Buday Árpád és fia tiszteletére rendez konferenciát a Szegedi Tudományegyetem

Buday Árpád és Buday György tiszteletére rendez kétnapos rendezvénysorozatot a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai, valamint Régészeti Tanszéke.

80 éve hunyt el az SZTE BTK Régészeti Tanszékének alapítója, a régész, egyetemi tanár

Buday Árpád

. Grafikus, fametsző fia,

Buday György

110 éve született. Az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke és Régészeti Tanszéke e jeles alkalomból kétnapos rendezvénysorozatot szervez május 17–18-án. A rendezvény célja, hogy Buday Árpád és fia, Buday György életét és munkásságát bemutassa. Ennek keretében konferenciával, két kiállítással és egy kiadvánnyal emlékeznek a jeles személyiségekre. A kétnapos konferencián Buday Árpád és Buday György életét, munkásságát mutatják be az előadók. A tudományos ülés programja a témából adódóan rendkívül sokszínű előadásokból áll össze, mely magában foglalja a régészeti, a művészettörténeti, a művelődéstörténeti, irodalmi, a helytörténeti és a néprajztudományi tárgyú prezentációkat is. Az egyik kiállítás a régészprofesszor életét, munkásságát, intézetszervező tevékenységét, római koros kutatásait ábrázolják. A rendezvény jelentőségét emeli, hogy az egyetem egykori professzorára – aki jelentős eredményeket ért el a római kutatásai terén, európai hírű intézetet alapozott meg Szegeden, és jelentős volt az egyetemi közéleti szereplése is – az utókor semmilyen formában nem emlékezett meg.

Buday György egy eddig sehol nem látott vázlatsorozatát mutatják be a másik kiállításon. A rajzsorozatot a fametsző 1927−1928-ban készítette az akkori szeged-alsóvárosi napsugaras oromzatokról, pontos adatolással. Kiállításuk és könyv formában való megjelentetésük által a Szeged egyik fontos szimbólumává vált napsugaras oromzatok hagyományos motívumaiba nyerhetnek betekintést az érdeklődők. Buday György ceruzarajzai egy olyan korszakba kalauzolnak minket, amikor még összefüggő utcaképet alkottak a napsugaras oromzatú házak. Azóta ezeknek a házaknak jelentős részét lebontották, helyükre új építésű épületek kerültek, de az utóbbi évtizedben ismét népszerűvé vált a díszes oromzatok alkalmazása. A kiállítás anyagából készített kiadvány ennek az újraéledő hagyománynak lehet autentikus forrása, valamint a lokálpatrióta szegediek és a turisztikai céllal ide látogatók is különleges képet kaphatnak Szeged egykor népi építészetéről.

A konferencia teljes programja ezen a linken érhető el.