Szerdai programajánló: Dr. Rock Klubja, Inferno, közönségtalálkozó

Dr. Rock szakrendel az IH-ban, moziba látogat az SZTE EHÖK, a Somogyi-könyvtárban A nép ellenségével találkozhatnak az érdeklődők.

"Tanásatásból tangyűjtemény. Válogatás a szegedi Régészeti Tanszék leleteiből” címmel nyílik kiállítás 15.30-kor az

SZTE BTK Régészeti Tanszékének folyosói kiállítóhelyén (Szeged, Egyetem utca 2.)

. Köszöntőt mond Szajbély Mihály, a bölcsészkar dékánja, megnyitja Bálint Csanád akadémikus. További információk

.

Henrik Ibsen

A nép ellensége című színművének november 4-i, szegedi bemutatója kapcsán közönségtalálkozót rendez a

Somogyi-könyvtár

. A program 16.30-kor kezdődik a bibliotéka első emeleti folyóiratolvasó-termében. Résztvevők: a Szegedi Nemzeti Színház művészei,

Sorbán Csaba, Borovics Tamás, Pataki Ferenc

, valamint az előadás rendezője,

Bodolay Géza

. Beszélgetőtársuk

Gortva Tamás

, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanára. „Ibsen darabjait saját korában botrányosnak tartották. Felfedező természete, kritikus szemlélete, az erkölcsi problémák fürkészése számos kortársát zavarba ejtette. Pedig csak a klasszikusokat követte. A patikusi pályát elhagyva tudatosan készült drámaírónak. Végigelemezte az ókori drámák alapkonfliktusait, majd áthelyezte saját korába. Művei így lettek annyira időtállóak, hogy mára ő maga vált megkerülhetetlen klasszikussá. 1882-ben írt darabjának témáját egy újságcikkben olvasta, személyes motívumokkal gazdagította. A főhőst, Stockmann doktort részben saját magáról mintázta. Stockmann doktor bűne, hogy felfedezte: a városát felvirágoztató gyógyforrások vize mérgezett. A lakosság, élén a polgármesterrel, aki mellesleg Stockmann bátyja, nem akar szembesülni az igazsággal. Lassan az egész város a pénz hatalmával és a hivatali korrupcióval küzdő doktor ellen fordul” – olvasható a mű ajánlója a

. "A zene: híd Magyarország és Kína között" című előadásra várják a közönséget az

SZTE Konfuciusz Intézetében

17 órától. "Zhang Yu zenepedagógus, operaénekes, a Kínai Kamarazenekar szakmai koordinátora. 2007 februárjában csatlakozott a Kínai Művészeti Központhoz. 1999-ben végzett a Xi’an-i Pedagógiai Középiskola Zenepedagógia Tanszakán, majd tanulmányait a Xi’an Zeneművészeti Főiskolán folytattam, ahol 2003-ban diplomázott. Zenepedagógiát, kínai hagyományos népzenét és hangszerjátékot (GuZheng) tanult. A klasszikus-, európai éneklést a Szegedi Egyetemen ismerte meg, ahol operaénekes szakon másoddiplomámat szerzett. A Központban a kínai és magyar zenei világ megismertetésére törekszik, ahol tudását és tapasztalatát is átadhatja minden kedves érdeklődőnek. A zenei kultúra által csodálatos és gazdag élet élhető." „Szabad élet, szabad madár” címmel nyílik fotókiállítás az SZTE Kulturális Iroda által egyetemi hallgatóknak hirdetett fotópályázat anyagából az

SZTE Rektori Épületének Átriumában

17 órától. Megnyitja: Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora. A Szabadegyetem következő előadását Ambrus Rita egyetemi docens (SZTE GYTK Gyógyszertechnológiai Intézet) tartja "Hogyan fejlesszünk biztonságos „nanogyógyszereket”? Lehetőségek és kihívások a gyógyszertechnológiában" címmel az

SZTE Tanulmányi és Információs Központban (TIK)

18 órától. 19 órától ismét indul Dr. Rock Klubja az

IH Caféban

, ezúttal a „Dr. Rock szakrendel” című rádióműsor (Panda Rádió) különkiadása, kívánságok teljesítése lesz a műsor. Az SZTE EHÖK Kulturális és Szabadidő Bizottsága által szervezett Mozi esten az Inferno című filmet tekinthetik meg az érdeklődők szinkoronosan 20.15-től a

Belvárosi Moziban

. Részletek és jelentkezés

. http://www.youtube.com/watch?v=cDkC7yeqdTA

Folyamatos kiállítások, programok:

Ale Ildikó festőművész, művészetpedagógus, valamint tanítványai: Borda Sára, Csatlós Kitti, Kosztándi Orsolya közös kiállítása tekinthető meg a

Somogyi-könyvtár első emeleti folyóiratolvasó-termében

. „A három kiállítótárs egykor kisiskolásként kopogtatott be szüleivel a művészeti iskola és a műtermem ajtaján. Az első pillanattól kezdve mindhárman különleges erővel, érdeklődéssel és kitartással adták át magukat a megoldandó képi feladatoknak. A művészetek sokszínűségét kínáltam számukra, hogy teljességként tapasztalhassák és élhessék meg azt munkáikban. Közös kiállításunkkal az együtt töltött örömteli tanulmányi éveket idézzük fel és a jelen eredményeire irányítjuk a figyelmet. Útra keltek!” – ajánlja tanítványai alkotásait az érdeklődők figyelmébe Ale Ildikó. A kiállítás november 5-ig tekinthető meg. Kamarakiállítással emlékezik meg a

Somogyi-könyvtár

az intézmény alapítója, Somogyi Károly (1811 – 1888) esztergomi kanonok születésének 205. évfordulójáról. A tárlat az alapító életével, munkásságával kapcsolatos korabeli dokumentumokból ad válogatást. Látható többek között Somogyi Károly rajzkönyve, édesanyja, Kelemen Borbála imakönyve (Somogyi bejegyzésével). Az érdeklődő betekinthet a Religio és Nevelés című folyóirat egyik számába – a lapnak Somogyi Károly 1843-1848-ig szerkesztője volt. Ő alapította a Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulatot, amely később Szent István Társulat néven működött tovább. A bemutatott anyagban szerepel Somogyi akadémiai tagságáról szóló oklevele, valamint, kézírásos formában, a leendő szegedi könyvtár rendszerezési terve. Az emlékkiállítást Barabás Miklós Somogyi Károlyról készült litográfiájának másolata, Lapis András és Fritz Mihály emlékérmei és kisgrafikák zárják. A tárlat november 16-ig látható. Millennium 120 címmel, az államalapítás ezredéves évfordulója alkalmából rendezett, egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat eseményeit fölelevenítő kiállítás nyílt a

Somogyi-könyvtárban

. A tárlat kiemelten mutatja be a millennium szegedi eseményeit a Somogyi-könyvtár dokumentumainak tükrében. Korabeli színes plakátok és alkalmi albumok, az 1896. május 3-tól október 31-ig tartó programokról szóló füzetek, képes útmutatók, kalauzok és kézikönyvek, az ünnepségekről készült fotók között nézelődhet a Dóm téri bibliotéka földszintjét betöltő kiállítás látogatója. Követheti a földalatti villamosvasút, a Ferenc József (ma: Szabadság) híd, az Iparművészeti Múzeum vagy a Vaskapu-csatorna átadásának eseményeit, bepillanthat a hivatalos rendezvényeket kísérő „vigasságok” (mint a léghajó-kirándulás) színes világába is. A millennium szegedi eseményeiről szóló összeállítás korabeli fotókon mutatja az akkor átadott Közművelődési palotát, gőzfürdőt, vasúti internátust, Az ezeréves ünnepen avatták föl a Szent Dömötör templom előtti Szentháromság szobrot és a szőregi csata emlékoszlopát – mindkettő Köllő Miklós alkotása – s ekkor került Szegedre Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének eredeti vázlata is. A tárlat november 30-ig tekinthető meg. Miguel de Cervantes Saavedra (1547–1616) halálának 400. évfordulójáról kiállítással emlékezik meg a

Somogyi-könyvtár

. Az első emeleti folyóiratolvasó-teremben rendezett tárlat középpontjában Cervantes legismertebb műve, a Don Quijote áll. A kiállítás bemutatja, hogy a nagy hatású mű és annak főszereplője miképpen jelenik meg az egyes művészeti ágakban. Megtekinthetők a regény 19. századi magyar és külföldi kiadású példányai, illusztrációk és más képzőművészeti alkotások reprodukciói, valamint a zenei, filmes és színházi adaptációkból készült válogatás. A Don Quijote arcai – Cervantes regénye a művészetekben című kiállítás november 16-ig tekinthető meg. A kezdet kezdete – Von allem Anfang an címmel a kortárs német nyelvű gyermek- és ifjúsági irodalmat bemutató vándorkiállítás nyílt a

Somogyi-könyvtár

második emeletén. Német nyelvterületen évente 8 ezer gyermek- és ifjúsági könyv jelenik meg, ebből közel 6 ezer az eredeti német nyelvű mű. A kiállítás áttekintést ad a mai német gyermek-és ifjúsági irodalomról, kiemelve fő vonásait, hangsúlyait, bemutatja az elbeszélésformák és stiláris sajátosságok sokszínűségét. A kiállítás november 28-ig tekinthető meg. Kittenberger Kálmán (1881 – 1958) Afrika-kutató, zoológus, tanár, vadász és természettudományi író születésének 135. évfordulóján kamarakiállítás nyílt a

Somogyi-könyvtár

második emeleti kölcsönzőjében. A 135 éve született Kittenberger Kálmán, a „Nagy Vadász” című tárlat az Afrika-kutató úti élményeit leíró, fotókkal illusztrált könyvek, korabeli képes folyóiratok segítségével ad áttekintést az utazó kalandos életéről. Kittenberger Kálmánnak kiemelkedő szerepe volt a magyar és külföldi múzeumok természettudományi gyűjteményeinek gyarapításában. A budapesti állatkert egzotikus vadállományának létrehozása ugyancsak az ő nevéhez fűződik. A kiállítás november 9-ig tekinthető meg.

Új régészeti kiállítással jelentkezik a szegedi

Kass Galéria

: a tárlat arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történt a mai Szeged és Csongrád megye területén abban az időszakban, amikor a Vezúv kitörése elpusztította Pompejit. A rómaiak ekkoriban mindenkire barbárként tekintettek, aki nem volt római polgár. A barbárok közé tartoztak a szarmaták is, akik Szeged környékét lakták. Háborús időkben csatáztak a rómaiakkal, békeidőben azonban aktív kereskedelem folyt közöttük, s így sok Római Birodalomból származó tárgy maradt ránk Szeged környékén is. A kiállításon látható két „in situ” sír: a csontvázakat eredeti, feltáráskori helyzetükben mutatja be a tárlat. Emellett női sírokban megtalált csontfésű, tükör, festékes tégely, piperekészlet is látható a Kass Galériában, valamint olyan különleges nyakláncokat, karékeket is bemutatnak, melyek talizmánjai óvó-védő, bajelhárító vagy fájdaloműző szereppel is bírhattak. A barbár szarmata harcosokat félelmetes ellenségeknek tekintették a rómaiak: rettegtek mérgezett nyilaiktól, félelmetes fegyvereiktől és kinézetüktől. A Pompeji katasztrófájakor elhunyt római történetíró, idősebb Plinius arról is beszámolt, hogy a szarmata férfiak tetoválták testüket. A tárlaton a szarmaták fegyvereit is megismerhetik az érdeklődők. „Az Alföld barbárjai” című kiállítás december 31-ig látható a szegedi Kass Galériában. „Egy nemzet szíve lüktet…” címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek 60. évfordulójára emlékező kiállítást rendez a Somogyi-könyvtár a szegedi

Nyugi Kertben

(Vitéz u. 28.). Az Ady téri TIK szomszédságában működő étterem, kávézó és sörkert az 1956-os emlékév alkalmából, november végéig tartó rendezvénysorozattal mutatja be az ötvenes évek világát, a forradalom szegedi eseményeit. A Somogyi-könyvtár szeptember 5-től november 30-ig megtekinthető korfestő kiállítása fényképek, plakátok, újságcikkek, karikatúrák révén idézi a Rákosi-korszak hétköznapjainak hangulatát, fölvillantva a korabeli divat, zene, sport képeit is.

Az olimpiák történetét mutatja be a

Móra Ferenc Múzeum

új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.

Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi

Móra Ferenc Múzeum

kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. A tárlat fél éven keresztül, 2016 júniusától decemberéig tart nyitva és három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.