150 éves a posta Szőregen

150 éve – 1867-ben, a kiegyezés évében – vált el az osztrák postától, és lett Magyar Királyi Posta néven önálló nemzeti közintézmény a posta Magyarországon. Ugyanebben az évben az ország több településén nyílt új postahivatal, köztük Szőregen is. Erről a 150 éves évfordulóról is megemlékeznek a szőregiek a hétvégén a Rószaünnep rendezvényeinek sorában.

Június 23-án, pénteken posta- és bélyegtörténeti kiállítás nyílik a művelődési házban, 25-én, vasárnap pedig a déli órákban érkeznek Szőregre a postás sportegyesületek Magyarországot körbekerékpározó stafétájának bringásai. A postatörténeti emlékkiállítást pénteken 17.30-kor nyitják meg a Tömörkény István Művelődési Házban. A kiállítást a szőregi posta dolgozói rendezik, a Dél-alföldi Posttörténeti Alapítvánnyal és a művelődési házzal együttműködve. Az alapítvány ez alkalomból vándorkiállítást hoz Szőregre, ami a magyar posta és a magyar bélyegkiadás történetét mutatja be, valamint

Kass János

szegedi születésű grafikusművész bélyegterveiből és postabélyegeiből ad ízelítőt. A megnyitón

Berkesi Ottó

önkormányzati képviselő és

Ötvös Tamás

, a Magyar Posta Zrt. kelet-magyarországi területi igazgatóságának osztályvezetője mond köszöntőt. A kiállítás június 25-én 17.00 óráig tekinthető meg a Művelődési Házban. Szőregen – vagy ahogy akkoriban írták: Szőreghen – 1867-ben nyílt postahivatal. Az első évtizedekről viszonylag kevés írásos emlék és dokumentum maradt fenn, a megnyitás éve azonban biztos. Ahogy az is dokumentált tény, hogy a község postahivatala 1893-ban kapcsolódott be a hazai telefon- és távíróhálózatba. A Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára 1893. július 11-i számában napvilágot látott hivatalos közlemény szerint „Szőregh - Tisza-Szent-Miklós közt közhasználatú távbeszélő berendezés létesittetett.” Ugyanitt olvasható az is, hogy „Torontál vármegyében Csóka, Gyála, Szanád, Szőregh, Tisza-Szt.-Miklós és Török-Kanizsa községekben az ottani postahivataloknál azokkal egyesített távbeszélő hivatalok létesítettek és táviratok kezelésével is megbizattak. A táviratokat a török-kanizsai posta- és távirdahivatal közvetíti. E hivatalok korlátolt nappali szolgálattal működésüket m

<últ>

. hó 17-én kezdték meg.” A posta megnyitásától a századfordulóig kevés dokumentum maradt fenn. Így nem sikerült kideríteni, ki volt az első postamester, de a századfordulótól már ismert a postamesterek, postavezetők személye. 1905 előtt

Schannen József

, majd 1924-ig

Schannen Flóra

látta el a postamesteri feladatokat, őt

Sebők Gizella

, majd

özv. Zilahy Kálmánné

követte, utána ismét Sebők Gizella (férjezett nevén Varga Mihályné) következett. 1935-től több mint két évtizedig

Kiss Sándorné

töltötte be ezt a tisztséget. Közben 1949-50-ben a postamesterségek megszűntek, állami postahivatallá váltak, élükön ettől fogva hivatalvezetők tevékenykedtek. Kiss Jánosné korábbi postamester is hivatalvezetőként folytatta a munkáját. A postavezetők névsora 1950-től napjainkig hiánytalanul ismert: Kiss Sándorné,

Máté János, Péterházi Emil, Balla Ferencé, Bánáti György, Onozó Istvánné, Illés Jánosné

, majd 2003-tól a mai napig

Szilágyi Sándorné

a szőregi posta vezetője. A június 23-án megnyíló postatörténeti kiállításon a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány anyaga mellett több egykori helyi postás dolgozó tárgyi emlékei és dokumentumai is láthatók lesznek.