Írjon nekünk

Gazdaság

A baloldali polgármesterek panaszairól szólt a szegedi kerekasztal-beszélgetés + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

kerekasztal_beszelgetes01_gs

Két MSZP-s, egy PM-es és egy volt SZDSZ-es független polgármester beszélgetett a kormány és az önkormányzati rendszer viszonyáról.

„Kalandvágyból éri meg polgármesternek lenni” – mondta ma négy ellenzéki városvezető a szegedi városháza dísztermében. Wittinghoff Tamás, Budaörs független, volt SZDSZ-es polgármestere, Tóth József MSZP-s, XIII. kerületi polgármester, Karácsony Gergely, Zugló vezetője és Botka László beszélgetett a Pénzügykutató Zrt. szegedi rendezvényén, amelynek első feléről már beszámoltunk.

Friss hír, hogy Wittinghoff Tamás kártérítést követel a szolidaritási hozzájárulás miatt, mert 2,3 milliárd forintot akar elvonni a kormány, miközben 30 ezres városában 12 milliárdból gazdálkodnak évente, ebből 1 milliárd az állami támogatás. Elmondta, a 2017-es büdzsébe tervezett szociális hozzájárulásból a nehéz helyzetű településeknek juttatnának oktatásra. Szerinte egy jogállamban hatástanulmányok nélkül ilyet nem javasolnak. Nem gondolja azt, hogy adóztathat egy önkormányzatot az állam csak az adóerő-képességre alapozva. (Budaörs hivatalosan Magyarország leggazdagabb települése – szerk.)

Botka hozzátette, „mindenkitől vettek el pénzt csak úgy”. Tóth József számításai szerint kerületétől 3,4 milliárd forintot vontak el, de feladatból csak jóval kevesebbet. „A pénzügyi ellehetetlenítése zajlik az önkormányzatoknak. A forduló év 2013 volt, ekkor kerültek az iskolák állami fenntartásba, jöttek létre a járási hivatalok” – magyarázta Botka, aki úgy tudja, országosan 300 milliárd forinttal vontak el több pénzt, mint feladatot. Kritizálta a szemétszállítási holdingot, hiába az államosítás, de önkormányzati cégeknek kell elvégezni a munkát, s csak utólag számláznak

kerekasztal_beszelgetes06_gs

Karácsony Gergely kivételnek érezte magát, mert ő csak 2 éve polgármester. Pokoli nehéz feladatnak érzi ezt a munkát a négy év képviselőséghez képest. Ő úgy számolta, 4,5-5 milliárd forinttal kevesebb támogatást ad az állam, valamint Budapest vezetése is megrövidíti őket: a szociális rendszert elvették, az iparűzési adóból többet kap a főváros a kerületek rovására.

A magyar önkormányzatiság 1990-2010 közötti időszakát egy szakasznak tartja Tóth József, mert ekkor úgy tapasztalta, a kormányzat partnerként tekintett az önkormányzatokra. Ezt követően azt látta, szóban elismerték az önkormányzatok létét, de gyakorlatilag ellehetetlenítették őket. Meggyőződése, hogy a helyi energiát, kreativitást visszafogja ez a helyzet.

Botka László visszautalt 1990 decemberére, amikor teljes nemzeti konszenzussal szavazta meg a parlament az önkormányzatiságot, ami még uniós viszonylatban is jelentős rendszerré vált. A panaszok ellenére, úgy látja, ma is van mozgástér az önkormányzatok számára. Négyszemközt szerinte „fantasztikusan tudnak panaszkodni a fideszes polgármesterek”. Karácsony annyit fűzött hozzá, hogy a tankerületekkel kapcsolatos megbeszélésen az egyik kormánypárti polgármester keményebben kritizált, mint az ellenzék. A PM-es vezető azonban pesszimistább a mozgástér kérdésében, szerinte, ha átalakítják a jelenlegi fővárosi felosztást – például kerületeket vonnak össze – az az önkormányzatiság halálát jelenti.

kerekasztal_beszelgetes11_gs

Wittinghoff megjegyezte, 2010 előtt is voltak problémák, például 3200 önkormányzatot biztos nem tud eltartani az ország, de létrejöttek térségi együttműködések, amik ezt részben kezelték. A német mintát tartja követendőnek, ahol pozitív ösztönzés létezik az összefogásra, de közben az önkormányzatiság is megmaradt. Az oktatással kapcsolatban igaznak tartja azt, hogy helyben kell a gondokról dönteni, de van rá példa Németországban, hogy a tartomány is lehet jó gazda, csak megfelelő bér kell a dolgozóknak, együttműködés a településekkel, amelyeknek van beleszólása a döntésekbe. Át kell gondolni a feladat- és forrásmegosztást – s ennek hosszútávúnak kell lenni.

Tóth József szerint „csak pofára megy a pénz az önkormányzatoknak”, de elfogadná, ha objektív mérőszámok alapján adjanak plusz pénzt egyes településeknek, mert járt olyan szabolcsi faluban, ahol 3 önkormányzati alkalmazott volt, s mindenki más közmunkás. Úgy látja az önkormányzati intézményrendszer egy része felesleges, de míg az óvodanyitáskor mindenki ott van, bezáráskor már csak ő.

Helytelennek nevezte a XIII. kerületi vezető, hogy egy polgármester nem lehet országgyűlési képviselő. Ezzel kollégái is egyetértettek, szerintük könnyebb megérteni a problémákat több rendszert átlátva.

Karácsonyi Gergely úgy látja, egy kormányváltásnál építeni kell a jó liberális, szocialista és fideszes polgármesterek – „mert vannak ilyenek is” – tapasztalataira. Wittinghoff szerint nem 5 perc alatt helyrehozható probléma, hosszú egyeztetést igényel, s itt kell megtalálni az önkormányzatok helyét.

Kommentek

Hírzóna

Épül az árvízkapu Apátfalván

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

1,5 milliárd forintból.

Tovább olvasom

Hírzóna

Két új üzemcsarnok épül Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Több mint egymilliárd forintos beruházással bővíti polisztirol szigetelőhab-gyártó kapacitását a Bodrogi Bau Kft.

Tovább olvasom

Gazdaság

Több és gyorsabb munkára ösztökélte Szegedet a fejlesztési miniszter

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Vannak azért olyanok is, akik elzárkózás helyett inkább erőteljes szakmai kapcsolatot szeretnének, hogy gyorsabb ütemben fejlődhessen a város.

Tovább olvasom

Aktuál