hozzánk már csak akkor jutnak el a cipős ügyek, amikor az eladó vállalkozás elutasítja a fogyasztó panaszát. Tehát arra utalok ezzel, hogy a vállalkozások az esetek többségében teszik a dolgukat és a fogyasztói panaszt helyben orvosolják. Találkoztunk olyan esettel, amikor néhány hetes használat alatt a cipő deformálódott. A vállalkozás arra hivatkozott többek között, hogy az „egyéni járásmód” miatt történt a deformitás. Felkaptuk a fejünket mi is, hogy mit jelent az egyéni járásmód, netán, hogy csámpás a járása a fogyasztónak? Lehet ez is, de egy cipőnek normál körülmények között el kell látnia a feladatát, tehát hogy járni lehessen benne. Ebben az ügyben azzal az ajánlással éltünk, hogy cserélje ki a cipőt és ennek eleget tett a vállalkozás. Nagyon magas az egyezségkötések száma és aránya, így a december 14-ig lezárt 528 ügyben 34 százalék volt az egyezségek aránya, és több mint negyedükben éltünk az ajánlási jogkörünkkel, azaz a jogszabályok és szerződéseknek is megfelelve hoztunk határozatot. Sláger téma volt ez évben is a parkolásos panaszos ügyek száma, 17 százalékos volt az összes ügyekhez viszonyított arányuk. Többnyire Szeged városában történő parkolásos panaszos ügyek voltak a jellemzőek. Igyekeztünk ezekben az ügyekben is a felek közötti egyezségben közreműködni, de a parkolásra kötelező erejű városi rendelet van érvényben, és ha nem tartják be a fogyasztók a rendeletben foglaltakat, akkor méltányosság gyakorlására már csak egészen szűk körben van lehetőség. Árubemutatókkal kapcsolatos panaszos ügyek a korábbi években voltak jellemzőek, idén már ritkábban tapasztaltuk jogsértő magatartást. Sajnos megjelennek időről időre olyan „utazó vállalkozások” pld. Zöld Ház Kft., melyek székhelye valahol az ország másik felén, településén van, és nagyobb összegű készpénzes felmérési díjakat számítanak fel a hiszékeny többnyire idősebb korosztályba tartozó fogyasztónak. Békéltető testületünk ajánlásában megállapította vállalkozás jogellenes magatartását és igényelte a vállalkozástól, hogy fizesse vissza a megtévesztő magatartása alapján felvett pénzt a fogyasztónak. Sajnos kötelezésre ilyen esetekben sincs jogunk. Egyre több az online, internet útján történő vétel. Ez számos előnnyel jár, például a vevő otthonról vásárol, összehasonlíthatja az árakat, olcsóbban vásárolhat, futár hozza a megrendelt árut, de vannak kockázati tényezők is. Például a fogyasztók zömében arra panaszkodnak, hogy nem olyan a termék, mint amilyent megrendelt, nem jó a méret stb… Ezt viszonylag könnyen lehet orvosolni, mert 14 napon belül vissza lehet küldeni az árut. (A visszaküldés költsége viszont már a vevőt terheli). Nem ilyen egyszerű, ha valami nevenincs nem EU-s országbeli webshop-ból vásárol a vevő, mert a garanciát érvényesíteni nehézkes. Gyakran, elveszik, eltörik az áru, és ezt csak a kicsomagolás után veszi észre a vevő. Mindig ellenőrizni kell a csomagolás épségét, és ha van rá lehetőség, még a futár jelenlétében bontsuk fel a csomagot, hogy meggyőződhessünk arról, hogy azt kaptuk, amiért fizettünk és épségben, működőképes állapotban van. Ne higgyünk a túl olcsón kínált árunak. Az is előfordult már, hogy egy 20.000 forintos fogyasztói áru terméket 20 forintért kínált a magyar webshop, vett is a magyar fogyasztó rögtön négy darab terméket, és utóbb kiderült, hogy programozási hiba történt, és az ilyen hibáért való felelősséget az Általános Szerződési Feltételekben zárta ki az eladó vállalkozás.(A megrendeléskor felhívják a figyelmet arra, hogy az ÁSZF rendelkezéseit a vevő kötelezően elfogadja.)

- A fogyasztók mellett a jogszabályokhoz kapcsolódó észrevételeiket is megosztják az illetékes minisztériummal. Ebben az évben milyen változtatást/változtatásokat javasoltak, és miért?

- Ebben az évben januártól a pénzügyi békéltető testületek a bankok, pénzintézetek, biztosítókkal kapcsolatos fogyasztói panaszok esetében egymillió forintos értékhatárig kötelező erejű első fokú döntést hozhatnak, természetesen a határozat ellen a pénzügyi vállalkozás bírósághoz fordulhat. Információim szerint nagyon hatékony az alternatív vitarendezésnek ez a formája a pénzügyi területen. Erre tekintettel éltünk olyan javaslattal az illetékes minisztérium felé, hogy a fogyasztóvédelmi törvény hatálya alá tartozó ügyekben (áruvásárlás, szolgáltatás) százezer forintos ügyértékig a békéltető testületek is hozhassanak kötelező erejű döntését. Álláspontunk szerint a polgári perrendtartási törvény 2018 január 01-től történő hatályba lépését követően növekedni fog a kis perértékű ügyekben a perelterelés intézménye, azaz a békéltető testületekhez is többen fognak fordulni.

- Hogy látja a vállalkozások hozzáállását a panaszosokhoz?

- A vállalkozások magatartása jelentősen változott a fogyasztóvédelmi törvény módosítását követőn, jelesül, amikor kötelezővé vált a fogyasztói panaszra vállalkozás által adandó írásos érdemi válasz. Itt a hangsúly az „érdemi” válaszon van. Továbbá a békéltető testületi ülésen kötelező a vállalkozásnak olyan képviselőt biztosítania, aki egyezség megkötési joggal is fel van hatalmazva. Tapasztalatunk szerint sok esetben már az eljárás kezdetén – a tárgyalás kitűzés előtt – egyezséget ajánl a vállalkozás a fogyasztó számára és ilyen esetekben a fogyasztó is hajlamosabb a kompromisszumra.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.