Közélet

Kövér László: a keresztény értelmiségnek kötelessége tenni a nemzetért

Kövér László: a keresztény értelmiségnek kötelessége tenni a nemzetért

2016. december 13., kedd
Kövér László: a keresztény értelmiségnek kötelessége tenni a nemzetért
Kövér László; Osztie Zoltán

A keresztény értelmiség felelőssége és kötelessége, hogy - figyelve az idők jeleire - a keresztény tanítás alapján a nemzet ügyének jobbra fordításáért dolgozzon - mondta az Országgyűlés elnöke kedd este a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) díj átadásán.

A díjat idén

Osztie Zoltán

, a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia plébánosa vehette át

Balog Zoltántól

, az alapítvány kuratóriumának elnökétől és

Mádl Dalmától

,

Mádl Ferenc

volt köztársasági elnök özvegyétől.

Kövér László

szerint a keresztény értékvilággal és hagyománnyal azonosulóknak elsődleges kötelességük, hogy mindig reflektáljanak a világ történéseire, a magyarságot érő kihívásokra, és mindezekre megfelelő válaszokat keressenek. Ez Osztie Zoltán atya közéleti működésének is az elsődleges üzenete - fűzte hozzá. Az Országgyűlés elnöke azt mondta, azok követelik leginkább, hogy az egyházak ne szóljanak bele a közügyekbe, azok akarják kirekeszteni ezzel a társadalom jelentős hányadát a közügyek intézéséből, akiknek legfőbb jelszavaik a tolerancia és mások befogadása. Az ő figyelmükbe is ajánlotta Mindszenty József bíboros szavait: "A vallás (.) nem puszta elmélet, hanem élet és valóság, mely erkölcsöt irányít, s ezzel együtt nemzetet, családot, egyént, igazságot, jogrendet, gazdaságot, szóval az egész életet." Kövér László szerint Osztie atya a

Mindszenty József

által is megerősített életutat követte. A vallásszabadság egyik mércéje éppen az, hogy egy lelkipásztor a legteljesebb szabadsággal, a Biblia tanításából kiindulva mindig kérlelhetetlen őszinteséggel mutathasson rá a nemzetet és a keresztény egyházainkat, értékeinket fenyegető veszélyekre és szélsőségekre, illetve az ezekkel szemben követendő magatartásra - mondta. Hozzátette: ebben rejlik a keresztény értelmiség hivatása is a mai társadalmakban. Kövér László köszönetet mondott a díjazott 35 éves papi szolgálatáért, a KÉSZ elnökeként végzett csaknem húszéves munkásságáért. Ez utóbbira utalva úgy fogalmazott: a két évtizedes szolgálat mérlege magáért beszél, a szervezetnek ma 69 helyi csoportja van, amelyben több ezer, a hazája sorsáért nemcsak aggódó, hanem érte cselekedni is kész tag tevékenykedik. Balog Zoltán köszöntőjében kiemelte: a keresztény polgári közösség egyre jobban hasonlít Noé bárkájához. "Egyre többen jönnek a fedélzetre, egyre több ügy, közösség, gondolat és érték van, amelyről tudjuk", hogy át kell menteni, hogy amikor majd megszűnik az özönvíz, és újra kizöldül a föld, legyenek, akik benépesítik. Ilyen Noé bárkája a polgári közösség, és Osztie Zoltán nemcsak fölkéredzkedett a fedélzetre, hanem másokat is oda terelget. A KÉSZ-ben a keresztény közéletiségnek olyan tere alakult ki, melyért "mindannyian hálásak vagyunk", mondta a miniszter, példaként említve azt a műhelymunkát, amellyel a jelenlegi kormány tevékenységét teszik mérlegre a "kritikus szolidaritás" jegyében. Hozzátette: a táradalomban még mindig működik az a rossz reflex, hogy az egyház ne politizáljon. Ugyanakkor az egyház a hívők közössége, a politizálás pedig az ország javának szolgálata, és "ki merészelné azt mondani, hogy a hívő ember ne szóljon bele az ország javáért folytatott munkába". A kuratórium indoklása szerint Osztie Zoltán "a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének, mint Magyarország egyik legsokoldalúbb keresztény civil szervezetének a 20 éven át tartó eredményes vezetéséért, sikeres fejlesztéséért, valamint a keresztények társadalmi szerepvállalásának hangsúlyozásáért, továbbá az újpogányság elleni küzdelméért, a történelmi, építészeti és művészeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templom felújításáért, a templom régészeti és művészeti, szakrális értékeinek megmentéséért" vehette át az elismerés. Osztie Zoltán megköszönte, hogy az alapítvány értékeli azt a közéleti munkát, amely neki magának okozza a legnagyobb örömet, és ami nem függeléke, hanem szerves része egy pap életének. Hozzátette: az elismeréssel járó hárommillió forintot a belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templom működésére fordítja. A PMA 2005-ben hozta létre az életműdíjnak is tekinthető Polgári Magyarországért Díjat. Az alapítvány - megfogalmazása szerint - minden évben egy olyan közösségnek vagy személynek adományozza az elismerést, amely/aki tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, ezáltal Magyarországot, a magyarságot, annak valamely közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, és tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget. A Polgári Magyarországért Díjat korábban

Mádl Dalma

(2005),

Schmidt Mária

,

F. Kovács Attila

és

Kovács Ákos

(2006),

Ékes Ilona és Gaudi-Nagy Tamás

(2007),

Kopp Mária és Skrabski Árpád

(2008),

Lezsák Sándor

(2009),

Wilfried Martens

(2010),

Duray Miklós

(2011), a Békemenet (2012),

Füsi Csaba és Miletics Andrea, Szilvágyi Gergely

, a kárpátaljai Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltók (2013), a Konrad Adenauer Alapítvány (2014), tavaly pedig a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány kapta. A díjazottak az elismerő oklevél mellé bronzplakettet és nettó hárommillió forintot kapnak. Az alapítvány kedd esti rendezvénye egyben évzáró ünnepség is volt, amelyen

Gulyás Gergely

, a PMA főigazgatója beszámolt az alapítvány elmúlt évi tevékenységéről.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.