Közélet

Szegedi közgyűlés: Botka folytatja a DK kinyírását - fura személycserék a jogi bizottságban + FOTÓK (FRISSÍTVE)

Szegedi közgyűlés: Botka folytatja a DK kinyírását - fura személycserék a jogi bizottságban + FOTÓK (FRISSÍTVE)

2017. február 10., péntek
Szegedi közgyűlés: Botka folytatja a DK kinyírását - fura személycserék a jogi bizottságban + FOTÓK (FRISSÍTVE)
varosi_kozgyules003kf

Előbb Szentistványi István, most Binszki József, azaz a Demokratikus Koalíció közgyűlési képviselete alól golyózta ki a külsős bizottsági tagokat a szocialista polgármester, aki szerint az ezekről a kérdésekről folyó vita "ócska provokáció". Egyre élesebb a Botka kontra DK háború Szegeden, kérdés, milyen hatása lesz ennek az országos baloldali összefogásra. Amúgy a városatyák elfogadták Szeged 2017. évi költségvetését.

9 órától percről percre közvetítjük a közgyűlésen történteket!

13.25:

Az ülés véget ért.

13.22:

28 igennel fogadják el a szabadtéri igazgatói tisztségére vonatkozó pályázati felhívást, majd egyhangúlag kinevezik Orbán Hedviget a Szent-Györgyi Albert Agóra élére újabb öt évre.

13.20:

A DK által delegált jogi bizottsági külsős tagok visszahívását, lecserélését 17 igen, 6 nem (Nógrádi Tibor, Kothencz János, Mihálffy Béla, Binszki József, Tóth Péter, Szentistványi István) és 5 tartózkodás (Farkas László, Haág Zalán, Kosik Dénes, Póda Jenő, Rózsavölgyi József) mellett hagyják jóvá, a két új tag esküt is tesz.

(Meg kell jegyezzük, az eskü kicsit érdekesre sikerült, többször beletört Ollé György és Kónya Zsolt bicskája - talán ők is érezték a helyzet visszásságát, amibe kerültek - a szerk.)

13.15:

27 igen mellett Szentistványi István támogatásával megy át a települési támogatásokról szóló rendelet.

13.10:

Hüvös László távozott az ülésről. A parkolóhely-megváltási rendeletet 20 igen, 5 tartózkodás és 3 nemmel fogadják el. Az idei költségvetésnél Botka befogadja a KDNP módosítói közül a 2-es, 3-as, 4-es és 6-as pontot (kulturális, ifjúsági, idegenforgalmi és a polgárőr szervezetek támogatását segítő keret megnövelése). A többség leszavazza a Jobbik, a Fidesz-L.É.T. és a KDNP további módosító javaslatait. 19 igen, 8 nem és 1 tartózkodás érkezik a polgármesteri, alpolgármesteri fizetések emelésére. Ezt ugyanúgy elutasította tehát a jobboldal, mint a képviselői díjak emelését is. A költségvetési rendeletet végül 17 igen, 7 nem (Nógrádi Tibor, Rózsavölgyi József, Haág Zalán, Farkas László, Póda Jenő, Tóth Péter, Szentistványi István), 4 tartózkodás mellett fogadják el (Binszki József is tartózkodik Kothencz János, Mihálffy Béla és Kosik Dénes mellett).

13.05:

Készülődnek a szavazásra a képviselők. Botka László bejelenti, Pintér Sándor nyugalmazott gyermekgyógyász professzor lesz a város idei díszpolgára, Pro Urbe díjat Vígh László biokémikus akadémikus és Temesi Ferenc író kap, erről döntöttek a zárt ülésen. Szegedért Emlékéremben Hatvani László matematikus akadémikus, Bálint István tanár, Kancsár Orsolya színész, Fekete Klára újságíró és Szőke Péter korábbi rendőrkapitány részesül, Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért emlékérmet pedig Wollemann Mária orvos, kutató biológus és Tóth Pál Paja animációs filmrendező vehet majd át.

12.45:

Botka szerint ez most már ócska provokáció, így megy is tovább a napirendi pontokkal. Szentistványi István még érdeklődik, hogy a szmoghelyzet kezelésére teendő rendkívüli intézkedéseket hiánytalanul végrehajtotta-e a város, vagy lett volna még egyéb lehetőség is a baj orvoslására a rendkívüli napokban. Vége a nyílt ülésnek, zárt ülés, szünet, majd szavazás következik.

varosi_kozgyules006kf

12.44:

Binszki József kérdezi, ha az ő érvelése segíti most a polgármester eredeti szándékát, akkor most személyes ügyről van-e szó.

12.42:

Szentistványi István védhetetlennek nevezi Botka stílusát, és azt mondja, érzi már, nincsenek érvei ebben a vitában, ezért kezdte el ismét az alpári sértegetést, miszerint ő az előző ciklusban a Fidesz-Jobbik egyfős többségét segítette. Ezt határozottan cáfolja.

12.41:

Binszki József azt mondja, előbb Szentisványi István, majd most a DK alól golyózta ki Botka a külső bizottsági helyeket. Ez anno nem volt jogszerű, de LMP-s pártkezdeményezésre hivatkoztak, most meg olyan szervezet kezdeményezte az akciót, mely mögött nincs párttámogatás.

12.40:

Tóth Péter az alapfelállást nevezi logikusnak, ami 2014-ben kialakult, szomorúnak tartja, hogy ebbe most belenyúlt a polgármester.

12.39:

Szentistványi István egyetért azzal, hogy ennyi erővel a KDNP-frakciónak is joga lenne külsős helyre jelenni, egyre zavarosabbnak tartja Botka logikáját. Azt sem érti, hogyan kap ezek után a DK egy külsős helyet. Javasolja, a polgármester kössön kompromisszumot, egy helyet hagyjon meg a DK-nak a jogi bizottságban, és csak egyet ajánljon fel az Összefogás Szegedért frakciónak, ne legyen végre rövidlátó.

12.38:

Binszki József folytatja, mert megszólította a Botkát. Nem mondta, hogy nem szavazza meg a költségvetést, csak arról nyilatkozott, hogy a jogi bizottságban miért nem támogatta.

12.37:

Berkesi Ottó magyarázkodik, miszerint de iure tagja még a DK-nak.

12.36:

Nógrádi Tibor ismeretei szerint Tanács Eszter jogerősen visszakapta párttagságát, a Fidesz akkor delegál tagot a pénzügyi bizottságba, ha Tanács Eszter mandátumát visszaadja Botka.

12.35:

Haág Zalán megemlíti, a KDNP-nek van frakciója, mégsem jelölhetett egyetlen külső bizottsági tagot sem...

varosi_kozgyules005kf

12.33:

Botka László azt kérdezi, hogy tekintheti magát a városvezető koalíció tagjának, aki előre bejelenti, nem támogatja a költségvetést. Hozzáteszi, új frakció nem alakult, a régi nevezte át magát.

12.30:

Binszki József jelzi, sosem volt tagja az Összefogás Szegedért nevű frakciónak, ő a DK egyedüli képviselője a testületben. Amúgy pedig a baloldalnak szerinte egyszerű többsége sem lett volna Szegeden, ha a DK anno 2014-ben külön indul.

12.26:

Szentistványi István zárójelben jegyzi meg, ő hivatalosan már LMP-tag, másodfokon megnyerte a párt elleni pert, így a polgármester kicsikét elsiette Tanács Eszter visszahívását. A DK esetét amúgy fordítottnak tartja, a polgármesternek a kétharmados városvezetésben szövetségese a Gyurcsány-párt, majd most Botka egy konfliktus miatt pitiáner módon felesleges hatalmi arroganciával háttérbe löki a DK-t azzal, hogy visszaveszi a DK két külsős helyét. Attól a DK-tól, aki Botkát a polgármesteri széke segítette szövetségesként.

12.24:

Tóth Péter most kéri a kávét. Jelzi, a pénzügyi bizottságban eggyel kevesebb tag van most, mióta Nógrádi Tibor lemondott.

12.22:

Binszki József szerint ez egész egyszerűen nem igaz. Tényszerűen arról van szó, hogy a DK-nak van képviselete a közgyűlésben, amit most ezen javaslattal megszüntet a polgármester. Érdeklődik, volt-e már olyan, hogy valamelyik pártnak nem volt külső delegáltja, mert a polgármester visszahívja egy párt külső delegáltjait. Nem vagyunk már szövetségesek? - kérdezi. Ráadásul annak a Berkesi Ottónak az aláírásával támogatva, aki annak idején Tanács Eszter visszahívását nem szavazta meg. Kérdezi még, milyen legitimációja és támogatottsága van Szegeden az Összefogás Szegedért egyesületnek, szemben a Demokratikus Koalícióval. Ráadásul jelzi, MSZP-s pártkatonát akarnak beülni egy jogász szakember helyére, azaz a ló is kilóg, nemcsak a lóláb, ezt üzeni Botka Lászlónak.

12.20:

Személyi javaslatok következnek. A jogi bizottság ügye kapcsán Binszki József kér szót. Botka László előtte még azt mondja, a testületben frakciók vannak, nem pártok, a frakciók létszámarányosan tettek javaslatot a külső bizottsági tagokra, jelen esetben pedig szerinte a DK-frakció átalakult, átnevezte magát Összefogás Szegedért frakciókra, ők pedig most új külső tagok jelölésére tettek javaslatot. Szerinte ez tiszta jogi helyzet.

12.17:

Nagy Sándor alpolgármester összegzi és zárja le a vitát. Azt mondja, rövidke bejárót terveztek a múzeumhoz, hét parkoló és egy rokkantparkoló épül, ez a napi forgalmi igényeket elégít ki, komolyabb fakivágást pedig nem von maga után.

12.10:

Kothencz János szerint a képviselők felelőssége az is, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a lakosok ésszerűen telepítsenek növényeket.

12.04:

Szentistványi István kitart amellett, hogy a környezetvédelmi szempontokat éppen a lakosság érdekében kell kiemelten érvényesíteni. A múltkori szmogriadó után aligha kell ecsetelni, hogy gyermekeink és unokáink élete, jövője tekintetében fontos a megfelelő növénymennyiség, zöld felület a városban, az önkormányzat nem tehetné meg, hogy csökkenti ezek arányát, mert súlyos környezeti hatásai lesznek.

12.00:

Kothencz János úgy fogalmaz, igazságos arányt kell teremteni a zöld felületek és a parkolók között, önkormányzati képviselőként ez komoly kihívás, de fontos feladat. Érti és akceptálja Szentistványi István aggodalmát, de azt mondja, a lakosság igényét, vágyát kell alapul venni, és az pedig az, hogy férjenek el tisztes módon a szegediek autói. Tarjánban ez sajnos eddig nem érvényesült, változtatni kell rajta.

varosi_kozgyules011kf

11.55:

Kozma József (MSZP) a Vértó és környékének fejlesztését elemzi, arról is beszámol, hogy a Liget mellett ide is futókört képzeltek el, ami a szegediek érdekét szolgálná.

11.53:

Botka László válasza: a múzeumnak szüksége van gépjárműkapcsolatra a mindennapi működéséhez kapcsolódóan.

11.52:

A Zöld város fejlesztése projekthez szól hozzá Szentistványi István. Számos problematikus elemet vél felfedezni a Stefánia rehabilitációja kapcsán, egy helyi védett park közepére például parkolót akar építeni az önkormányzat, ami rendkívül visszás a független képviselő szerint, hiszen gyönyörű cserjék és fák eshetnek ennek áldozatul. Rá is fog kérdezni az Európai Uniónál, hogy megengedhető-e ilyen brutális lépés.

11.48:

A pályázati ügyek kapcsán aztán mégis észlelhető a képviselői aktivitás. Hekáné Szondi Ildikó (MSZP) számol be elsőként a Stefánia fejlesztési terveiről, majd párttársa, Mészáros Tamás nyolc szegedi iskola korszerűsítéséről.

11.42:

Következnek az önkormányzati cégvezetők béremelését érintő előterjesztések, pályázati és ingatlanokat érintő kérdések. Nincs már nagy érdeklődés a képviselők részéről. Ménesi Imre hozzászólna, végül mégsem teszi, miután Botka László megkérdezi tőle, fontos lenne-e a mondanivalója - ezen aztán jót derülnek a képviselők...

11.37:

Szentistványi István üdvözli a lakhatási támogatás növelését, amit tavaly maga javasolt. Az átmeneti és rendkívüli támogatás mértékét viszont botrányosan kevésnek tartja. Azt is megjegyzi, a hátralékkezelési rendszer csődöt mondott a városban, ha óriási mértékűek, 800 millió forintra rúgnak a kintlévőségek, miközben csak 200 család kap ilyen célú szociális támogatást Szegeden.

varosi_kozgyules028kf

11.35:

A települési támogatásokról szóló rendelet következik. Tavaly decemberben bevezették a szülési segélyt, most pedig a gyermeknevelési és lakhatási támogatást bővítik a szociális iroda szakmai javaslata alapján - így a polgármester.

11.32:

Binszki József Öreg-Rókus nevében köszöni a Klapka tér beígért rendbe tételét, mellyel több évtizedes adósságát pótolhatja a város.

11.28:

Solymos László alpolgármester ígéri, Botka László válaszolni fog Juhász András levelére, és biztos az együttműködésben.

11.27:

Haág Zalán még egy utolsó kísérletet tesz arra, hogy rábeszélje a baloldali képviselőket az egyházi keret kezdeményezésének támogatására, emlékeztetve, hogy minden egyes városrészben működnek vallási közösségek, melyek fontos célokat szolgálnak, és melyek segítségre is szorulnak. A református egyház konkrét 5 milliós támogatási kérésének elfogadását is kéri.

11.25:

Nógrádi Tibor, a Fidesz-L.É.T frakció vezetője büszke arra, hogy a Holt-Tisza rehabilitációjában és a szentmihályi beruházásokban részt vehet.

11.21:

Szentistványi István arról beszél, hogy az ország lakosságának nagy része nem a bal- és a jobboldal, hanem az elit és az abból kiszorultak között érzi a súlyos törésvonalat, és ez nem is 2010 után állt elő, hanem korábban is jellemző volt. Az OLAF-jelentés érdekessége, hogy az abban érintett cégek bizony konzorciumi formában szegedi beruházásokban is érintettek voltak. A SZEVIÉP-ügyet sem szabad feledni vagy szőnyeg alá söpörni a napfény városában.

11.19:

Botka László válaszol, mégpedig úgy, hogy a városrészi fejlesztések 150 milliós sora tartalmazza a Klapka teret a Kolozsvári tér és a dorozsmai rendelőintézet melletti teret.

11.18:

Binszki József a Klapka tér 80 milliós rehabilitációját elengedhetetlenül fontosnak tartja. Kérdezi a gazdasági alpolgármestert, pontosan hol jelenik ez meg az idei költségvetésben, hisz nem leli konkrét nyomát.

varosi_kozgyules013kf

11.16:

Botka felháborodottan tagadja, hogy egyházellenes lenne, mert nem támogatja az egyházi keret létrehozását, és emlékeztet, az újszegedi templom vagy a dóm felújításában is részt vállalt az önkormányzat, mely továbbra is nyitott a helyi vallási közösségek beruházásainak segítésére.

11.14:

Póda Jenő üdvözli a bejelentést. Sajnálja viszont, hogy az egyházi keret visszaállításával továbbra sem ért egyet a polgármester, ezt csalódást keltőnek tartja.

11.13:

Botka László bejelenti, támogatja a KDNP-frakció módosító javaslatait bizonyos keretek (kulturális, idegenforgalmi, ifjúsági) emelését illetően, amik így beépülnek a költségvetési javaslatba.

11.11:

Hüvös László felhívja rá a figyelmet, az OLAF 452 milliárdos beruházásnál 272 milliárdnyi csalást állapított meg a 4-es metró beruházása kapcsán, ez nem nokáis doboz, hanem talicska vagy teherautó, ami egyértelműen a baloldalhoz köthető, tehát az MSZP miniszterelnök-jelöltjének is színt kell majd vallania az ügyben. Aztán ismerteti a KDNP további módosítóit.

11.08:

A polgármester úgy reagál, szoros partnerségben dolgoznak együtt a helyi egyházakkal, vallási közösségekkel, nyitott a javaslataikra. Ugyanakkor az önkormányzattól pénzt vett el az állam, míg az egyházak jelentős állami támogatást kaptak év végén, a reformátusok például 6 milliárdot.

11.06:

Haág Zalán ismerteti a KDNP-frakció módosító javaslatait. A másfél évtizeden át remekül működő, helyi közösségi, turisztikai célokat szolgáló egyházi keret visszaállítása mellett érvel a kereszténydemokrata frakcióvezető, egyébként 50 millió forintot fordítanának erre a célra. Idézi Juhász András református esperes levelét is, a helyi református palotát önerőből építették fel, majd az MSZP elődjei államosították, és később sem kapták vissza teljes ingatlanállományukat a várostól, így óriási segítséget jelentene az egyházi keret, 5 millió forintot szeretnének igényeli a reformáció ötszázadik évfordulóján a kakasos templom korszerűsítésére.

11.03:

Szénási Róbertnek (MSZP) úgy tűnik, mintha Habony Árpád, Mészáros Lőrinc és Andy Vajna egyenlőbb lenne az egyenlőbbeknél Magyarországon, és csak egy szűk réteg gazdagodik, miközben ez a magyar állampolgárok döntő többségének kárára történik. Az elszegényedés egyre növekvő mértéket ölt, lassan visszafordíthatatlan.

11.01:

Botka László rögtön reagál is, mint mondja, Tóth Péter álláspontja az álszent, hiszen a Parlamentben a Jobbik támogatta a polgármesteri fizetések emelését.

varosi_kozgyules024kf

10.58:

Tóth Péter úgy értékel, nem is a Fidesz, hanem Botka László várta úgy Orbán Viktort, mint a Messiást, hiszen a kormányfő hozott 70 milliárdnyi fejlesztést a városba, illetve kormányzati döntéssel vált lehetővé a polgármester és az alpolgármesterek fizetésemelése is. Azt mondja, a helyi MSZP-sek szociális érzékenysége a saját fizetésük megemeléséig terjed, ezért álszentek Joób Márton szavai is. Leginkább a köztisztviselők fizetését kellene növelni, ez a Jobbik programja.

10.54:

Szentistványi István azt mondja, bőven lenne lehetőség arra, hogy még többet költsön a város segélyezésre, például úgy, ahogy a bérkompenzációs keretre is találtak valahonnan 500 milliót, meg amilyen forrásból a városi cégvezetők bérét is emelni tudják - ennél fontosabb cél lenne szerinte a szociális érzékenység, a baloldali indíttatású segélyezés.

10.51:

Joób Márton szerint az elmúlt években kialakult dolgozói szegénység (40 százalék él létminimum alatt hazánkban) miatt van szükség ily nagyságrendű szociális segélyezésre Szegeden.

10.47:

Póda Jenő megmosolyogtatónak tartja, hogy a helyi baloldal érvelése szerint a kormány megnyomorítja Szegedet, miközben amúgy átvállalt 30 milliárdnyi adósságot, most pedig a kormányfő 70 milliárdos fejlesztési csomagot jelentett be... Arra is emlékeztet, Botka első lépése 2014-ben a nyilvánosság szűkítése volt az SZMSZ módosításával, azzal, hogy a közgyűlési előterjesztések a korábbi két hét helyett most az ülés előtt egy héttel válnak megismerhetővé - ennyit a demokratikus baloldal demokráciafelfogásáról.

10.44:

Kardos Irén állítja, örvendetesnek tartja a minimálbér emelését, a gondja a kormány adóztatási politikájával van, ami szerinte katasztrofális a kisvállalkozások szempontjából - vissza kellene adni az adójóváírást az alacsony jövedelműeknek.

10.41:

Hüvös László (KDNP) bemutatja, milyen mértékben emelte az Orbán-kormány a minimálbért és a szakmunkás minimálbért, és az is ennek a kabinetnek köszönhető, hogy 700 ezer fővel többen dolgoznak, mint 2010 előtt. A családokat számos támogatás és áfacsökkentés is segítette.

varosi_kozgyules017kf

10.36:

Haág Zalán azt mondja, a kormány fejlesztési támogatása és a 30 milliárdos adósságátvállalás páratlan lehetőségeket teremt a városnak. Kijelenti, számos szegedit, helyi vállalkozást érint súlyosan hátrányosan a brutális építmény és iparűzési adó, bármit is állít Botka. A kormány szociális érzékenységét pedig olyan intézkedésekkel jellemzi és méltatja, mint az iskolai étkeztetés és tankönyvek ingyenességének bevezetése, kiterjesztése. Furcsának tartja továbbá, hogy Botkáék szocialistaként balról támadják a minimálbér-emelést. Megjegyzi azt is, a városi cégvezetők fizetését egyszer már 20-40 százalékkal emelte az önkormányzat, most pedig újabb 15 százalékos növelésre tett javaslatot Botka László, ami nehezen érthető különösen annak tükrében, hogy a minimálbér-emelést ellenzi.

10.33:

Kothencz János (Fidesz-L.É.T.) a tarjáni kerület viszonyait elemzi, üdvözli a zöld területi beruházásokat, a mindennapi életminőséget javító fejlesztéseket, az útkeretet, ugyanakkor megemlíti, nincs meg a megfelelő forrásmennyiség ezekre a célokra. Pláne, hogy elöregedő városrészről van szó, rengeteg idős ember él itt, baleset- és életveszélyesek tehát a közlekedési feltételek, az út- és járdaalapól fontos lenne minél több tarjáni utat és járdát rendbe tenni.

10.27:

Botka László szerint akkor lenne hiteles a független képviselő hozzászólása, ha módosító javaslatokat nyújtana be. Egyébként pedig akkor lehetne még többet fordítani szociális célokra, ha mondjuk nem takarítanának a városban, vagy bezárnák a helyi nemzeti színházat...

10.25:

Szentistványi István elképesztőnek tartja, hogy csak a működtetési kiadások 2 százaléka jut segélyezésre, ez - mint mondja - jól jelzi a prioritásokat, illetve azt, mennyire baloldali is ez az MSZP-s városvezetés...

10.22:

Botka László tagadja, hogy nem fejlődne a szegedi gazdaság, miközben a működtetési összegek több mint felét a helyi intézmények, gazdasági szereplők fizetnek be iparűzési és egyéb adóként. Azt is hozzáteszi, a 2,8 százalékos munkanélküliséggel Szeged veri valamennyi magyarországi nagyvárost.

varosi_kozgyules030kf

10.19:

Póda Jenő emlékeztet, a korábbi években a pangás éveit, költségvetéseit élte a város, most azonban valami megmozdult, élénkült. Országosan már évek óta jellemző ez a gazdasági tendencia, amit sajnos a baloldali városvezetés eddig távol tartott Szegedtől. A többletforrások most is szinte kizárólag kormányzati és európai uniós pénzek, persze fontos, hogy ezeket jó célokra fordítsa a város. Nem szabad ugyanakkor elfeledkezni arról, hogy először megtermelni kellene a pénzt, utána költeni, ehhez pedig befektetés-, beruházásösztönző helyi gazdaságpolitikára lenne szükség, ennek tükrében sajnálatosnak tartja, hogy az adócsökkentés az idei évben is hiányzik a szegedi büdzséből, pedig ez az irány országosan bizonyította érdemeit. 13 ezer család kap szociális támogatást, 2,8 százalék a helyi munkanélküliség, jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelés valósul meg - ellentmondást lát a számokban, mert ha ilyen alacsony a munkanélküliség, akkor túl sok a segélyezett. Póda gyanítja, hogy túl sokan kapnak túl kevés segélyt, ez pedig a szegedi rendszer hibája. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az állam korábban 30 milliárdnyi adósságot vállalt át Szeged városától, így nem vádolható csak azzal, hogy csökkenti a központi támogatást.

10.14:

Mihálffy Béla (Fidesz-L.É.T.) a dorozsmai beruházásokat üdvözli. Hozzáteszi ugyanakkor, ezek nem kegy alapján kerülnek a városrészbe, hanem jogosan járnak Kiskundorozsmának, így a következő években is folytatni kell majd a nagyívű fejlesztéseket.

10.12:

Tóth Károly a következő az MSZP részéről. Kiemeli, a turizmusnak fontos a szerepe a szegedi gazdaságban, a város az ötödik legnépszerűbb hazai úti cél, ennek az idei büdzsében is ki kell fejeződnie. Jelentős fejlesztésekre készülnek, megújul a Reök-palota, a Fekete Ház, a Móra-múzeum, a vadaspark elefántházzal bővül, modernizálódik a zsinagóga. Bízik benne, ezekkel az intézkedésekkel továbbra is ide lehet csábítani a turistákat.

10.09:

Joób Márton (MSZP) a szociális támogatásokat méltatja, 500 milliósra emelnék a tavaly 400 millióval létrehozott keretet. Mint mondja, gyógyszertámogatást 1200, temetési támogatást 250, lakhatási támogatást 1900 család kapott többek között, így jó célokat szolgált ez a keret. Új elem lesz most a decemberben elfogadott szülési támogatás, egyszeri 25 ezer forint a gyermeket vállaló szegedi családok részére. A bérlakásprogram is folytatódik, több mint 400 milliót költenek erre a feladatra idén.

10.06:

Lauer István (MSZP) szerint számos olyan fejlesztést tartalmaz a büdzsé, amire régóta várnak a szegediek, ilyen a Budapesti körúti rendelők felújítása vagy a dorozsmai egészségház létesítése.

varosi_kozgyules009kf

10.03:

Szentgyörgyi Pál (MSZP) gazdasági alpolgármester csatlakozik a polgármesterhez, arról beszél, hogy Szeged évről évre kisebb állami működési támogatásban részesül, 2015-ben 420, 2016-ben 425 millióval kapott kevesebbet a város, mint korábban, kidén 540 millió forint működési támogatás esik ki. Ennek okán felértékelődnek a saját bevételek, az önkormányzati cégekhez, a hivatal működéséhez kötődő bevételek, valamint az adókból befolyó források. A minimálbér és a garantált bérminimum növelése komoly nyomás alá helyezte az önkormányzati szférát, ez ugyanis forráskivonást jelent, mert az emelés kitermelhetetlen, azaz pluszköltség az önkormányzatok működésében, melynek nincsen állami pótfedezete - állítja az alpolgármester. Úgy folytatja, az állam kivonult a szociális területről, most pedig az önkormányzat városüzemeltetési feladataiban is kisebb szerepet kell vállalni. A város most 500 milliót tervez út- és járdarehabilitációra, ugyanennyit önkormányzati intézmények felújítására, 400 milliót lakhatatlanná vált önkormányzati bérlakások rendbe tételére.

09.56:

Botka László tart rövid bevezetőt. Elmondja, több mint 51 milliárdos a büdzsé, aminek felét működtetésre, felét beruházásra fordítja a város, aminek az az oka, hogy három éve csúsznak az uniós pályázatok, most gyorsulnak fel a folyamatok. Ami a működtetést illeti, korábban 13 milliárdot, most 5 milliárdot biztosít erre a központi költségvetés - jegyzi meg. Állítja, Szeged az egyik utolsó magyarországi nagyváros, mely nem vezet be lakossági különadót, kommunális adót vagy lakossági építményadót, annak ellenére, hogy folytatódik a kormányzati forráskivonás az önkormányzatoktól, idén is 540 millió forintot veszít így Szeged. Új alap jelenik meg a büdzsében, az 500 milliós béremelési alap az önkormányzati cégeknél dolgozók számára - ismétli meg korábbi szavait. Ennek forrását az önkormányzat maga teremtette meg abból a 2 milliárdból, amit az önkormányzati céges rendszer rendbe tételével termelt ki. 400-ról 500 milliósra növelik a szociális alapot, emelik a gyermekvédelmi és a lakhatási támogatást. Hatékonyságot és szigort várnak el a működtetésben az önkormányzattól, intézményeitől, cégeitől, és minden városrészben szeretnének beruházásokat megvalósítani. Megújul Tarján, Makkosháza, az újszegedi Liget, a Stefánia, de minden városrészben lesznek például útfelújítások - összegez.

09.50:

Következik a 2017-es költségvetési rendelet vitája.

09.49:

Póda Jenő azt mondja, arányaiban lehet igaz, hogy az autók részesedése nem változik, de az autók száma összességében mégis nő, a parkolóhelyeké viszont csökken, ami ellentmondást szül. Nem tudja elfogadni, hogy a város lemond a parkolóhelyek pótlásának lehetőségéről, miközben az ezzel kapcsolatos lakossági igény nyilvánvalóan nőni fog. Vagy élhetetlenné válik a város egy évtized múlva, vagy napirendre kerül a dugódíj - jósolja.

varosi_kozgyules004kf

09.47:

Nagy Sándor úgy felel, másfélszeresre nőtt az autók aránya a szegedi közlekedésben a rendszerváltás óta, 20-21 százalék körül mozog most már hosszú idő óta. A kerékpáros és tömegközlekedésre sokat fordított a város, aminek volt hatása, másrészt megismétli, nemzetközi pályázatban működnének együtt már itt dolgozó munkaadókkal, hogy a munkahelyi mobilitást tervezzék, fejlesszék, akár a kerékpáros és a közösségi közlekedés további erősítésével.

09.44:

Póda Jenő (KDNP) elvi alapon nem ért egyet a parkolóhelyek pénzbeni megváltásának lehetőségével. A befolyó pénz szerinte egyszeri összeg, amit a mindennapok során feléljük, miközben a város szerkezete folyamatosan átalakul. Ami az autóközlekedést illeti, egyre nagyobb mértékben jelennek meg például az elektromos autók, ez környezetvédelmi és tudatformálási szempontból is fontos. Mint fogalmaz, a parkolási díjak szedése forgalomszervezési eszköz, azt kellene vele szabályozni, hogy hány autó és mennyi időre érkezik, áll meg a belvárosban, ennek kapcsán jelzi, továbbra is megoldatlan a percalapú parkolás. Úgy véli, a beruházók örülnek majd neki, hogy egy összegben megszabadulhatnak egy kötelezettségüktől, a munkahelyi mobilitási terveket viszont nem tartja életszerűnek. Póda állítja, készülni kell az elektromos autók fokozódó mértékű megjelenésére, a parkolóhelyeket ehhez kell igazodni, így nem tartja jónak a jelenlegi javaslatot.

09.38:

Szentistványi István fontosnak nevezi a mobilitási megállapodásokat, ám kritikákat is megfogalmaz a Szegedi Építési Szabályzat liberalizációja kapcsán. Jelzi, hogy a fasorok kivágása szorosan összefügg azzal, hogy egyre többször súlyos a levegő porszennyezettsége a városban.

09.35:

A parkolóhely-megváltási javaslatról Nagy Sándor alpolgármester tart tájékoztatót. Erről a bevezetőben részletesen írtunk. Újszerűnek nevezi a javaslatot, és nemzetközi pályázatot is előkészítenek ezzel kapcsolatban, hogy munkahely-mobilitási tervek készítésébe a régen itt dolgozó beruházókat is bevonják.

09.30:

Következik a napirend megállapítása. Tóth Péter egyik módosítója elkésett, de a jobbikos politikus ezt előterjesztői kiegészítésnek szánta. Mózes Ervin címzetes főjegyző szerint ez nem lehetséges.

Binszki József DK-s képviselő kéri a 10-es napirendi pont visszavonását a polgármestertől. Ez egyébként arról szól, hogy a jogi bizottság két külsős tagját szeretné lecseréltetni Botka László - Bodor Sándor és Pakai András helyére Ollé György és Kónya Zsolt ülne a polgármester szándékai szerint. Mindezt azzal indokolja Botka, hogy a DK-frakciót átnevezték, és az Összefogás Szegedért frakciót vezető Berkesi Ottó "kérte" a külsős tagok cseréjét (Tanács Eszter-ügy újratöltve - a szerk.)...

11 igen és 18 nem mellett nem veszik le. 27 igen, Binszki és Szentistványi tartózkodása mellett születik meg a napirend.

varosi_kozgyules020kf

09.28:

Az olimpia akkor lehet sikeres, ha valóban nemzeti ügy, az elmúlt két évben viszont kiderült, a kormány nem tekinti annak, különben megkérdezné róla az állampolgárokat, nem kerülne az ígértnél jóval többe már a pályázat beadása is, és minden egyes pénzköltésbe bevonná a kabinet az ellenzéket és a civil szervezeteket - így a polgármester.

09.27:

Tóth Péter (Jobbik) kérne egy kávét az MSZP és a DK a díszteremben kirobbant vitája kapcsán, de inkább az olimpiáról beszél. Emlékeztet, anno Budapest már elnyerte egyszer az olimpia rendezésének jogát, majd a világháborús események miatt elvették tőle, jó lenne tehát, ha egyszer lehetőségünk nyílna erre. A bajt abban látja, hogy Mészáros Lőrinc és Habony Árpád rendezné az olimpiát, amitől szerinte joggal tart a magyar lakosság. Akkor lehet itt olimpia, ha tisztul a gazdaság és a közélet - összegez.

09.25:

Nógrádi Tibor (Fidesz-L.É.T.) minden szegedi fejlesztés mellett kiáll, jelzi, frakciójuk minden egyes beruházást támogat és segít. Ha Szeged gazdagodik, Magyarország is gazdagodik, a város szellemi potenciáljának növelésével is. Örömét fejezi ki, hogy a magyarok elégedettek a kormány teljesítményével, a gazdaság stabilan fejlődik, Orbán Viktor államférfihoz méltóan Szegedre is odafigyel, amit látogatása jelzett. Kéri, a helyi baloldal kezdjen új időszámítást, fejezze be a hidegháborút.

09.22:

Botka László szerint az olimpiai pályázatban egyetlen szegedi fejlesztés sincsen, a Maty-ér egyébként az egyetlen magyar helyszín, mely már most készen állna az esetleges rendezésre.

09.21:

Keserű tapasztalat lehet a DK képviselőjének, amikor a baloldal megmutatja, mit jelent számára a demokrácia - szúr oda Haág Zalán. A KDNP frakcióvezetője jelzi, a szocialisták korábban 50 százalékos minimálbér-emelést követeltek, a Fidesz-KDNP pedig 88 százalékos növelést valósított meg, így sajnálatosnak tartja, hogy ezt a baloldal ma nem tartja támogathatónak. Arról is beszél, hogy a budapesti olimpia komoly fejlesztéseket jelenthetne Szegednek is, felhelyezné a turisztika világtérképére a napfény városát.

09.18:

Binszki József jelentkezik napirend előttire, Botka László nem ad neki szót. Talán Kardos Irénnek reagálna, aki az előbb azt mondta, ők Berkesi Ottóval kvázi átnevezték a DK-frakciót, ami ellen Binszki a decemberi közgyűlésen nem emelt kifogást - de ezt már soha nem tudjuk meg, mert a polgármester nem biztosít rá lehetőséget, hivatkozva arra, hogy a képviselő egyszer, 9:01-kor már felszólalt napirend előtt.

varosi_kozgyules015kf

09.15:

A független Szentistványi István az olimpiával kapcsolatos népszavazás aláírásgyűjtését elemzi, mint mondja, most dől el, megmaradtak-e még a demokrácia alapjai, amit az fog mutatni, hogy a magyar társadalom kivívja-e magának a beleszólás jogát ebben a szimbolikus ügyben. A képviselő szerint a referendum nemcsak a budapestiek, hanem a teljes ország ügye, így az aláírásra a vidékieknek is biztatniuk kell fővárosi ismerőseiket, mert az hazánkhoz hasonló gazdasági potenciállal rendelkező országnak nem ilyen dolgokra kell forrásokat fordítani, hanem oktatásra, egészségügyre például.

09.11:

Kozma József (MSZP) szerint az idelátogatók azért szeretik Szegedet, mert látszik rajta a fejlődés, de az itt élők ugyanígy gondolkodnak. A beruházók, befektetők számára is ezért vonzó a város, mert egészséges, jó, szükséges, fenntartható, kiegyensúlyozott, a további fejlesztéseket megalapozó a fejlesztéspolitikája. Igazságos is ez a fejlesztéspolitika, mert a helyi közösségnek előremutató, a legtöbbek számára jó, ehhez hozzájárul a város és egyeteme partnersége. Utakat építenek, újítanak fel, iskolákat modernizálnak, a tudás városát építik. Köszönettel annak tartozik a város, akik a forrásokat biztosítják és a bizalmat, ezek pedig a szegediek.

09.08:

Kardos Irén (Összefogás Szegedért) a minimálbér emeléséről fogalmaz meg gondolatot. Örömteli a szándék, hogy százezrek életszínvonalát akarják emelni ezzel az intézkedéssel, ám a valós helyzetértékeléshez szerinte hozzátartozik, hogy alacsony a magyar kkv-k termelékenysége, így sok családi kisvállalkozás az 5 százalékos járulékcsökkentés ellenére sem lesz képes kigazdálkodni a béremelést. Az önkormányzatokat is nehéz helyzetbe hozta, hogy nem kapnak ehhez kompenzációt - Szeged 500 milliós keretet alkot most erre, de a kisebb települések - állítja - nem tudnak majd megfelelni ennek a kihívásnak.

09.05:

Nagy Sándor (Együtt) arról szól, hogy Szeged fejlesztése szorosan összefügg Magyarország fejlesztésével. Fejlesztéspolitikai kérdésekben a város mindig együttműködött a kormánnyal. Tavaly hirtelen rengeteg uniós pályázat jelent meg, de még így sem érhető el mindegyik, Szeged további tervekkel rendelkezik, melyekhez még nincsenek meg a pályázatok. Eközben gyorsan elköltendő pénzeket viszont kapott a város a tavalyi év végén. Meglepőnek tartja, hogy mindezek tükrében a miniszterelnök a Modern Városok Programban városfejlesztési megállapodást kötött a polgármesterrel. Szerinte ez még csak egyfajta keret, konkrét döntésekre, felelősökre lesz szükség a beruházási munkálatok megkezdéséhez. Ha a források előállnak, megkezdődhetnek az egyes projektek konkrét tervezései. A január 30-i megállapodás - jelenti ki - nem a kezdet vége, hanem a vég kezdete a 2014-2020-as szegedi uniós beruházások vonatkozásában.

varosi_kozgyules003kf

09.01:

Binszki József hozzászólása az első: jelzi, Kardos Irént és Berkesi Ottót kizárta a DK, és ők Összefogás Szegedért néven új frakciót hoztak létre, ő maga pedig a DK egyedüli képviselője maradt a közgyűlésben. Érdeklődik, van-e akinek ez nem világos, például Botka László vagy Berkesi Ottó? Berkesi nem párttámogatással rendelkező képviselő, megerősíti, ő a DK egyedüli képviselője itt a torony alatt.

09.00:

Kezdődik az ülés. Először szokás szerint a napirend előtti felszólalásokat hallgathatjuk majd meg.

08.30:

Köszöntjük Önöket a városháza díszterméből! 2017. évi első rendes ülését tartja pénteken Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése. A képviselők egyebek mellett megtárgyalják és elfogadják a város idei költségvetését, határoznak az önkormányzati cégvezetők béremeléséről, módosítják a települési támogatásokról szóló önkormányzati rendeletet, döntenek a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. ügyvezetői igazgatói tisztségének betöltésére vonatkozó pályázat kiírásáról, valamint megválasztják a Szent-Györgyi Albert Agóra új igazgatóját is.

A közgyűlés elé:

Szeged város idei költségvetése

a kormányzat, illetve az Európai Unió támogatásainak köszönhetően 51,2 milliárdosra duzzadt. A büdzsé tervezetét

Botka László

(MSZP) polgármester

február 2-án mutatta be

a város legnagyobb adózóinak. Az előterjesztéshez számos oldal nyújtott be módosító indítványokat, így a Fidesz-L.É.T., a KDNP és a Jobbik, de komoly kritikákat fogalmazott meg a DK és a Tisza Lajos Közéleti Egyesület is. A költségvetési vitához kapcsolódóan bizonyosan szóba kerül majd

Orbán Viktor miniszterelnök szegedi látogatása

és

70 milliárdos városfejlesztési csomagja,

ahogyan parázs szócsata várható Botka László MSZP-s miniszterelnök-jelöltsége és a baloldali összefogást övező hercehurca ügyében is.

51,2 milliárdból gazdálkodik idén Szeged

Botka László polgármester tehát a költségvetés tervezetével kapcsolatban előzetesen egyebek mellett azt mondta, az 51,2 milliárd forintos büdzsé felét fejlesztésekre fordítja Szeged, megkezdődnek ugyanis az európai uniós beruházások. Elhangzott, hogy a 25 milliárdos működési költséget több mint felét, 13 milliárd 104 millió forintot helyi adóként terveznek beszedni. Ebből 2 milliárd az önkormányzati tulajdonú cégek osztaléka. Idén nem terveznek adóemelést, és Botka szerint Szeged városa egyfajta védett helyzetben van a gazdasági hullámvölgyek negatív hatásaitól, ugyanis a csongrádi megyeszékhelyen az iparűzési adó 40 százalékát 50 cég fizeti be a városnak, vagyis nem egy-két nagy befizető van. Az adóbevételek a tervek szerint úgy alakulnak, hogy a több mint 13 milliárd 70 százalékát 9 milliárd 130 milliót iparűzési adóból szednek be, 3,2 milliárdot tesz majd ki az építményadó, 430 milliót a gépjárműadó, 170-et az iparűzési, míg 120-at a tavaly bevezetett telekadó. Szociális ellátást 13200 család kap nagyjából, erre a célra tavaly 400 milliós alapot hoztak létre, míg ebben az évben 500 milliót költenek a területre. Megmarad minden tavalyi támogatási forma, ám bővíteni fogják a támogatottak körét, és az összeg is emelkedik, a rendkívüli gyermekvédelmi és a lakhatási támogatás összege nőni fog. 500 millió forintos béremelési alapot is teremtenek - emelte még ki a polgármester. A 100 százalékban önkormányzati tulajdonú cégeknél 2144 főt alkalmaznak, 32 százalékukk érintett a kötelező béremeléssel, ez összesen 682 fő. Elismerte, hogy az önkormányzati szférában arányaiban többen keresnek minimálbért vagy épp a garantált bérminimumot, mint a versenyszférában, de megjegyezte, hogy ez részben a betöltött munkakörök miatt is van, hiszen közterület-fenntartók, takarítók, karbantartók és gondnokok kapnak jellemzően minimálbért. A béremelési alap kisebb része szolgálja a minimálbér-emelés kompenzálását, a nagyobb részével az emiatt kiváltott bérfeszültséget szeretnék orvosolni, hiszen előáll az a helyzet, hogy a 10 éve az adott cégnél dolgozó alig keres többet, mint akinek a bérminimum jár. A városi tulajdonú cégek 4,4 milliárd forint támogatást fognak kapni idén az önkormányzattól.

Az ellenzék és a civilek is elutasítják a Botka-büdzsét

Több ponton is módosítaná Szeged város 2017-re tervezett költségvetését

a szegedi Fidesz-L.É.T. frakció.

A kormánypárti képviselőcsoport

Kosik Dénes Pál

által jegyzett csomagja összesen 56 millió forintot érintene az 51 milliárd forint főösszegűre tervezett büdzsében. A Fidesz-L.É.T. városatyái a városházi előterjesztéshez képest 15-15 millió forinttal többet adnának a rászorultaknak történő tűzifaosztásra (15 helyett 30 milliót), valamint a segélyezésre (500 helyett 515 milliót), 10 millióval növelnék meg az ifjúsági támogatási keretet (3-ról 13 millióra), 6 millióval a nemzetiségi önkormányzatok támogatását (11-ről 17 millióra), illetve 5-5 millió forinttal bővítenék az Egészséges Szegedért Program (3 helyett 8 millió), valamint a fogyatékosügyi támogatási keret (5 helyett 10 millió) 2017-es lehetőségeit. Az ellenoldalon a per- és egyéb költségekre, a kiadványokra, turisztikai feladatokra, az információs kiadványok, a MASZK Egyesület támogatására és a városmarketingre szánt kereteket kurtítanák meg.

A kereszténydemokraták is önálló módosító csomaggal

jelentkeztek. A

Haág Zalán

frakcióvezető és

Hüvös László

önkormányzati képviselő által jegyzett előterjesztés 50 millió forintos összeggel állítaná helyre a hagyományos egyházi keretet, mely korábban közösségi házak nyílászáróinak cseréjét, temetői járda vagy épp templomi orgona rekonstrukcióját – tehát a szegediek érdekeit – szolgálta. De javasolják a kulturális keret 10 millió, az idegenforgalmi keret 6 millió, az ifjúsági keret 6 millió, valamint a közlekedésbiztonsági keret 19,7 millió forintra emelését. Javaslatuk szerint 15 millió forintot fordítanánk a polgárőrszervezetek munkájának támogatására, 12 milliót pedig a kiskerti útkeretre. Költségvetési módosító indítványunk forrásául többek között a városi propagandakiadványokra jutó összegek és a reprezentációs kiadások mértékének csökkentése szolgálna. Harminchat pontban foglalta össze a

költségvetési módosítóit a szegedi Jobbik,

Tóth Péter

önkormányzati képviselő nagyjából 250 millió forint átcsoportosítására tett javaslatot. Mint korábban, ezúttal is a cégek és pluszfeladatokból csoportosítana át forrásokat például a szociális területre. Mint mondta, évek óta tapasztalható, hogy a tűzifaosztásra minden évben jelentős a túljelentkezés, ezért ezt a keretet 25 millió forintra emelné a szegedi Jobbik. Ezenfelül az idősügyi támogatási keretet 19 millióra emelnék, míg a fogyatékosügyi támogatási keretet 7-re. A beruházók idetelepülését is támogatnák a vállalkozások mellett, valamint segítenék a városban praktizáló házi- és gyermekorvosokat. A jobbikos módosítók sorából ezúttal sem hiányoznak a biztonságpolitikai kérdések, így a közterületi kamerarendszer fejlesztését most is szorgalmazzák, továbbá a polgárőrszervezetek támogatását. Tóth Péter a polgármester és az alpolgármesterek fizetésemelésével kapcsolatban is benyújtott egy módosítót. Ahogy sajtótájékoztatóján kifejtette,

az alpolgármestereknek a városvezető illetményének nem a 90, hanem a 70 százalékát kellene kapniuk

szerinte, és azt is megjegyezte, hogy Botka László sem lenne köteles felvenni a néhány ezer forint híján bruttó egymilliós fizetését, lemondhatnak annak egy részéről a törvény szerint. A jobbikos várostya javaslata azt tartalmazza, hogy éves szinten nagyjából 7,2 millió forintot jelentene, ha a három alpolgármester Botka illetményének 70 százalékát kapná, nem pedig a maximumot, s ezt a pénzt a koraszülöttmentő alapítványnak csoportosítaná át. A független Szentistványi István ezúttal is

botrányosan kevésnek tartja a szociális kiadásokra szánt összeget,

aminek a városüzemeltetési bizottsági ülésen adott hangot. Szentistványi mint alelnök közölte, a város idei költségvetését nem tudja támogatni. Indoklásképp elmondta, hogy a pénzbeni szociális ellátásokra beállított tavalyi 400 millióról 500 millió forintra emelt keret üdvözlendő, de emlékeztetett rá, hogy ez az 51,2 milliárdra rúgó büdzsének mindössze a 2 százaléka, ha levonjuk a tervezet felét kitevő fejlesztésekre, beruházásokra szánt összeget. Szentistványi szerint egy olyan gazdasági potenciállal rendelkező városnál, mint Szeged, „gyalázatosan kevés” 2 százalékot fordítani a szociális ellátásokra. A szocialisták az állami normatíva csökkenésére hivatkoznak ez ügyben,

Szentgyörgyi Pál

gazdasági alpolgármester például azt állította, idén 540 millió forinttal csökkent az állami támogatás mértéke, ami nagyságrendileg megegyezik azzal az összeggel, amit Szeged városa szociális támogatásokra szán.

A DK sem támogatja

a költségvetést. Önkormányzati képviselőjük,

Binszki József

portálunknak úgy nyilatkozott, előzetesen kérte a polgármestert, hogy a költségvetés politikai döntést igénylő kérdéseinek, azaz sarokszámainak, prioritásainak, legfontosabb fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása során mint a városvezetésben együttműködő egyik szövetséges párt vezetője részt vehessen. Mivel ez nem történt meg, a költségvetést a DK képviselőjeként nem szavazhatja meg. Ugyancsak előzetesen kérte, hogy valósuljon a Klapka tér rekonstrukciója, aminek nem látja világos és egyértelmű nyomát a büdzsében, így egyéni képviselőként sem érthet azzal egyet. Érdekesség, hogy Binszki a jogi bizottság hétfői ülésén már érvényre is juttatta ezen álláspontját, így ezen a szakbizottságon négy igen és ugyanennyi tartózkodás mellett

elbukott Botka László büdzséje

(amit amúgy a városháza hírportálja "elfelejtett" közölni...).

A Tisza Lajos Közéleti Egyesület

pedig azt közölte a Botka-büdzsé kapcsán, hogy valódi munkahelyteremtés továbbra sem folyik a városban, és a fejlesztések is külső forrásokon alapulnak. Szociális kiadások és bérfejlesztési alap helyett más módon könnyítene a civil szervezet a szegediek terhein. Az egyesület 30 százalékkal csökkentené a parkolás, a tömegközlekedés díját, a lakások, az üzlethelyiségek bérleti díját. Aránytalanul magasnak tartja a TLKE a szegedieknek munkát adó vállalkozások ingatlanjait sújtó adót, ezt is mérsékelné, ugyanezt tenné a Mars téri, a nagybani és a Cserepes sori piac bérleti díjaival. A civil szervezet szerint egyébként a későbbiekben minimum 50 százalékkal mérsékelni kellene majd a díjakat, sőt, felvetnék az ingyenes parkolást – az első két órában. A napelemes parkolójegy-automatákra a város 250 millió forintot tervez költeni idén, ebből a pénzből inkább térfigyelő kamerarendszert fejlesztenék, ami nemcsak a közlekedést kontrollálná, hanem növelné a lakosság biztonságérzetét.

Megváltható lesz a parkolóhely-létesítési kötelezettség

Szemezgetve a további előterjesztések közül, a közgyűlés rendeletet alkothat a parkolóhely-létesítési kötelezettség pénzbeli megváltásáról. Az előterjesztést jegyző

Nagy Sándor

(Együtt) alpolgármester arról tájékoztatott, hogy korábban az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet, azaz az OTÉK lehetővé tette, hogy az országos előírásoktól eltérjenek a települések, és a kötelezően létesítendő parkolószám legfeljebb 50 százalékát pénzben meg lehetett váltani. Később ez a lehetőség megszűnt, ám most újra van erre mód. Nagy Sándor elmondta, a nagykörút által határolt területnél nagyjából egy utcával nyúlik túl az a körzet, ahol pénzben meg lehet majd váltani a parkolóhelyeket. Szerinte ha például egy irodaházat építenek a belvárosban, akkor nincs szükség annyi parkolóhelyre, mint amennyit előír az országos rendelet, hiszen jól megközelíthető tömegközlekedéssel vagy akár kerékpárral is a központ. A szabályozás két lépcsőre bontható, 20 járműig megváltott parkolónként egymillió forintot kell befizetni egy városi alapba, amit a fenntartható közlekedés fejlesztésére fordíthat a város. 20 parkolóhely fölött pedig 3 plusz 5 éves együttműködést is elvárnak, továbbá egy mobilitási terv készítését a beruházótól. Fizetni természetesen kell, félmilliót parkolóhelyenként, de van mód részletfizetésre is.

15 százalékkal több pénzt kaphatnak a városi cégvezetők

Körülbelül 15 százalékkal emelné a városvezetés a százszázalékos önkormányzati tulajdonú cégek igazgatóinak fizetését. Az előterjesztő Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester szerint erre azért van szüksége, mert tíz éve nem változott a bérezésük. Ennek kapcsán megírtuk, 2015-ben valóban a prémiumrendszert dolgozták át, de emellett nem szabad elfeledni,

két éve is nőtt a cégvezetők havi bruttó bére,

amit 550 és 450 ezer forint közötti összegben állapítottak meg. Most egyébként a felügyelőbizottságok tagjainak díjazását is emelnék, sávos rendszerben. Módosítják a települési támogatásról szóló rendeletet is: e szerint az egyedül élő, alacsony jövedelmű személyek a lakhatási támogatás alapösszegén felül az eddigi havi ezer forintos támogatás helyett kétezer forintot kapnának, míg a szociális bérlakásokban élők támogatása havi 4 ezer forintról 6 ezerre emelkedhet. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege is nőhet, az eddigi 5800 forintról 6500 forintra.

Orbán Hedvig a favorit az Agóra élére

A Szent-Györgyi Albert Agóra igazgatói tisztségére kiírt pályázatra hárman jelentkeztek.

Drávainé Kovács Ágnes

szakmai végzettségei nem feleltek meg a kiírásban foglaltaknak, és a felkért szakmai bíráló testület, valamint a kulturális bizottság is az eddigi vezetőt,

Orbán Hedviget

támogatta

Vajda Ilona

ellenében. A közgyűlésen sem várható meglepetés, azaz Orbán Hedvig 2017. február 16-tól 2022. február 15-ig újrázhat havi bruttó 317 600 forintos fizetésért. A Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. ügyvezetője,

Herczeg Tamás

megbízatása 2017. szeptember 15-én jár le. A posztra új pályázatot ír ki a közgyűlés, az új igazgatót 2017. szeptember 16-tól öt évre nevezik majd ki.

Ez történt a bizottsági üléseken

Az utóbbi napok során üléseztek a közgyűlés szakbizottságai is. A pénteki közgyűlésre hangolva érdemes elolvasni a

jogi

, a

pénzügyi

, a

sport-

, a

kulturális

és a

városüzemeltetési

testület üléséről szóló tudósításunkat is.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.